Zenés színház

Káel Csaba: "A rendezés a zenét szolgálja"

2010.11.02. 08:00
Ajánlom
Káel Csaba a Bánk bán operafilm után most Munkácsy-filmre készül. Sokszor rendezett barokk operákat, láttunk már tőle színpadon Puccinit, Verdit, a közelmúltban pedig prózai színházi rendezőként is bemutatkozott.

- Most Donizettit rendezel, de ha csak annyit tudnék, hogy ismét operára készülsz, először azt gondolnám, valamilyen barokk operát látjuk majd tőled.

- A barokk, sőt még inkább a preklasszikus opera valóban nagy kedvencem, mert szeretem a közvetlenségét, de valójában minden jó, zenei dramaturgiai erővel bíró mű érdekel, ezért dolgoztam már az operatörténet jó pár szerzőjének darabjával Monteverditől Mozarton, Leoncavallón át Gyöngyösi Leventéig. Donizettit még nem rendeztem, de nagyon érdekel, hogy egy ilyen slágerekkel teli, nagyon jól megírt zenéből hogyan lehet végigvinni alapvető érzelmi szituációkat.

- A világ operaházainak repertoárján nagyjából Stravinsky Rake's Progresse óta, tehát körülbelül ötven éve egyetlen új mű sem tudott megmaradni, viszont a repertoáron megjelentek a nagyon régi művek, a barokk operák. A repertoár tehát időben visszafelé tágult...

- Talán ennyire nem vészes a helyzet, mert itt van például Janáček az utóbbi időszak nagy felfedezettje, de tény, hogy az operairodalom egy-két százaléka van talán színpadokon, és közben nemcsak operák, de jelentős szerzők is méltatlanul feledésbe merültek. Hadd említsek példaképpen három jelentős szerzőt a barokk korból: a német Carl Heinrich Graunt, az olasz Davide Perezt, vagy a francia Jean-Philippe Rameau-t. Mindegyikük korának sztárkomponistája volt, nem érdemtelenül, de talán Rameau-t kivéve, akit a francia színpadokon azért játszanak, nem lehet velük találkozni operaházakban. Pedig, ahogy Janáček példája is mutatja, sokszor csak elhatározás, koncepció és kitartás kérdése, hogy megismertessünk új szerzőket és új darabokat.

- Mindketten szeretnénk, ha a Müpában még a mostaninál is gyakrabban láthatnánk-hallhatnánk barokk műveket. Egyszer szóban megterveztünk egy egész barokk fesztivált.

- Igen, egy ilyen fesztivál azt a koncepciót képviselhetné, hogy felfedezzen, népszerűsítsen barokk operákat, nemzetközi és hazai előadókkal. Jelenleg ennek a kornak nincs igazán koncentrált magyarországi játszóhelye. Például itt van Vashegyi György, aki több mint húsz éve együtteseivel koncerteken és színpadon is magas nívón népszerűsíti ezt a korszakot, mégsem kapott eleddig olyan lehetőséget, ahol ezt állandó rendszerességgel tehetné.

- Donizetti alig több mint ötven évig élt, de hetven színpadi művet írt. És ezeket mind bemutatták. Ez arra utal, hogy az operajátszás keretei akkoriban nagyon különböztek a mai viszonyoktól. Szerinted ma milyen társadalmi funkciói vannak az opera műfajának?

- A zene minden korszaknak, korosztálynak intellektuális és érzelmi szükséglete, és csak azt kell megtalálni, hogyan lehet értékes drámai tartalommal készített műveket eljuttatni az emberekhez. A mi korunkban a zene tömegtermékké vált, három-négy perces gyorsan fogyasztható fast food lett belőle. Ráadásul az utóbbi időben megszűnt a zenei producereknek az a törekvése, hogy új irányokat hozzanak fel, piacilag garantáltabb, ha újrakészíttetnek valami régebbi slágert. Az operaházak hosszú ideig jó otthonául szolgáltak a drámai zene műfajának, kiszolgálták azt, ráadásul a társadalmi érintkezés színterei is voltak. Már a hetvenes években elkezdődött ez irányú térvesztésük. Boulez nem véletlenül fogalmazta meg, hogy fel kellene robbantani az operaházakat, mert azóta is keressük a megoldást. A nyolcvanas években például jó pár operafilm készült, ehhez a megoldáshoz csatlakoztunk mi is a Bánk bánnal. Ez pedig működik, mert nagyon sokan vásárolták meg a DVD-t, olyanok is, akik talán még soha nem jártak operaházban. A másik irány mai szituációkban megszólaló zenével közel hozni az emberekhez a műfajt, mint például a flash mob, ahol a teret adott esetben egy opera szervezi élő performansszá. Megoldás tehát van, de nehéz megtalálni egy új, intézményesített struktúrát, amiben mindez működik: talán nekünk itt, a Müpa félig szcenírozott sorozatával ez sikerült. Nekem emellett még komoly terveim vannak a televízió irányában is.

