Kelemen Fanni: „Fel kell mutatnunk a művészet értékeit”

Rangos nevek közé kerültél azzal, hogy átvehetted a Marsallbot-díjat. Mindez kötelez vagy inkább felszabadít?

Felelősséggel jár, hiszen 2002 óta vándorol ez az elismerés, és a korábbi díjazottak azóta elismert művészekké váltak. Ugyanakkor nagyon örülök neki, büszke vagyok magamra, és az önbizalmamnak is jót tett, bátrabban nyúlok a szerepeimhez, a feladataimhoz. Rendkívüli hálával tartozom Kiss-B. Atillának és a vezetőségnek, hogy engem választottak.

Tavaly a Marsallbot-díjat Drahos Evelin kapta, akivel jó barátságban vagytok, sőt Az Orfeum mágusában és a Hamupipőkében is együtt játszotok. Hogyan segítik egymást a színház világában a legifjabb művészek, és mennyi támogatást kaptok a már régebb óta színpadon lévő kollégáktól?

A segítő szándék mindenkiben ott van. Evelin gyakorlott és zeneileg magasan képzett énekes, tudatos és praktikus ember, így elsősorban zenei és énektechnikai szempontból motivál engem – nem csak a közös darabok esetében –, én pedig színészi oldalról és a játékok, alakítások minél tökéletesebb kivitelezésében tudok ötleteket adni neki. A tapasztaltabb kollégák közül Fischl Mónikát emelném ki, aki a Hamupipőkében szinte velünk együtt építi a karaktereinket. A próbák kezdetétől bevont minket, szorosabb együttműködésre ösztönzött, és ez nagyon jó érzés! Füredi Nikolett is követte a munkám a takarásból, amikor a Carmenben Katarinát játszottam, és mindig volt egy-két nagyon kedves és jó mondata, ami segített tovább építeni az alakításomat.

Kelemen Fanni és Kiss-B. Atilla főigazgató (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)

A klasszikus zene felől érkeztél az operett-musical világába. Mi fogott meg ezekben a műfajokban?

A középiskolai éveimet valóban a komolyzene határozta meg. A Pesti Broadway Musical Stúdióban aztán a zenei képzés mellett megtanulhattuk a színészet alapjait is.

Saját bevallásod szerint eddigi pályádon a Hegedűs a háztetőn Hávája a debütálás, a Jekyll és Hyde Emmája az első főszerep, a Virágot Algernonnak Alice-ja a legnehezebb színészi feladat, az István, a király Boglárkája pedig a megtiszteltetés miatt volt fontos. Milyen mérföldköveknek örülnél a továbbiakban, mik a legfontosabb céljaid?

Ezzel a díjjal komoly ösztönzést kaptam, hogy még jobb legyek. Ez egy jelzés, hogy jó úton járok. Szeretnék még jobban elmerülni a színház világában, minél többféle karaktert eljátszani, a kihívásokat jól teljesíteni, miközben hű maradok önmagamhoz, a közönséghez és az Operettszínházhoz. 2025-ben diplomázom a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ennek keretében egy monodrámát kell előadnom. Meg kell tanulnom egy darabot egyedül felépíteni, a nézők figyelmét ötven percen keresztül fenntartani…

…ez lesz A műselyemlány a Lehoczky Zsuzsa Kisszínházban, de mi lesz a szakdolgozat témája?

Hatalom, házasság, erkölcs George Bernard Shaw Pygmalionjában és a viktoriánus korban cím alatt többek között a nők helyzetét, kiszolgáltatottságát vizsgálom majd Shaw darabjaiban. Egyébként az egyik szerepálmom éppen a Pygmalion Elizája.

Kelemen Fanni a Carmen című előadásban (Fotó/Forrás: Veres Ildikó / Budapesti Operettszínház)

Ezek a kérdések a Hamupipőke-produkcióban is megjelennek, ahol a két mostohanővér egyikét játszod. A Tündérkirálynőkhöz hasonlóan a ti szerepeiteket is szinte rátok formálták az alkotók?

Abszolút! Szállóigévé vált Bozsik Yvette rendező mondata, amely szerint mindhárom szereposztás máshogy közelít a karakterhez. Én például nem gonosznak, inkább irigynek játszom a karakteremet. Ugyanis amikor a testvéremmel, Lukréciával és a mostohával, Gertrúddal belépünk a címszereplő életébe, számos, de mégis üres bőrönddel érkezünk, Szerénkét a mostoha nem tanította meg a szeretetre, ráadásul a két nővért a saját érdekeinek rendeli alá. Hamupipőkének ezzel szemben szerető szülei, szép gyerekkora volt – egészen az édesanyja haláláig. Zenei szempontból érdekesség, hogy először énekelek alsó szólamot, ezért nagyon megnyugtató, hogy Pejtsik Péter úgy alakította ki a zenekari anyagot, hogy segítsen megoldani ezt a feladatot.

Szerénke szólamában mennyire van jelen a csángó népzene, ami a darab egyik jellegzetessége?

Inkább a szituatív és játékos elemek a jellemzőek, amelyekben a tangó és az operai világ is megjelenik.

A játékosság és a műfaji sokszínűség kapcsán felmerül, hogy mennyire alkalmas a darab a zenés színházzal való első találkozásra?

Több olyan momentum van, ami a gyerekek számára elgondolkodtató lehet. Jó dolgokra tanítja őket, például a bátorság és a kedvesség fontosságára. Éppen ezért keresem Szerénkében azt, ami mégis szerethető, és

Milyen előkép hatott rád a szerep megformálásakor?

Természetesen jól ismertem a mesét, gyerekkoromban esténként sokszor olvasták nekem, láttam a Disney-változatot is, de mivel az Operettszínház produkciója egy új alkotás, inkább Bozsik Yvette mutatta az irányt.

Kelemen Fanni a Carmen című előadás Katarinájaként (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)

Vele nem először dolgozol együtt, a Hegedűs a háztetőn, a Rozsda lovag és Fránya Frida, illetve Az Orfeum mágusa kapcsán találkoztatok már. Milyen instrukciókat kaptál most?

Nagyon élvezetes a közös munka, mert mindig új megközelítéseket vet fel. A Hamupipőke rendezői koncepciójában a belső gyermeket helyezte középpontba. Azt kérte, hogy keressünk választ arra, miért lett a mostoha és a két nővér ilyen számító és manipulatív, valamint hozzunk felszínre néhány olyan gyerekkori traumát, eseményt, amelyek összekapcsolódhatnak a karakterünkkel.

Mint ahogy meghatározó az is, hogy egy művész hogyan kommunikál a közönséggel.

Ezért indult el nemrég az egyik közösségi média felületen a hivatalos oldalam. Ez komoly kihívás, ami elől nem lehet elzárkózni. A social média lényeges ebben a szakmában, legyen szó akár a rajongói tábor kialakításáról, akár a műfaj népszerűsítéséről. Nagyon fontos, hogy a fiatalok is eljöjjenek az előadásokra! Az idősebb korosztály számára szinte természetes a színházba járás, hiszen régen nem volt ennyi inger, televízió, telefon, internet, a kultúra jelentette a kikapcsolódást, így az életük részévé vált. De ma óriási médiazajban élünk! Ennek ellenére – és minden eszközt felhasználva – el kell érnünk az embereket, és ki kell nevelnünk az új közönséget is. A következő generációnak is fel kell mutatnunk a művészet értékeit. Ez mindannyiunk érdeke.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Kelemen Fanni (fotó/forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)