Zenés színház

Kegyetlen szépség a színpadon – interjú Sándor Péterrel

2022.01.10. 16:35
Ajánlom
Sándor Péter decemberben még Koksz, a bajkeverő sárkány bőrébe bújva igyekezett eljutni Amerikába, hamarosan azonban Valmont vikomtként hódítja meg a szíveket Pierre Choderlos de Laclos regényének adaptációjában, a Veszedelmes viszonyokban. Szerelemről, nárcizmusról és legutóbbi bemutatójáról, a Rozsda Lovag és Fránya Fridáról beszélgettünk.

Valmont vikomt a Veszedelmes viszonyok története szerint becstelen és megbízhatatlan ember. Egy ilyen figurával a közönség nem szívesen azonosul, mégis rendkívül népszerű a nézők körében. Mitől tud szimpatikussá válni ez az alak?

Valmont nárcisztikus hajlamú ember, és a nárcizmus keretein belül megvan a maga sajátos igazsága, tehát kialakulhat a nézőben egyfajta szimpátia, ami a jelenkor közösségének valamiféle perverziója is lehet. Ez viszont nem feltétlenül jó abból a szempontból, hogy

ő lényegében egy beteg alak, és a társadalomnak egy olyan szegmense, problémája mutatkozik meg benne, amitől a története ennyi idő távlatából is nagyon aktuális.

Ugyanis ez az embertípus a hétköznapjainkban is kisebb-nagyobb mértékben jelen van.

VeszedelmesViszonyokBerzsenyiKrisztinajelmezterve1-164539.jpg

A Veszedelmes viszonyok Valmont-jelmeztervei (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

Akárcsak a hiú és önző Merteuil márkiné alakja.

Igen, Merteuil is a társadalom hasonló leképezése. De szükség is van rá, hogy ezeket megmutassuk, és legyen az előadásnak egy edukáló funkciója. Neki is megvan az igazsága, akárcsak Valmont-nak, aki az első felvonásban egy kifejezetten vonzó, nőcsábász férfiként tűnik fel, lehengerlő modorral és megjelenéssel. A valódi énje csak később mutatkozik meg.

Közben pedig a céljai eléréséhez Valmont „használja” az útjába kerülő nőket. Mennyire valódiak vagy épp felszínesek a férfi érzései?

Valmont önmaga felé egyáltalán nem felszínes. Lehet, hogy kifelé annak tűnik, belül viszont szenvedélyesen megéli az érzelmeit. Ez meg is mutatkozik például a második felvonás elején, amikor gyötrődik egy nő miatt, mert úgy érzi, hogy szereti. Közben elképzelhető, hogy amit érez, az nem több egyszerű vonzalomnál.

Akkor ezek szerint a Merteuilhöz fűződő szerelme nem valódi szerelem.

De igen, az egy nagyon valós, nagyon igaz kapcsolat. Húzzák egymást, közben pedig nyílt lapokkal játszanak, és ez a játék a történet egy bizonyos pontján elkezd komollyá válni.

A darabban kialakuló viszonyok nagyon erős szexuális töltettel rendelkeznek. Hogyan mutatjátok meg ezeket a képeket a színpadon?

Ezek a mozzanatok főként gondolati síkon mutatkoznak meg, és a darab olyan módon ábrázolja a szexualitást, amihez szükség van egyfajta érettségre.

Az előadás inkább elgondolkodtatni akar, és arra ösztönzi a nézőt, hogy egy kicsit vessen számot a saját viszonyaival, önmagával – és ébredjen rá, hogy egy-egy kapcsolatban mennyire dolgozik az ego, vagy éppen a nárcisztikus vonások.

A nárcizmus mindenkiben jelen van?

Szerintem bizonyos szinten igen, a kérdés inkább az, hogy ki mennyire eszmél erre rá. Azt mondják, hogy a nárcisztikus ember nem ismeri fel magában a tüneteket, de én úgy gondolom, hogy a lelkünk mélyén tisztában vagyunk vele. Mint ahogyan az is előfordul, hogy egy-egy jellemző vonás alapján indokolatlanul használjuk valakire a nárcisztikus jelzőt.

