Zenés színház

Kardlappal verte a nézőket, aztán kolostorba vonult

2014.09.26. 14:37
Ajánlom
Az Operaház 130 évvel ezelőtti megnyitójának nem annyira a zene, és még kevésbé Ferenc József volt a főszereplője. Sokkal inkább Budapest első, meglehetősen kétes hírű rendőrfőkapitánya.

Aki életében egyetlen ünnepélyes megnyitón is járt, az tudja: a látszólag közösségi műfaj valójában soha nem volt több szürke protokolleseménynél. Teljesen mindegy, hogy egy kerületi játszótér vagy egy nagyszabású országos kulturális beruházás átadójáról van szó, a koncertet, vagy épp a csúszdázást megelőző hosszú tízpercek lényegében az unalom és a giccs közötti precízen kiszámított libikókajátékot jelentik. Thaisz Elek azonban egy ilyen eseménytelen megnyitóért cserébe a fél - ha épp nem mindkét - karját odaadta volna.

Gyakorlatilag nem találni ma olyan visszaemlékezést, amely ne említené meg az Operaház 130 évvel ezelőtti megnyitójának kínos botrányát. A mai Andrássy úti, akkori nevén Sugárúti ház előtt összeverődött tömeg egy váratlan pillanatban úgy döntött, hogy a részben közpénzből felhúzott, több tonna arannyal és márvánnyal feldíszített épületbe egyszer az életbe neki is joga van betérni - ha figyelembe vesszük, hogy egyetlen jegy kb. két ló árának felelt meg, az igény akár jogosnak is nevezhető. A bent akkor már javában zajló díszünnepséget előbb váratlanul az előtérbe becsődülő tömeg zaja, majd az nyomukban megérkező, bámészkodókat félholtra verő rendőrség zaja szakította félbe.

A Ferenc József közvetlen jelenlétében lezajló szerencsétlen esetnek ketten estek áldozatul: az egyik egy halálra taposott vidéki pékfiú volt, akit egyes visszaemlékezések valójában pesti iparmágnásnak mondanak. A másik pedig Thaisz Elek, előbb Pest, majd Budapest első rendőrfőkapitánya, aki ezt követően lemondott tisztségéről. Thaisznak mégsem ez volt a legnagyobb bűne a pályán.

A rendőri túlkapás fogalma ekkoriban sem volt ismeretlen fogalom, elég, ha csak arra gondolunk, hogy egy nyomozás lényegében az ismert bűnözők összehívását, majd módszeres vallatását jelentette. A hatóságok működését az sem tette népszerűbbé, hogy a választással pozícióba emelt főkapitány önkéntesekből töltötte fel állományát, nem ritkán - saját állításuk szerint - jó útra tért bűnözőkből. Ilyen volt például a Thaiszhoz rokoni szállal köthető Brick Mayer is, aki elsősorban a védelmi pénzek begyűjtéséért és nem ritkán bordélyházak állományjavításáért volt felelős - mindezt rendőrbiztosként.

Thaisz meglehetős ívet leíró pályája rögtön egy fekete folttal indult: a fiatal jogászhallgató előbb a pesti lokálok ismerős vendégeként, majd a szabadságharcban Görgey mellett őrnagyként szerzett hírnevet, mígnem váratlanul nyoma veszett. A legvalószínűbb feltételezés szerint fogságba esett, ahonnan aztán azzal az alkuval szabadulhatott ki, hogy a jövőben besúgóként segíti az osztrák hatóságok munkáját. Ez utóbbi elképzelés egyúttal magyarázatot is adhat arra is, hogy a 1861-ben rendőrfőkapitánnyá választott Thaisz hogyan volt képes az enyhülő politikai viszonyok közepette első lépésként felszámolni a hátramaradt besúgóhálózatokat.

A kezdetben ambiciózus, olykor jelentős eredményeket elérő főkapitány fokozatosan sodródott bele a legkétesebb ügyekbe, a sajtó kedvelt célpontjaként pedig egyre nehezebben tudta tisztázni magát a korrupciós vádak alól. Az önfejű és összeférhetetlen ember hírében álló Thaisz ráadásul sem a város, sem pedig az ország vezetésével nem ápolt jó viszonyt.

Thaisz vesztét sejthetően feleségének köszönheti. Az eleinte pusztán gyengekezűséggel vádolt kapitány nem sokkal a prostitúció ellen meghirdetett harca után ismerkedett meg a kétes hírű Reich Fánival. Reich és első férje, Lienzer Antal táncmesterrel közösen vezette a mai Vígszínház helyén álló egykori lokált, a Neue Weltet, amelyről a századforduló környékén kiadott Budapesti leányvásár titkai című könyv csak ennyit ír: „ez volt az első nyilvános leánybörze Budapesten, ahol szemérmetlenül adtak, vettek."