- Mit gondolsz az anyanyelvi kontra eredeti nyelvű operajátszásról?

- Én személyesen eredeti nyelv párti vagyok, ráadásul a feliratozás tökéletesen megoldja ezt a kérdést.

- Láttunk már tőled viszonylag hagyományos rendezést, láttunk olyat - a Hunyadi Lászlót -, amelynek a vizuális világa meghökkentően modern és nagyvonalú volt, és szinte alternatív hangulatú prózai előadást is, Marlowe Doktor Faustusát. Most, a félig szcenírozott Donizetti-előadáson mire számítsunk?

- A félig szcenírozott előadásokat sokszor összekeverik a hat-nyolc hetes próbákkal, komoly díszlet- és jelmezköltséggel készülő operaházi előadásokkal. Mi itt egy-két előadásra kell, hogy készüljünk, szerény szcenikai költségvetéssel, ugyanakkor olyan, a zenét szolgáló vizualitással, ami elindítja a néző képzeletvilágát, és segíti a zene drámai folyamatának értelmezésében. Ezt most is úgy próbálom elérni, ahogy például a Varázsfuvolánál tettük: van egy erős vizuális jel, egy szimbólum, ami körbeveszi a játékot, és hol hangulatot teremt, hol pedig a szituáció jelzésszerű díszleteként működik. Ez a rendezés is a zenét szolgálja majd, nem akar formai aktualizmusba süppedő, a zenei drámát figyelmen kívül hagyó rendezői önmegvalósítássá válni. Ebben nagy segítségemre lesz a kiváló karmester és az énekesek, különösen a színpadi jelenlétének huszadik évfordulóját ünneplő Miklósa Erika.

  

A MAGYAR TELEKOM TÁMOGATÁSÁVAL
2010. november 6., 7. 19:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Donizetti: Szerelmi bájital - félig szcenírozott előadás

Km.: Miklósa Erika (Adina), Alekszej Kudrija (Nemorino), Enzo Capuano (Dulcamara), Filip Bandzak (Belcore), Celeng Mária (Gianetta), a Kolozsvári Magyar Opera zenekara és kórusa (karig.: Kulcsár Szabolcs)
Rend.: Káel Csaba

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Ha ez így marad, nehezebbé válik az ELTE Zenei Tanszék működése

Le kellett építeni az oktatói létszám egyharmadát a tanszéken, miután 250 millió forintot von el a BTK-tól a kormány. FRISSÍTVE!
Tánc

Gyárépületből lett a tánc új otthona – Bejártuk a Nemzeti Táncszínház frissen átadott épületét

A Nemzeti Táncszínház Millenárison található új épületének exkluzív sajtóbejárásán azt is megtudtuk, hogyan lesz valami szupermodern és korszerű annak ellenére, hogy „régi”.
Könyv

Kötött sapka – Tandori Dezső emlékére

A 80 éves korában elhunyt költőre Fáy Miklós emlékezik.
Klasszikus

Meglepetés lánykérés volt a pécsi koncerten

Filmekbe illő romantikus jelenet zajlott le a Pannon Filharmonikusok koncertjén Valentin-napon a Kodály Központban.
Klasszikus

Mi van, ha a Tavaszi áldozat botrányos premierje meg sem történt?

Lehet, hogy a bemutató karmestere terjesztette el, hogy összeverekedtek Sztravinszkij balettje közben a nézők? Úgy tűnik, a Sacre botránya csak egy jól csengő reklámszöveg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.
Zenés színház kritika

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Zenés színház magazin

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház videó

Íme a Pavarotti-dokumentumfilm első rövid előzetese!

A Grammy-gála közben játszották le először Ron Howard új dokumentumfilmjének teaserét.
Zenés színház galéria

Így halad az Operaház felújítása - FOTÓK!

Habár már tudni lehet, hogy nem lesz kész idén, a „kiszivárgó” fotók alapján nagyon várjuk az Ybl-palota elkészültét.