Egy korábbi interjúdban nyilatkoztad, hogy azt hiányolod a mai színházból, hogy nincs megmutatva tisztán a szerelem, illetve az emberi érzések az igazi valójukban alig jelennek meg. A Veszedelmes viszonyokban megkísérlitek a valóságot megmutatni?

A darab elején megjelenő szerelem valós, de ahogy haladunk a történetben, a két ember bemocskolódik. Ezt mi is tapasztaljuk az életünkben, én például a nyolcéves kisfiamon is látom. Ő rettentően tiszta – akárcsak a gyerekek általában –, de a közösségi média, a közösség, az elértéktelenedő, sekélyes társadalom rossz irányba viszi. Ha a darabban megjelenő érzelmekről beszélünk,

félek, hogy a szerelem is már mást jelent ma, a retusált Instagram-fotók világában, ahol teljesen eltűntek a határok a nyilvánosság és a magánélet között.

VeszedelmesViszonyokBerzsenyiKrisztinajelmezterve2-164539.jpg

A Veszedelmes viszonyok Valmont-jelmeztervei (Fotó/Forrás: Budapesti Operettszínház)

A társadalom romboló mivolta viszont nemcsak a 21. század problémája, hiszen minden kornak megvoltak a maga káros szokásai, szabályai.

Igen, és ez a darab alkalmas rá, hogy a különböző korok a maguk problémáit beleszőjék, ettől lesz szép és egyben kegyetlen, amit a néző a színpadon lát.

Ezeket a ráeszméléseket kiválóan leköveti Kovács Adrián zenéje. A dalokban milyen zenei világ köszön vissza?

A darab zenéje rendkívül sokrétű, ami annak is köszönhető, hogy Adrián remek megfigyelő az életben is, ezt pedig bele tudja építeni a megkomponált anyagba. Egy mű akkor jó, ha az, ami a színpadon történik, közel kerül az élet valóságához, és a kettő összehasonlításából meg tud születni a néző vagy hallgató saját véleménye. Olyan zene készült a Veszedelmes viszonyokhoz, ami a mű kapcsolatrendszerének minden szélsőséges elemét – beleértve a negatív oldalát is – meg tudja mutatni.

A történet egy párbaj-jelenetben csúcsosodik ki, amely során Valmont halálos sebet kap.

Valóban megszúrják, de ebben az előadásban nem akkor hal meg, a jelenet ennél jóval rétegeltebb. Már-már irodalmi jellege lesz a végnek, és sokkal magasabb szinten történik meg. A közösség revansot vesz Valmont-on, miközben maga a párbaj nagyon egyszerű, nyers és naturális.

Formál téged a szerep?

A szerepeim mindig nagyon nagy hatással vannak rám és az életemre, de a Veszedelmes viszonyok egy olyan pillanatban talált meg, hogy azt érzem, semmi pluszt nem kell hozzátennem a játékhoz.

Ez nem azt jelenti, hogy én magam vagyok Valmont, sokkal inkább azt, hogy a darab eszköztára éppen annyit követel, hogy elég benne csupán létezni és megérteni azokat a gondolatokat, amik a férfi lelkében vannak. Úgy is fogalmazhatnék, hogy csak át kell magamon engedni az energiákat, hogy megszülessenek azok a helyzetek, amiket meg akarunk mutatni. Ezt nagyon jó átélni. De minden szerep más, a Rozsda Lovag Koksza például egészen más érzéseket vált ki belőlem.

RozsdaLovagesFranyaFrida_ArtLensPhotography1-164831.jpg

Sándor Péter a Rozsda Lovag és Fránya Fridában (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

A Rozsda Lovag és Fránya Frida a Veszedelmes viszonyokhoz hasonlóan a Kálmán Imre Teátrum színpadára készült, Bozsik Yvette-tel, a rendezővel pedig nem először dolgoztál együtt. Hogyan tudtál az ő koncepciójához kapcsolódni?

Az energiák, amikről az előbb beszéltem, a Rozsda Lovagban is hangsúlyosan jelen vannak, illetve Yvette gyerekek iránti mély tisztelete elengedhetetlen volt ahhoz, hogy adni tudjunk azzal, amire vállalkoztunk. Végig arra próbált ösztökélni engem és a kollégáimat is, hogy tisztelettel forduljuk a kicsik felé, és érezzük annak a felelősségét, hogy ők még könnyen vezethetőek, formálhatóak. Tehát amellett, hogy belecsempésszük a játékot, megpróbáljuk egy kicsit tanítani is őket.

