Zenés színház

Kelemen Fanni: „Fel kell mutatnunk a művészet értékeit”

2024.11.12. 11:10
Ajánlom
Kilenc szerepet visz az évadban, köztük a közelgő premier, a Hamupipőke egyik mostohanővérét. Mindeközben szakdolgozatot ír, és egy monodráma előadására készül. Nem véletlenül Kelemen Fanni kapta idén a Marsallbot-díjat. A Budapesti Operettszínház tehetséges fiatal művészével beszélgettünk.

Rangos nevek közé kerültél azzal, hogy átvehetted a Marsallbot-díjat. Mindez kötelez vagy inkább felszabadít?

Felelősséggel jár, hiszen 2002 óta vándorol ez az elismerés, és a korábbi díjazottak azóta elismert művészekké váltak. Ugyanakkor nagyon örülök neki, büszke vagyok magamra, és az önbizalmamnak is jót tett, bátrabban nyúlok a szerepeimhez, a feladataimhoz. Rendkívüli hálával tartozom Kiss-B. Atillának és a vezetőségnek, hogy engem választottak.

Tavaly a Marsallbot-díjat Drahos Evelin kapta, akivel jó barátságban vagytok, sőt Az Orfeum mágusában és a Hamupipőkében is együtt játszotok. Hogyan segítik egymást a színház világában a legifjabb művészek, és mennyi támogatást kaptok a már régebb óta színpadon lévő kollégáktól?

A segítő szándék mindenkiben ott van. Evelin gyakorlott és zeneileg magasan képzett énekes, tudatos és praktikus ember, így elsősorban zenei és énektechnikai szempontból motivál engem – nem csak a közös darabok esetében –, én pedig színészi oldalról és a játékok, alakítások minél tökéletesebb kivitelezésében tudok ötleteket adni neki. A tapasztaltabb kollégák közül Fischl Mónikát emelném ki, aki a Hamupipőkében szinte velünk együtt építi a karaktereinket. A próbák kezdetétől bevont minket, szorosabb együttműködésre ösztönzött, és ez nagyon jó érzés! Füredi Nikolett is követte a munkám a takarásból, amikor a Carmenben Katarinát játszottam, és mindig volt egy-két nagyon kedves és jó mondata, ami segített tovább építeni az alakításomat.

KelemenFanni_Kiss-BAtilla_foto_JanusErika-101711.jpg

Kelemen Fanni és Kiss-B. Atilla főigazgató (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)

A klasszikus zene felől érkeztél az operett-musical világába. Mi fogott meg ezekben a műfajokban?

A középiskolai éveimet valóban a komolyzene határozta meg. A Pesti Broadway Musical Stúdióban aztán a zenei képzés mellett megtanulhattuk a színészet alapjait is.

Ekkor döntöttem el, hogy egy nagyon jól éneklő színésznő szeretnék lenni.

Saját bevallásod szerint eddigi pályádon a Hegedűs a háztetőn Hávája a debütálás, a Jekyll és Hyde Emmája az első főszerep, a Virágot Algernonnak Alice-ja a legnehezebb színészi feladat, az István, a király Boglárkája pedig a megtiszteltetés miatt volt fontos. Milyen mérföldköveknek örülnél a továbbiakban, mik a legfontosabb céljaid?

Ezzel a díjjal komoly ösztönzést kaptam, hogy még jobb legyek. Ez egy jelzés, hogy jó úton járok. Szeretnék még jobban elmerülni a színház világában, minél többféle karaktert eljátszani, a kihívásokat jól teljesíteni, miközben hű maradok önmagamhoz, a közönséghez és az Operettszínházhoz. 2025-ben diplomázom a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ennek keretében egy monodrámát kell előadnom. Meg kell tanulnom egy darabot egyedül felépíteni, a nézők figyelmét ötven percen keresztül fenntartani…

…ez lesz A műselyemlány a Lehoczky Zsuzsa Kisszínházban, de mi lesz a szakdolgozat témája?

Hatalom, házasság, erkölcs George Bernard Shaw Pygmalionjában és a viktoriánus korban cím alatt többek között a nők helyzetét, kiszolgáltatottságát vizsgálom majd Shaw darabjaiban. Egyébként az egyik szerepálmom éppen a Pygmalion Elizája.

