Zenés színház

Káel Csaba: "A rendezés a zenét szolgálja"

2010.11.02. 08:00
Ajánlom
Káel Csaba a Bánk bán operafilm után most Munkácsy-filmre készül. Sokszor rendezett barokk operákat, láttunk már tőle színpadon Puccinit, Verdit, a közelmúltban pedig prózai színházi rendezőként is bemutatkozott.

- Most Donizettit rendezel, de ha csak annyit tudnék, hogy ismét operára készülsz, először azt gondolnám, valamilyen barokk operát látjuk majd tőled.

- A barokk, sőt még inkább a preklasszikus opera valóban nagy kedvencem, mert szeretem a közvetlenségét, de valójában minden jó, zenei dramaturgiai erővel bíró mű érdekel, ezért dolgoztam már az operatörténet jó pár szerzőjének darabjával Monteverditől Mozarton, Leoncavallón át Gyöngyösi Leventéig. Donizettit még nem rendeztem, de nagyon érdekel, hogy egy ilyen slágerekkel teli, nagyon jól megírt zenéből hogyan lehet végigvinni alapvető érzelmi szituációkat.

- A világ operaházainak repertoárján nagyjából Stravinsky Rake's Progresse óta, tehát körülbelül ötven éve egyetlen új mű sem tudott megmaradni, viszont a repertoáron megjelentek a nagyon régi művek, a barokk operák. A repertoár tehát időben visszafelé tágult...

- Talán ennyire nem vészes a helyzet, mert itt van például Janáček az utóbbi időszak nagy felfedezettje, de tény, hogy az operairodalom egy-két százaléka van talán színpadokon, és közben nemcsak operák, de jelentős szerzők is méltatlanul feledésbe merültek. Hadd említsek példaképpen három jelentős szerzőt a barokk korból: a német Carl Heinrich Graunt, az olasz Davide Perezt, vagy a francia Jean-Philippe Rameau-t. Mindegyikük korának sztárkomponistája volt, nem érdemtelenül, de talán Rameau-t kivéve, akit a francia színpadokon azért játszanak, nem lehet velük találkozni operaházakban. Pedig, ahogy Janáček példája is mutatja, sokszor csak elhatározás, koncepció és kitartás kérdése, hogy megismertessünk új szerzőket és új darabokat.

- Mindketten szeretnénk, ha a Müpában még a mostaninál is gyakrabban láthatnánk-hallhatnánk barokk műveket. Egyszer szóban megterveztünk egy egész barokk fesztivált.

- Igen, egy ilyen fesztivál azt a koncepciót képviselhetné, hogy felfedezzen, népszerűsítsen barokk operákat, nemzetközi és hazai előadókkal. Jelenleg ennek a kornak nincs igazán koncentrált magyarországi játszóhelye. Például itt van Vashegyi György, aki több mint húsz éve együtteseivel koncerteken és színpadon is magas nívón népszerűsíti ezt a korszakot, mégsem kapott eleddig olyan lehetőséget, ahol ezt állandó rendszerességgel tehetné.

- Donizetti alig több mint ötven évig élt, de hetven színpadi művet írt. És ezeket mind bemutatták. Ez arra utal, hogy az operajátszás keretei akkoriban nagyon különböztek a mai viszonyoktól. Szerinted ma milyen társadalmi funkciói vannak az opera műfajának?

- A zene minden korszaknak, korosztálynak intellektuális és érzelmi szükséglete, és csak azt kell megtalálni, hogyan lehet értékes drámai tartalommal készített műveket eljuttatni az emberekhez. A mi korunkban a zene tömegtermékké vált, három-négy perces gyorsan fogyasztható fast food lett belőle. Ráadásul az utóbbi időben megszűnt a zenei producereknek az a törekvése, hogy új irányokat hozzanak fel, piacilag garantáltabb, ha újrakészíttetnek valami régebbi slágert. Az operaházak hosszú ideig jó otthonául szolgáltak a drámai zene műfajának, kiszolgálták azt, ráadásul a társadalmi érintkezés színterei is voltak. Már a hetvenes években elkezdődött ez irányú térvesztésük. Boulez nem véletlenül fogalmazta meg, hogy fel kellene robbantani az operaházakat, mert azóta is keressük a megoldást. A nyolcvanas években például jó pár operafilm készült, ehhez a megoldáshoz csatlakoztunk mi is a Bánk bánnal. Ez pedig működik, mert nagyon sokan vásárolták meg a DVD-t, olyanok is, akik talán még soha nem jártak operaházban. A másik irány mai szituációkban megszólaló zenével közel hozni az emberekhez a műfajt, mint például a flash mob, ahol a teret adott esetben egy opera szervezi élő performansszá. Megoldás tehát van, de nehéz megtalálni egy új, intézményesített struktúrát, amiben mindez működik: talán nekünk itt, a Müpa félig szcenírozott sorozatával ez sikerült. Nekem emellett még komoly terveim vannak a televízió irányában is.

- Mit gondolsz az anyanyelvi kontra eredeti nyelvű operajátszásról?

- Én személyesen eredeti nyelv párti vagyok, ráadásul a feliratozás tökéletesen megoldja ezt a kérdést.