Ezért kap ekkora hangsúlyt például a környezettudatosság?

Ez egy olyan dolog, amihez később újra tud kapcsolódni a gyerek. Lehet, hogy hazamegy, és egyszer csak azt mondja valamire, hogy nem dobja ki, hanem újra felhasználja, mert a kedvenc szereplője azt mondta a mesében, hogy így is lehet. De nem is kell kimondani, mert a színház egyik varázsa, hogy a gondolat szavak nélkül, a gesztusok és a mozgás szintjén is megfogalmazható, még ha egy olyan történetről van is szó, ami úgy tűnik, nem fut ki sehová. Ez szándékolt koncepció,

Yvette ebben a látszólagos összevisszaságban a gyerekek fantáziáját próbálta színre vinni.

A karakterformálásnál mennyire alakíthattátok magatokból a figurát?

Egy viszonylag rövid próbaidőszak alatt kellett megszületnie Koksz karakterének, ezért nagy segítség volt, hogy belevihettem magamat. Ráadásul imádom a gyerekeket, szeretek nekik örömet okozni, úgyhogy még nagyobb boldogság volt bolondozni velük. A gyerekeknek az a dolguk, hogy örüljenek, boldogok legyenek és élvezzék a játékot.

A darabban Koksznak számos lehetősége van rá, hogy interakcióba lépjen a közönséggel. A próbaidőszak alatt hogy tudtok ezekre a helyzetekre felkészülni? Hiszen nem ülnek bent a próbákon a gyerekek.

Volt egy előzetes elképzelésünk arról, hogyan fognak egy-egy megszólalásra, jelenetre reagálni, ennek mentén alakítottuk ki a szituációkat. De ezeket a helyzeteket ilyenkor valójában csak akkor tudjuk kipróbálni, amikor már a közönség is bent ül. Ha valami mégsem működik, akkor igyekszünk korrigálni úgy, hogy a darab szerkezete ne változzon. A gyerekek hálás közönség, már egy hangsúlyváltozásra is reagálnak.

RozsdaLovagesFranyaFrida_ArtLensPhotography3-164831.jpg

Jelenet a Rozsda Lovag és Fránya Fridából (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)

Említetted, hogy van egy nyolcéves kisfiad. Ő megnézte az előadást?

Igen, és először talán meg is volt illetődve a helyzettől. Szerencsére olyan közönség volt aznap, ahol a gyerekek bátran szólogattak vissza a szereplőknek, így amikor a végén Kokszként elköszöntem tőle, láttam, hogy kihúzza magát és tetszik neki az előadás.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Sándor Péter (forrás: Budapesti Operettszínház)

Budapesti Operettszínház

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Könnyed játékok következménye – interjú Polyák Lillával

Polyák Lillát legutóbb Guido múzsájaként, Claudia Nardiként láthatta a Budapesti Operettszínház közönsége a Nine-ban, ezúttal pedig a Kálmán Imre Teátrum színpadán esküszik bosszút Valmont vikomt ellen a Veszedelmes viszonyokban. A történethez fűződő kapcsolatáról, Merteuil márkinéról és a darab különleges zenei világáról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Meghirdette nyári előadásait az Újszegedi Szabadtéri Színpad

Az új előadásokat Barnák László, a Szegedi Szabadtéri Játékok főigazgatója jelentette be Facebookon.
Zenés színház ajánló

Saját belső démonaikkal küzdenek meg a Tünet Együttes alkotói legújabb bemutatójukban

A Nothing Personal című darabban Szabó Réka, Peer Krisztián és Szász Dániel saját meséjüket alkotják meg, amelyhez Boldizsár Ildikó meseterápiás módszere adott inspirációt. A premiert február 25-én tartják a Jurányi Házban.
Zenés színház ajánló

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Zenés színház ajánló

Teljes gőzzel – Beszélgetések és könnyed programok az Eiffel Műhelyházban

Az Eiffel Műhelyház sebességet vált: az új évadban öt vadonatúj programsorozat indul itt, melyek a lehető legtágabb értelemben véve kölcsönzik témáikat az opera társművészetei köréből. Közélet, humor, irodalom, és persze zene, zene, zene.