Zenés színház

Kardlappal verte a nézőket, aztán kolostorba vonult

2014.09.26. 14:37
Ajánlom
Az Operaház 130 évvel ezelőtti megnyitójának nem annyira a zene, és még kevésbé Ferenc József volt a főszereplője. Sokkal inkább Budapest első, meglehetősen kétes hírű rendőrfőkapitánya.

Aki életében egyetlen ünnepélyes megnyitón is járt, az tudja: a látszólag közösségi műfaj valójában soha nem volt több szürke protokolleseménynél. Teljesen mindegy, hogy egy kerületi játszótér vagy egy nagyszabású országos kulturális beruházás átadójáról van szó, a koncertet, vagy épp a csúszdázást megelőző hosszú tízpercek lényegében az unalom és a giccs közötti precízen kiszámított libikókajátékot jelentik. Thaisz Elek azonban egy ilyen eseménytelen megnyitóért cserébe a fél - ha épp nem mindkét - karját odaadta volna.

Gyakorlatilag nem találni ma olyan visszaemlékezést, amely ne említené meg az Operaház 130 évvel ezelőtti megnyitójának kínos botrányát. A mai Andrássy úti, akkori nevén Sugárúti ház előtt összeverődött tömeg egy váratlan pillanatban úgy döntött, hogy a részben közpénzből felhúzott, több tonna arannyal és márvánnyal feldíszített épületbe egyszer az életbe neki is joga van betérni - ha figyelembe vesszük, hogy egyetlen jegy kb. két ló árának felelt meg, az igény akár jogosnak is nevezhető. A bent akkor már javában zajló díszünnepséget előbb váratlanul az előtérbe becsődülő tömeg zaja, majd az nyomukban megérkező, bámészkodókat félholtra verő rendőrség zaja szakította félbe.

A Ferenc József közvetlen jelenlétében lezajló szerencsétlen esetnek ketten estek áldozatul: az egyik egy halálra taposott vidéki pékfiú volt, akit egyes visszaemlékezések valójában pesti iparmágnásnak mondanak. A másik pedig Thaisz Elek, előbb Pest, majd Budapest első rendőrfőkapitánya, aki ezt követően lemondott tisztségéről. Thaisznak mégsem ez volt a legnagyobb bűne a pályán.

A rendőri túlkapás fogalma ekkoriban sem volt ismeretlen fogalom, elég, ha csak arra gondolunk, hogy egy nyomozás lényegében az ismert bűnözők összehívását, majd módszeres vallatását jelentette. A hatóságok működését az sem tette népszerűbbé, hogy a választással pozícióba emelt főkapitány önkéntesekből töltötte fel állományát, nem ritkán - saját állításuk szerint - jó útra tért bűnözőkből. Ilyen volt például a Thaiszhoz rokoni szállal köthető Brick Mayer is, aki elsősorban a védelmi pénzek begyűjtéséért és nem ritkán bordélyházak állományjavításáért volt felelős - mindezt rendőrbiztosként.

Thaisz meglehetős ívet leíró pályája rögtön egy fekete folttal indult: a fiatal jogászhallgató előbb a pesti lokálok ismerős vendégeként, majd a szabadságharcban Görgey mellett őrnagyként szerzett hírnevet, mígnem váratlanul nyoma veszett. A legvalószínűbb feltételezés szerint fogságba esett, ahonnan aztán azzal az alkuval szabadulhatott ki, hogy a jövőben besúgóként segíti az osztrák hatóságok munkáját. Ez utóbbi elképzelés egyúttal magyarázatot is adhat arra is, hogy a 1861-ben rendőrfőkapitánnyá választott Thaisz hogyan volt képes az enyhülő politikai viszonyok közepette első lépésként felszámolni a hátramaradt besúgóhálózatokat.

A kezdetben ambiciózus, olykor jelentős eredményeket elérő főkapitány fokozatosan sodródott bele a legkétesebb ügyekbe, a sajtó kedvelt célpontjaként pedig egyre nehezebben tudta tisztázni magát a korrupciós vádak alól. Az önfejű és összeférhetetlen ember hírében álló Thaisz ráadásul sem a város, sem pedig az ország vezetésével nem ápolt jó viszonyt.

Thaisz vesztét sejthetően feleségének köszönheti. Az eleinte pusztán gyengekezűséggel vádolt kapitány nem sokkal a prostitúció ellen meghirdetett harca után ismerkedett meg a kétes hírű Reich Fánival. Reich és első férje, Lienzer Antal táncmesterrel közösen vezette a mai Vígszínház helyén álló egykori lokált, a Neue Weltet, amelyről a századforduló környékén kiadott Budapesti leányvásár titkai című könyv csak ennyit ír: „ez volt az első nyilvános leánybörze Budapesten, ahol szemérmetlenül adtak, vettek."