- Láttunk már tőled viszonylag hagyományos rendezést, láttunk olyat - a Hunyadi Lászlót -, amelynek a vizuális világa meghökkentően modern és nagyvonalú volt, és szinte alternatív hangulatú prózai előadást is, Marlowe Doktor Faustusát. Most, a félig szcenírozott Donizetti-előadáson mire számítsunk?

- A félig szcenírozott előadásokat sokszor összekeverik a hat-nyolc hetes próbákkal, komoly díszlet- és jelmezköltséggel készülő operaházi előadásokkal. Mi itt egy-két előadásra kell, hogy készüljünk, szerény szcenikai költségvetéssel, ugyanakkor olyan, a zenét szolgáló vizualitással, ami elindítja a néző képzeletvilágát, és segíti a zene drámai folyamatának értelmezésében. Ezt most is úgy próbálom elérni, ahogy például a Varázsfuvolánál tettük: van egy erős vizuális jel, egy szimbólum, ami körbeveszi a játékot, és hol hangulatot teremt, hol pedig a szituáció jelzésszerű díszleteként működik. Ez a rendezés is a zenét szolgálja majd, nem akar formai aktualizmusba süppedő, a zenei drámát figyelmen kívül hagyó rendezői önmegvalósítássá válni. Ebben nagy segítségemre lesz a kiváló karmester és az énekesek, különösen a színpadi jelenlétének huszadik évfordulóját ünneplő Miklósa Erika.

  

A MAGYAR TELEKOM TÁMOGATÁSÁVAL
2010. november 6., 7. 19:00
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Donizetti: Szerelmi bájital - félig szcenírozott előadás

Km.: Miklósa Erika (Adina), Alekszej Kudrija (Nemorino), Enzo Capuano (Dulcamara), Filip Bandzak (Belcore), Celeng Mária (Gianetta), a Kolozsvári Magyar Opera zenekara és kórusa (karig.: Kulcsár Szabolcs)
Rend.: Káel Csaba

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Vidnyánszky Attila: Vecsei H. Miklós a saját elképzeléseit is megvalósíthatja a Nemzeti társulati tagjaként

A Nemzeti Színház oldalán megjelent interjúban ismertette a következő évaddal kapcsolatos terveket Vidnyánszky Attila. Az intézmény vezérigazgatója saját Marx-rendezésének tervéről is beszélt.
Színház

Visszakérhetik vagy az alapítványnál hagyhatják pénzüket a Tompos Kátya gyógykezelését támogatók

A gyűjtést szervező Fábián Juli Emlékalapítvány közleményben tájékoztatta az adományozókat, hogy a színésznő halála után mi lesz a sorsa az általuk felajánlott összegnek.
Klasszikus

Koncerttel zárul az Eötvös Alapítvány mesterkurzusa

A hallgatók koncertjével ér véget június 15-én a BMC-ben az Eötvös Péter Kortárs Zenei Alapítvány Eötvös 80 című mesterkurzusa, amelynek tervezésében a márciusban elhunyt zeneszerző is részt vett még.
Színház

Összefogás indul a független színházakért és társulatokért

Támogatási kampányt indítanak és közösségi gyűjtést szerveznek a független színházak és társulatok finanszírozásának megsegítésére június 12-étől július 31-ig. Az eSzínház kezdeményezéshez elismert színészek, rendezők, írók és dramaturgok is csatlakoznak.
Plusz

Elmarad a zalai Margófeszt

A szervezők azzal indokolták a döntést, hogy elegendő támogatás hiányában nem képesek biztosítani azt a színvonalat és minőséget, amit a Margótól elvárhatnak a résztvevők.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Bradley Jaden a legismertebb musicalslágerekkel érkezik a Margitszigetre

Izgalmas estére készülhetnek a musical rajongók június 18-án, amikor Bradley Jaden, a West End színpadainak csillaga egyedülálló koncertet ad sztárvendégeivel a Margitszigeti Színházban.
Zenés színház hír

Bukarestben vendégszerepelt az Opera Manon Lescaut-produkciója

Az előadás főbb szerepeit Létay Kiss Gabriella, Pataki Adorján és Szegedi Csaba formálták meg, a Magyar Állami Operaház Zenekarát és a Bukaresti Nemzeti Opera Énekkarát Dénes István vezényelte.
Zenés színház kritika

A klasszikus operarendezés rehabilitálása – Don Giovanni Velencében

Damiano Michieletto csaknem tizenöt évvel ezelőtti produkcióját vette elő a velencei La Fenice színház. Az igen klasszikusnak ható Don Giovanni-színrevitel május 21-i előadásán jártunk.
Zenés színház kritika

Magyar opera világhódító úton – Eötvös Péter Valuskája Regensburgban

A Regensburgi Színház mutatta be először Eötvös Péter utolsó operájának német változatát. Vajon hogyan él meg idegen környezetben egy a magyar világban ilyen mélyen gyökerező darab? A kérdésre a széria utolsó, május 11-i előadásán kerestük a választ.
Zenés színház ajánló

Vajda Gergely és a Savaria Szimfonikus Zenekar indítja a nyarat Kőszegen

A Kőszegi Várszínház Nagy nyári nyitány című, június 1-jei koncertjén népszerű dallamok, opera- és operettrészletek hangoznak el, Miklósa Erika, valamint az énekesnő tehetséggondozó programjában részt vevő fiatal szoprán, Subedi Anna közreműködésével.