Thaisz nem sokkal megismerkedésük után lecsapta Lienzer kezéről a lányt, a férfit elmebetegnek nyilvánították és a frissen megnyitott Lipótba szállítatták, ahol három nappal később tisztázatlan körülmények között el is hunyt.

A fővárosban akkoriban épp virágzó emberkereskedelem nem csupán a helyi lokálokat látta el lányokkal. A nem ritkán elrabolt, vagy egyszerűen csak vidékről fővárosba szakadt, többnyire mentőöv nélkül érkező lányok olcsónak, ugyanakkor kelendőnek számítottak a nemzetközi „piacon" is - gondoljunk csak az ekkoriban elterjedt vengerka/hungara kifejezésekre, amellyel a magyar prostituáltakat illették. Reich Fáni és egykori sógora, Brick Mayer a házasságot követően is aktív haszonélvezői voltak ennek a piacnak.

A hatvanas évek végétől kezdve Thaisz munkáját egyre több kritika érte. Helyéről első ízben Szentkirályi Mór főpolgármester próbálta meg eltávolíttatni, majd a sikertelen kísérlet után lemondott tisztségéről. A hetvenes években több parlamenti interpelláció is foglalkozott túlkapásaival, a prostitúció és a bűnözés lényegében nemhogy vissza nem szorult, nagyobb méreteket öltött, mint Thaisz előtt valaha. A főkapitány mind kínosabbá váló ügyei, illetve a nyolcvanas években egyre gyakoribbá váló postarablások végül elérték, hogy az ország vezetői felülbírálják Thaiszba vetett bizalmukat.

Az Operaházban történt botrány után Thaisz Elek három hónapra Olaszországba utazott, majd visszatérvén lemondott főkapitányi tisztségéről. Halálának körülményeiről és helyszínéről több párhuzamos elmélet is született, a legtetszetősebb szerint élete hátralevő részét a máriabesenyői kapucinusok között élte le, a Magyar Életrajzi Lexikon ezzel szemben Budapestet, míg a Vasárnapi Újság nekrológja Veldent jelöli meg helyszínül. Ez utóbbi szűkszavúan csak ennyit írt Budapest első rendőrfőkapitányának viselt ügyeiről: "hivataloskodása utolsó éveiben sok kellemetlensége támadt".   

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Szergej Polunyin elvesztette a józan eszét?

Először a mellkasára tetováltatta egy politikus arcképét, majd homofób és kirekesztő üzeneteket posztolt Instagram oldalán. A táncvilág komoly aggodalmát fejezte ki a táncos mentális állapota miatt.
Vizuál

Pont a Mona Lisánál nem működik a Mona Lisa-hatás

Leonardo da Vinci híres portréjához számos rejtély kapcsolódik a hölgy személyétől a mosoly okáig. Az egyik legutóbbi kutatás annak járt utána, tényleg követi-e a tekintetével a titokzatos asszony a nézőit.
Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Nem gyöngyszem, gyémánt – 25 éve hunyt el Cziffra György

Huszonöt éve, 1994. január 15-én hunyt el meg Franciaországban Cziffra György zongoraművész, akit gyakran emlegetnek Liszt Ferenc méltó, sőt egyetlen igazi örököseként.
Klasszikus

Gilbert Varga debütáló koncertje

Vezető karmesterként első alkalommal dirigálja a Pannon Filharmonikusokat a Maestro január végén a Müpában.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház premier

A Liliomfi zenés változatát mutatja be a Madách

A Liliomfi musicalváltozatát mutatja be március 23-án a Madách Színház. A zenés komédiát Szigligeti Ede műve alapján Szente Vajk írta, zenéjét Bolba Tamás szerezte.
Zenés színház gyász

Elhunyt a világhírű Wagner-énekes, Theo Adam

A német operaénekes, korának egyik nagy Richard Wagner- és Richard Strauss-előadója 92 éves volt.
Zenés színház magazin

Ma ünnepeljük a magyar musical napját

Azért esett a választás erre a napra, mert 1961. január 12-én mutatta be a Petőfi Színház az első magyar musicalt, az Egy szerelem három éjszakáját.
Zenés színház opera

Megházasodott Jonas Kaufmann

Elnézést a bulvárhírért, de sok Jonas Kaufmann-rajongó olvas minket, ezért nekik fontos lehet. A világhírű tenor elkelt!
Zenés színház magazin

Egy női párbaj és egy gyorsan megírt operett története: Luxemburg grófja

Újra látható az Operettszínházban Lehár Ferenc klasszikusa, a Luxemburg grófja, főszerepben Fischl Mónikával. Az ünnepelt énekesnőről és az öregecske udvarlójáról, és persze az igaz és nem annyira igaz szerelemről és a nagy tévedésekről szóló operett, a műfaj egyik legmulatságosabb története.