Thaisz nem sokkal megismerkedésük után lecsapta Lienzer kezéről a lányt, a férfit elmebetegnek nyilvánították és a frissen megnyitott Lipótba szállítatták, ahol három nappal később tisztázatlan körülmények között el is hunyt.

A fővárosban akkoriban épp virágzó emberkereskedelem nem csupán a helyi lokálokat látta el lányokkal. A nem ritkán elrabolt, vagy egyszerűen csak vidékről fővárosba szakadt, többnyire mentőöv nélkül érkező lányok olcsónak, ugyanakkor kelendőnek számítottak a nemzetközi „piacon" is - gondoljunk csak az ekkoriban elterjedt vengerka/hungara kifejezésekre, amellyel a magyar prostituáltakat illették. Reich Fáni és egykori sógora, Brick Mayer a házasságot követően is aktív haszonélvezői voltak ennek a piacnak.

A hatvanas évek végétől kezdve Thaisz munkáját egyre több kritika érte. Helyéről első ízben Szentkirályi Mór főpolgármester próbálta meg eltávolíttatni, majd a sikertelen kísérlet után lemondott tisztségéről. A hetvenes években több parlamenti interpelláció is foglalkozott túlkapásaival, a prostitúció és a bűnözés lényegében nemhogy vissza nem szorult, nagyobb méreteket öltött, mint Thaisz előtt valaha. A főkapitány mind kínosabbá váló ügyei, illetve a nyolcvanas években egyre gyakoribbá váló postarablások végül elérték, hogy az ország vezetői felülbírálják Thaiszba vetett bizalmukat.

Az Operaházban történt botrány után Thaisz Elek három hónapra Olaszországba utazott, majd visszatérvén lemondott főkapitányi tisztségéről. Halálának körülményeiről és helyszínéről több párhuzamos elmélet is született, a legtetszetősebb szerint élete hátralevő részét a máriabesenyői kapucinusok között élte le, a Magyar Életrajzi Lexikon ezzel szemben Budapestet, míg a Vasárnapi Újság nekrológja Veldent jelöli meg helyszínül. Ez utóbbi szűkszavúan csak ennyit írt Budapest első rendőrfőkapitányának viselt ügyeiről: "hivataloskodása utolsó éveiben sok kellemetlensége támadt".   

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.
Zenés színház

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Klasszikus

Akit Kodály még személyesen instruált – Perényi Miklós

Azt vallja, egy zeneművet eljátszani csak a kezdet: elmélyedni, újrajátszani, folyton keresni, mint az aranyásó, ez a zenész feladata. Perényi Miklós Kult50-ben megjelent portréja.
Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Klasszikus

Elkápráztatnak új Rameau-lemezükkel Vashegyi György együttesei

Vashegyi György együttesei, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar lemezre vették Rameau ma már ritkaságnak számító operáját, a Naïst, és a kritika elismerését is kivívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház rossini

A pesarói hattyú

Százötven éve, 1868. november 13-án halt meg Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnépszerűbb mestere. Híres ínyenc is volt, nevét étel-kompozíciói is őrzik.
Zenés színház new york

Először csendült fel az Egyesült Államokban a Bánk bán

Tizenötezer néző volt kíváncsi a magyar kultúrát népszerűsítő, vasárnap zárult kéthetes rendezvénysorozat előadásaira New Yorkban.
Zenés színház hír

Rangos elismerést kapott Kero rendezése Szentpétervárott

Minden évben több mint kétszáz színház előadása verseng Szentpétervárott az Arany Szufita-díjért. Idén zenés kategóriában az év előadása lett a Kerényi Miklós Gábor által rendezett Monte Cristo grófja.
Zenés színház andrea bocelli

Andrea Bocelli a fiával énekel az új slágerlistás lemezén

Tíz év után először szerepel klasszikus zenei album az amerikai slágerlista élén, igaz, ez is crossover. Bocelli hamarosan Magyarországra jön, de a rajongói most nem is érte, hanem a fiáért vannak oda.
Zenés színház kult50

Aki operára cserélte a könnyűzenét: László Boldizsár

Számára a műfaji váltás szinte gombnyomásra történt, persze egyik területen sem spórolhatta meg a befektetett munkát. László Boldizsár Kult50-ben megjelent portréja.