KelemenFanni_Carmen_foto_VeresIldiko-101938.jpg

Kelemen Fanni a Carmen című előadásban (Fotó/Forrás: Veres Ildikó / Budapesti Operettszínház)

Ezek a kérdések a Hamupipőke-produkcióban is megjelennek, ahol a két mostohanővér egyikét játszod. A Tündérkirálynőkhöz hasonlóan a ti szerepeiteket is szinte rátok formálták az alkotók?

Abszolút! Szállóigévé vált Bozsik Yvette rendező mondata, amely szerint mindhárom szereposztás máshogy közelít a karakterhez. Én például nem gonosznak, inkább irigynek játszom a karakteremet. Ugyanis amikor a testvéremmel, Lukréciával és a mostohával, Gertrúddal belépünk a címszereplő életébe, számos, de mégis üres bőrönddel érkezünk, Szerénkét a mostoha nem tanította meg a szeretetre, ráadásul a két nővért a saját érdekeinek rendeli alá. Hamupipőkének ezzel szemben szerető szülei, szép gyerekkora volt – egészen az édesanyja haláláig. Zenei szempontból érdekesség, hogy először énekelek alsó szólamot, ezért nagyon megnyugtató, hogy Pejtsik Péter úgy alakította ki a zenekari anyagot, hogy segítsen megoldani ezt a feladatot.

Szerénke szólamában mennyire van jelen a csángó népzene, ami a darab egyik jellegzetessége?

Inkább a szituatív és játékos elemek a jellemzőek, amelyekben a tangó és az operai világ is megjelenik.

A játékosság és a műfaji sokszínűség kapcsán felmerül, hogy mennyire alkalmas a darab a zenés színházzal való első találkozásra?

Több olyan momentum van, ami a gyerekek számára elgondolkodtató lehet. Jó dolgokra tanítja őket, például a bátorság és a kedvesség fontosságára. Éppen ezért keresem Szerénkében azt, ami mégis szerethető, és

jó lenne megmutatni azt is, hogy a gonoszság nem vezet jóra.

Milyen előkép hatott rád a szerep megformálásakor?

Természetesen jól ismertem a mesét, gyerekkoromban esténként sokszor olvasták nekem, láttam a Disney-változatot is, de mivel az Operettszínház produkciója egy új alkotás, inkább Bozsik Yvette mutatta az irányt.

3G8A8697-132038.jpg

Kelemen Fanni a Carmen című előadás Katarinájaként (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)

Vele nem először dolgozol együtt, a Hegedűs a háztetőn, a Rozsda lovag és Fránya Frida, illetve Az Orfeum mágusa kapcsán találkoztatok már. Milyen instrukciókat kaptál most?

Nagyon élvezetes a közös munka, mert mindig új megközelítéseket vet fel. A Hamupipőke rendezői koncepciójában a belső gyermeket helyezte középpontba. Azt kérte, hogy keressünk választ arra, miért lett a mostoha és a két nővér ilyen számító és manipulatív, valamint hozzunk felszínre néhány olyan gyerekkori traumát, eseményt, amelyek összekapcsolódhatnak a karakterünkkel.

Ezek fontos lépések nemcsak a szerepformálásnál, de az önismeret útján is.

Mint ahogy meghatározó az is, hogy egy művész hogyan kommunikál a közönséggel.

Ezért indult el nemrég az egyik közösségi média felületen a hivatalos oldalam. Ez komoly kihívás, ami elől nem lehet elzárkózni. A social média lényeges ebben a szakmában, legyen szó akár a rajongói tábor kialakításáról, akár a műfaj népszerűsítéséről. Nagyon fontos, hogy a fiatalok is eljöjjenek az előadásokra! Az idősebb korosztály számára szinte természetes a színházba járás, hiszen régen nem volt ennyi inger, televízió, telefon, internet, a kultúra jelentette a kikapcsolódást, így az életük részévé vált. De ma óriási médiazajban élünk! Ennek ellenére – és minden eszközt felhasználva – el kell érnünk az embereket, és ki kell nevelnünk az új közönséget is. A következő generációnak is fel kell mutatnunk a művészet értékeit. Ez mindannyiunk érdeke.

Pejtsik Péter és Orbán János Dénes Hamupipőke című operettmusicaljét november 15., 16. és 17-én mutatja be a Budapesti Operettszínház, Bozsik Yvette Kossuth-díjas balettművész, koreográfus rendezésében.

További információ és jegyvásárlás ide kattintva! »»»

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Kelemen Fanni (fotó/forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)

Mese az emberi természetről – három igazi díva formálja meg az Operettszínház Hamupipőke előadásának mostoháját

Kapcsolódó

Mese az emberi természetről – három igazi díva formálja meg az Operettszínház Hamupipőke előadásának mostoháját

Sok év után ismét mesedarab, a Hamupipőke premierjére készül a Budapesti Operettszínház. Gertrúdot, a mostohát három fantasztikus énekes, Fischl Mónika, Füredi Nikolett és Bordás Barbara formálja meg, akik izgatottan készülnek a kihívásra.

Varázslás felsőfokon – beszélgetés a Hamupipőke három Tündérkirálynőjével

Varázslás felsőfokon – beszélgetés a Hamupipőke három Tündérkirálynőjével

Bűbájban igazán bővelkedik a Budapesti Operettszínház új, Hamupipőke-produkciója. Hogy pontosan mitől lesz különleges, arról a novemberi ősbemutató kapcsán a Tündérkirálynőt alakító Bojtos Lucával, Kiss Diánával és Süle Dalmával beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ők kapták 2024-ben a Prima Primissima Díjakat

A neves elismerést idén is tíz kategóriában vehették át a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Vizuál

Jókislány – Nicole Kidman az utóbbi idők egyik legemlékezetesebb alakítását nyújtja új filmjében

A középkorú főnököt alakító Nicole Kidman ifjú gyakornokával folytatott románcban éli ki életközepi válságát. De vajon ki játszik kivel? A Jókislány című erotikus thriller 2025-ben kerül a hazai mozikba, az ADS Service forgalmazásában.
Klasszikus

A zene (majdnem) mindenkié

A zene egyszerre hat jótékonyan a testünkre és a lelkünkre, a jó dolgok pedig attól lesznek igazán értékesek, ha megosztjuk őket. A lehető legtöbb emberrel, önzetlenül, ingyen.
Könyv

Grecsó Krisztián: A gyerek felől nyitunk az irodalom felé

Különleges, nem mindennapi feladatot vállalt Grecsó Krisztián író azzal, hogy rendhagyó irodalomórákat tart a középiskolás korosztálynak a Müpa zászlóterében. A négy alkalomból álló sorozat keretében az alkotás és az énkeresés viszonyáról mesél.
Színház

Mennyből a kuckó – A HEROSZ Állatotthon és a Vörösmarty Színház színész-keresztszülők segítségével keres új otthont az elhagyott állatoknak

A Vörösmarty Színház és a székesfehérvári HEROSZ Állatotthon közös karácsonyi kampányt indít, Mennyből a kuckó! címmel. A közös mentorprogram keretében a teátrum színművészei segítenek a menhely állatainak szerető otthont találni karácsonyra.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

A cirkuszhercegnő bemutatójára készül az Operettszínház

December elején megkezdődtek az intézmény új produkciójának próbái, Kálmán Imre nagyoperettje februártól látható, Homonnay Zsolt rendezésében, hármas szereposztásban.
Zenés színház interjú

Antolovics Péter: „Ha igazán mélyre le tudok menni magamban, akkor kinyílik a világ”

Néhány hete volt Antolovics Péter első premierje a Budapesti Operettszínházban, a Hamupipőke ősbemutatóján mutatkozhatott be a nagyközönség előtt. A Nagymező utcai teátrumban az idei évadban még négy másik előadásban találkozhatunk vele.
Zenés színház interjú

Tenni akarás, nem csak duma – beszélgetés Litkai Gergellyel

A Dumaszínház alapítójaként Litkai Gergely neve elválaszthatatlanná vált a stand-up comedy műfajától, amelynek elismert alkotója, a humorista azonban az Operaház világában is otthonosan mozog.
Zenés színház hír

Új zenés színház jön létre az Erkel Színház épületében január 1-től

A november 28-án megjelent Magyar Közlöny szerint a kormány „új, önálló, állami fenntartású színházat” hoz létre, amely az Erkel Színház épületében üzemel majd. Lapértesülések szerint már meg is vannak az intézmény leendő vezetői.
Zenés színház ajánló

Karácsonyi dalokra épülő előadást mutat be az OPERA Gyermekkara

A szentestéhez kapcsolódó népdalokat, népszokásokat dolgoz fel a Magyar Állami Operaház Magyar karácsony című előadása, amit Ádám Jenő azonos című darabja nyomán, Kocsár Miklós rokon műveivel kiegészítve tűz műsorára az OPERA Gyermekkara és Zenekara.