Zenés színház

Kaliberek

2006.06.21. 00:00
Ajánlom
Egy musical és egy előadás, amely nem akar mást, mint szórakoztatni. Nem akar komoly üzenetet közvetíteni, nincs erkölcsi mondanivaló, nem kell semmit dekódolni vagy érteni, elég, ha beül a néző, és 2 óra 45 percen keresztül kacaghat önfeledten.

A női főszerepben: Ladinek Judit (Ulla)

Ez az írás nem arról akar szólni, miért vagy mennyire jó musical a Producerek. Nem elemzi a darabot, nem sorolja fel a film és a színpadi változat közötti különbségeket, nem szól arról, hogy e módosításoknak köszönhetően a színházban felhőtlenebbül érzi magát a néző, mint a képernyő előtt. Természetesen számít az, milyen fülbemászó a klasszikus és nem popmusicaleket idéző zene, hogy már a nyitánynál amolyan „békebeli” hangulatra számíthatunk, de erre sem fogok kitérni.

Amiről viszont mindenképpen szólni kell: az alkotók magyar színpadi adaptációja. Ismerős fordulatokkal domesztikálják a New York-i történetet. Így lesz Hitlernek dalból a lelke. A túl jónak ítélet darab kezdete: Be van fejezve a nagy mű, igen. Gyere, Bodri kutyám – dúdolja a börtönben Bialystock. A produceri iroda falán ott vannak a múlt nagy sikereinek plakátjai A mi kis lábosunk-tól a Gödörre várvá-n keresztül A bolond baby-ig, ezzel tisztelegve a régi Madách Színház előtt.

Élvezettel komédiázik mindenki. Gálvölgyi János Bialystockjában csöppnyi szarkazmus sincs. Olyan ember ő, aki könnyen átsiklik a veszteség fölött, hiszen ott vannak a befektetői, a járókeretes hölgyek a nyugdíjasotthonból, akik azonban még vágy(ná)nak egy kis szexre, igaz, a perverz játékok már az ártatlannál is ártatlanabbak és a verbalitásra korlátozódnak. A jég hátán is megél. Gálvölgyi kabarét játszik, hangsúlyai ismerősek (főleg paródiákból és klasszikus bohózatokból), van benne valami joviális egyszerűség. A produceri álmokat dédelgető könyvelő, Leo Bloom szerepében Nagy Sándor. Szerencsés alkat: tökéletes bonviván és táncoskomikus. (Bár aki látta őt A dohányzás ártalmasságáról-t előadni még egyetemista korában, tőle talán már semmin nem lepődik meg.) Benne van a kisember és a kisfiú félelme (az adóhatóságtól és a nőktől), de tanulékony, úgyhogy félelmeitől könnyen megszabadulva szambázik be a tárgyalóterembe, egyenesen Rióból, ahova a társától lenyúlt pénzből repült. De van igazi barátság, mert visszament, hogy tanítómestere büntetlenségét tanúsítsa – még ha öt év Sing Singet is kapnak mindketten. (A jó producer azonban saját életanyagából is dolgozik, mert utána aztán sikerre visznek egy zenés börtönlázadást Zeng a Sing Sing címmel.) Ladinek Judit Ullája tökéletesen tisztában van nőiessége minden kellékével. Nem buta, hiszen a mama jól megtanította, mit és hogyan kell használni. Barabás Kiss Zoltán a félig (vagy tán egészen?) elmebeteg, de erős humorral ábrázolt náci figurájában egyszerre álmodozó, gyermeklelkű, retardált, exhibicionista és kemény legény. Weil Róbert sem veszi pasztellre. Eltúlzott gesztusokkal él a dilettáns rendező, Roger De Bris szerepében, aki extravagáns, világlátása egészen egyéni: neki új, hogy a II. világháborút a németek elvesztették, így a Hitler tavasza 2. felvonását át kellene írni, ne legyen túl lehangoló, hiszen mégis egy szerelmes musicalről van szó. Affektál, egészen bizarr hangfekvésben beszél, kicsit selyp, kicsit pösze, édesen pislog, mozdulatai szélesek. Amikor megtudja, hogy be kell ugrania a főszerepbe, mint egy kis madár rebben meg, de a színpadon már él, sugárzik, mint egy díva. Kreatív csapata tökéletes Village People tribute. És a díszlettervezője igencsak hasonlít Kentaurra.

Akinek a – mármint az igazi Kentaurnak – díszletei furán dőlnek, egészen érdekes, billent perspektívában ábrázolják a külső helyszíneket, míg a bent és a háztető teljesen reális és normális (leszámítva néhány, a fülét ritmusra mozgatni tudó nyulat). A Hitler tavasza musical díszlete és jelmeze (Vágó Nelly munkája) tökéletesen követi azt, ahogyan a darabbeli rendező és kreatív csapata színpadra álmodta a dilettáns szerző művét: toll-legyezők, kivilágított lépcső, csillogó szálakkal átszőtt führeri egyenruha.

A tapsrendbe ágyazott fináléban (vagy vice versa?) azt kérik a nézőktől, terjesszék az előadás hírét, ha az megéri. Ezennel terjesztem.

2006. június 17. 15:00 Madách Színház – Mel Brooks – Thomas Meehan: Producerek; főbb szerepekben: Gálvölgyi János (Max Bialystock), Nagy Sándor (Leo Bloom), Weil Róbert (Roger De Bries), Ladinek Judit (Ulla), Barabás Kiss Zoltán (Franz Liebkind), Galbenisz Tomasz (Carmen Ghia), Détár Enikő (Ölelj-Csókolj); km.: a Madách Színház tánckara és kórusa; fordította: Galambos Attila; díszlet: Kentaur; jelmez: Vágó Nelly; koreográfus: Tihanyi Ákos, sztepp: Bóbis László; zenei vezető: Kocsák Tibor; dramaturg: Springer Márta, világítástervező: Bányai Tamás; rendező: Szirtes Tamás)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Lemondta a Putyin-párti zongoraművész, Valentina Lisitsa fellépését a Margitszigeti Színház

Az intézmény a művész politikai szerepvállalása miatt döntött úgy, hogy megválik tőle, miután az ukrán nagykövetségtől tudomást szerzett a mariupoli megszállókat éltető koncertjéről.
Klasszikus

A nagyok titkai

Vezető karmesterük, Kirill Petrenko vezényletével adta elő a Berlini Filharmonikusok Csajkovszkij Pikk dáma című operáját, saját koncerttermében, Berlinben. Az április 21-i, koncertszerű előadáson megpróbáltuk kideríteni, mit tudhat az a dirigens, akit egy ilyen jelentőségű zenekar mindenáron magának akart.
Klasszikus

Elhunyt Cser László hegedűművész

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagjától Gál-Tamási Mária hegedűművész búcsúzott a zenekar közösségi oldalán, és megható sorokkal idézte fel mindazt a támogatást, amit az együttes a muzsikustól kapott.
Könyv

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.
Színház

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

„Csipike történetén keresztül nekünk is megadatik az önmagunkra találás lehetősége” – beszélgetés Molnár Levente operaénekessel

Csipikének, a fontoskodó, de jószándékú törpének kalandos történetei számos gyermek és felnőtt szívét meghódították már. Fodor Sándor meséje a Coopera gondozásában hamarosan egy családi opera formájában elevenedik majd meg. A készülő mű ötletgazdájával és művészeti vezetőjével, Molnár Levente Liszt Ferenc-díjas operaénekessel beszélgettünk egyebek mellett arról, milyen fejlődésen megy keresztül a történet során, és mi mindenre tanít meg bennünket is ez az erdélyi gyerekek és felnőttek körében egyaránt ismert és kedvelt kis mesehős.
Zenés színház hír

Elisabeth Sobotka lesz a Berlini Állami Opera új főigazgatója

A Bregenzi Fesztivál vezetője 2024 szeptemberében kezdheti meg munkáját az intézmény élén. A jelenlegi főigazgató, Matthias Schulz 2025-től a Zürichi Operát vezeti majd.
Zenés színház hír

Rost Andrea tart ősszel mesterkurzust

A világhírű énekesnő PályaStart címmel vezet összetett képzést az ősz folyamán a Magyar Állami Operaházban, melyen operaénekes-növendékek és pályakezdő művészek tökéletesíthetik tudásukat.
Zenés színház hír

Bretz Gábor kapta a Székely Mihály-emlékplakettet

Az Operaház egykori legendás énekesének emlékére létrehozott díjat egy arra érdemes énekesnek adják át, művészi és emberi magatartásának elismerésére. Idén a világszerte ismert basszbaritonra esett a választás.
Zenés színház interjú

„Az igazi nőnek mindig titka van” – interjú Fischl Mónikával

Fischl Mónika az operettirodalom csaknem minden jelentős primadonnaszerepét eljátszotta már, az évad végéhez közeledve pedig többek között a Csárdáskirálynőben és a Marica grófnőben lesz látható a Budapesti Operettszínházban. A színésznővel a nemrég átvett Liszt Ferenc-díjáról, tanításról, az operett és musical kapcsolatáról, valamint az előadások egyedi rendezői koncepciójáról beszélgettünk.