Zenés színház

Karakter énekre, prózára

2010.01.26. 11:37
Ajánlom
A Magyar Állami Operaház Vígszínházzal közös Varázsfuvola előadásait megtöbbszörözött szereposztásban játsszák. A Papagenát megformáló három énekes egyike Gál Gabi, aki az intézmény színpadán februárban, Humperdinck Juliskájának szerepében mutatkozott be.

- Sok operarajongó számára Te elsősorban a Wagner-napokról, a Siegfried örökös Erdei madárkájaként váltál ismertté. Ehhez képest operaházi bemutatkozásod tavaly februárban volt, egy gyerekelőadáson.

- Ez az Operabált követően tavaly első ízben megrendezett, nehéz sorsú gyermekek és nagycsaládosok számára szervezett két jótékonysági program keretén belül történt. Számomra az érdekesség erejével hatott a honlap közlése, amely mindezt debütálásként ismerte el, hiszen a szerepet már korábban is játszottam, ráadásul a februári előadás csak a darab keresztmetszete volt. Mindenesetre én ezt nem tekintem annak, ahogy formailag - miután nem az Operaházban lépünk fel, hanem a Vígszínházban - Papagena eljátszását sem. Továbbra is külsősnek érzem magam, de ez nem baj, örülök, hogy a bentiek ismernek, s alkalomadtán sikerül közös fellépéseket is összehozni. Teljes nyugalommal azonban csak akkor mondom majd ki, hogy az Andrássy úton is bemutatkoztam, ha a dalszínházban eljátszandó szereppel keresnek meg.

- S addig hogyan áll össze az életed az egy évadra jelenleg rendelkezésedre álló három feladat - Juliska, az Erdei madár és Papagena szerepe - közötti időben?

- Nem unatkozom, mindig akad számomra valami érdekes feladat. Bár operaszakot végeztem, először mégsem egy zenés intézménnyel, hanem az Örkény Színházzal lett szerződésem, ahol immár ötödik évadomat töltöm. A diploma megszerzését követő évben Kovalik Balázs rendezett ott egy Odüsszeusz Tours című darabot, amely életem első komoly prózai megmutatkozása volt. Persze korábban az egyetemen is voltak hasonló gyakorlatok, de mégis más valódi prózai színészek között színpadra állni. Szóval Balázs hívott, én igent mondtam, s amikor egy esztendő után a darab lekerült repertoárról, az igazgató, Mácsai Pál - a közös munkánk során szerzett kedvező tapasztalatai alapján - újabb darabra ajánlott szerződést.

- Van operaénekes, aki a prózai színház felől érkezett az opera műfajához - hiszen te éppen fordított irányú pályát futsz be?

- Nem gondolom, hogy így lenne. Az Odüsszeusz Tours előadásait roppantul élveztem, s néha viccből megfordult a fejemben, hogy talán pályát tévesztettem, jelenleg azonban ezt is csak egy lehetőségnek tekintem. Ennek révén játszhatok, pontosabban énekelhetek, a Finito című Tasnádi-darabban, s az Örkényben így szerzett tapasztalataim nagy segítséget jelentettek Médi szerepének eljátszása során a prózai feladatokat szintén jócskán tartalmazó Schubert-Berté-féle Három a kislányban, Veszprémben.

- Ez az énekeseket általában kevéssé jellemző gyakorlat segített bekerülni a Varázsfuvolába?

- Nem tudom, az biztos, hogy mint oly sokszor, ismét Kovalik Balázs ajánlott a rendező figyelmébe. Épp a Jancsi és Juliska próbái közben kérdezte, hogy hívtak-e már a meghallgatásra. Fogalmam sem volt, melyik operáéra, később pedig azt találgattam, vajon a Mozart-darab melyik szerepére? Korábban ugyanis már játszottam az Első dáma alakját, akadémiai szerepgyakorlat alkalmával pedig Pamináét. Megtudtam, hogy most Papagena lesz soron, én pedig nem izgultam, mert tudtam, hogy amire Balázs ajánl, az nagy valószínűséggel illik is hozzám. Manapság az a gyakorlat, hogy a szereplőválasztást az alkat és a karakter is alapvetően befolyásolja. Én egyébként Papagenát a szerep rövidsége ellenére nagyon sokrétű és mély figurának tartom, amelynek igazi nehézségét az adja, hogy mindent egy felvonás alatt kell benne megmutatni: azt, ahogy a szereplő az első prózai - a jövőt mintegy előrevetítő -, öregasszonyként történő megmutatkozásokat követően később már maszk nélkül, fiatal önmagaként áll előttünk. Ez színészként és énekesként is komoly feladatot ró rám, hiszen nem elég, hogy prózát mondok, ráadásul torzított hangon, azt követően a duettben már a saját énekhangomat kell csillogtatnom.

- Meglévő tapasztalataid dacára nem nyomasztott, hogy egy szereposztásban akár két, prózai színészi gyakorlattal bíró szereplő is feltűnhet?

- Őszintén megmondom, Nyári Zolit én már énekesként ismertem meg, így az ő személye - bár közös jelenetben amúgy sem jelennénk meg - biztosan nem zavarna. Nagy Ervinnél más a helyzet: az első próbán valóban úgy akartam a szöveget mondani, hogy az előtte ne legyen kellemetlen. Később aztán kiderült, hogy ő meg úgy akart énekelni, hogy előttünk ne tűnjön kellemetlennek. Ennek ellenére azt hiszem, a meglévő rutinom ad némi biztos alapot a szerep eljátszásához.

- A premieren túl milyen tervek foglalkoztatnak?

- Szerepálmaim utoljára a konzervatóriumban voltak. Nem vagyok tervezgetős típus, elfogadom, ahogy a dolgok az életben adódnak. Szeretek barokk műveket énekelni, de Mozart is nagyon közel áll hozzám. A koncertpódiumon is otthon érzem magam, így több dalestet is adtam már, amelyek során a zenetörténet összes korszakából - a reneszánsztól a kortársig - szemezgettem. S bár a közvélekedés szerint idehaza a dalestekre kevesen kíváncsiak, én mégis hiszek abban, hogy ezt is lehet olyan izgalmasan és érdekesen művelni, hogy az bevonzza a közönséget. Amúgy a közeljövőben újra Juliskát alakítom a február 14-én sorra kerülő jótékonysági előadáson, utána pedig újra itt a Wagner-fesztivál, s az Erdei madárka szerepe.

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

„Mindennek a magyar irodalom a közepe” – Valuska László a tízéves Margó Fesztiválról

Több mint 60 programmal, könyvbemutatókkal, koncertekkel és irodalmi sétákkal jelentkezik a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 14. és 17. között a Várkert Bazárban. A jubileum alkalmából a fesztivál alapítójával, programigazgatójával beszélgettünk.
Könyv

Egy stadionnyi Paradicsom – Nádasdy Ádám az új Dante-fordításról

Egy közös karácsonyi italozás alkalmával jutott Nádasdy Ádám és Térey János arra a megállapításra, hogy Dante Isteni színjátékának Paradicsom részét újra kéne fordítani. Nem azért, mert Babits szövege ne lenne jó, nagyon is szép, a mai olvasóközönség viszont már nehezebben fogadja be. Az új változat elkészült, Nádasdy Ádám, a mű fordítója pedig a 2021-es Budapesti Őszi Fesztivál keretében ismertette a művet a Márai Sándor Kulturális Központban.
Klasszikus

Cziffra György századik születésnapját ünnepli a zenészvilág

Két különleges koncerttel, kiállítással, külföldi programokkal folytatódik a Cziffra György-emlékév, a zongoraművész századik születésnapján Eötvös Péter erre az alkalomra írt műve is elhangzik
Vizuál

Vaszary, Aba-Novák és Munkácsy remekművei a Virág Judit Galéria őszi aukcióján

Vaszary János utolsó itáliai nyarát felidéző festménye, Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának lenyűgöző darabja, Munkácsy Mihály anya-gyerek kompozíciója és Kádár Béla Amerika-élményének emléket állító műve is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria őszi aukcióján október 17-én a Budapest Kongresszusi Központban.
Vizuál

A rejtélyes Margaret Watkins - Fotóhónap2021

Tükröződő csónak a vízen, személyes tárgyak a fürdőszobában, festői portrék és ipari tájak, kaleidoszkóp-szerű montázsok – mind-mind eredeti nyomatok Margaret Watkins titokzatos fekete dobozából. A Fotóhónap2021 központi tárlata a méltatlan módon elfeledett életműből válogat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.
Zenés színház hír

„Engedjék meg, hogy elmenjek szabadon” – Utoljára lépett színpadra Lehoczky Zsuzsa

Szeptember 27-én, egy tiszteletére tartott gálán láthatták a nézők utoljára színpadon Lehoczky Zsuzsát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt.