Zenés színház

Kellenek a hősök

2014.09.20. 07:00
Ajánlom
Húsz éve járja az országot Az igazat mondd, ne csak a valódit! című irodalmi estjével Eperjes Károly Kossuth-díjas színművész, amelyet idén az Operaházban is előadott egy szűk körű közönség előtt. Ugyanitt az idei évadban rendezőként is bemutatkozik majd a Veszprémi Petőfi Színház művészeti tanácsadója, akit a versekben rejlő zeneiségről, az opera népszerűségéről és Jirí Menzelről is kérdeztük. OPERA MAGAZIN

- 1911-ben nyitotta meg kapuit a Népopera, a mai Erkel Színház elődje. A felújított épületet 2013-ban adták át újra. Ismét itt a feladat: belakni, megtölteni előadásokkal és közönséggel. Ön jelen volt teljesen új színház születésénél és új társulatok alakulásánál is. Van receptje a sikeres színházra?

- Előre sose lehet tudni, mi a siker, de hogy mi a jó színház, arra tudok válaszolni. Minden művészet három lábon áll, amelyek az alkotók, a közönség és a mecenatúra. Ott, ahol az alkotók, valamint a nézők is örömmel vannak jelen és ünnepet élnek meg, az jó színház. És akkor még a mecenatúra is örvend. Erre kell törekedni, ha pedig mindhárman örömüket lelik abban, ami létrejön, akkor a siker sem marad el.

- Ön hogyan látja, népszerű ma az opera?

- Úgy látom, hogy nagyon. Van egy réteg, amely a nehezebb operákat kedveli, míg mások inkább a könnyebbeket részesítik előnyben. Szerencsés módon Budapesten két kitűnő helyszínen is lehetőségünk van operákat nézni: az Erkelben és az Andrássy úti Operaházban. Azok számára pedig, akik a külön ínyencségeket, a szcenikai operákat kedvelik, ott van a Művészetek Palotája, ahol hangversenyszerűen is lehet operákat megtekinteni.

- Ön szerint el tud, el kell, hogy jusson mindenkihez az opera vagy itt már olyan tudás, előzetes ismeret kell a befogadáshoz, amivel nem mindenki rendelkezik?

- Szerintem erőszak volna mindenáron eljuttatni az emberekhez az operát. Nincs rá szükség, hiszen - gasztronómiai párhuzammal élve - ahogy nem szeretjük egytől egyig a befőttet vagy a rántott húst, úgy az operáért se rajonghat mindenki. Mindenáron nem kell letolni senkinek a torkán, aki viszont nyitott rá, az megtalálja a módját, hogy találkozzon vele közvetlenül vagy akár az otthonában.

- A Nemzeti Színház első bemutatója, a Vitéz lélek az ön javaslatára került műsorra, és azt nyilatkozta róla, hogy ez a „magyar Hamlet". Ő egy igazi hős?

- Úgy gondolom, hogy igen, a szó legszorosabb értelmében az. Kellenek a hősök, mint amilyen a mesékben a nép igaz, hű gyermeke. Ezt a főszerepet sok humorral, sok feszességgel kell játszani. Balla Péter az igazát és az egyetemes igazságot keresi, minden jó áldozatot és nehézséget vállal, végül pedig elnyeri jutalmát.

- Tamási Áron darabját ön is megrendezte 2005-ben a Gyulai Várszínpadon. El tudna képzelni ebből operát?

- El tudnám képzelni, és nagyon jó ötletnek tartom. Szép operát lehetne írni belőle, kár, hogy szegény Bartók nem írta meg, hozzá nagyon illett volna. Emellett jó filmet is lehetne ebből készíteni. Fontolgatom egy ideje, hogy kéne belőle egy jó forgatókönyv, és hiteles helyszíneken, Erdélyben leforgatni.

- Ha már hősök: az Opera a következő évadot Faustnak szenteli. Faustot még nem játszott.

- Nekem valami miatt a Faust kicsit távoli. A művet Madách Tragédiájához szokták hasonlítani, mindkettő filozofikus és nagy emberkorszakokat ölel át. Főiskolás koromban beszédvizsgán módomban állt egyik-másik színét elkészíteni a társaimmal, de valahogy soha nem vágyam sem ezt, sem a Faustot eljátszani vagy megrendezni.

- Idén Ön is fellépett az Operában a költészet napján zenés irodalmi estjével. Hogyan épült fel ez a műsor?

- Most már húsz éve járom az országot ezzel a rendhagyó esttel, amelyen többnyire Négyessy Katalin gordonkaművész szokott kísérni. Ezen 20. századi magyar istenkereső költők verseit mondom, van köztük református, katolikus, evangélikus és görögkeleti is. A szerkezete nem a saját kútfőmből pattant ki, nekem ugyanis még volt szerencsém látni Latinovits Zoltán Balassi-estjét, ahol ének, összekötő szöveg és vers egymást egészítette ki. Sokáig tanulmányoztam Latinovits Verset mondok című könyvét, az én „verses bibliámat", amelyben szerepel egy hármas tagoltságú irodalmi est szerkezete is, ennek a mintájára építettem fel az estemet. Az első rész a szabad akaratról szól, a második a megtérésről, míg a harmadik, a legköltőibb és legfinomabb rész a lét végső értelmével foglalkozik.

- Húsz év jelentős távlat. Mennyit változik a vers ennyi idő alatt?

- Található a versek között olyan, amely mindig szerepel az esten, mások viszont hol kiesnek, hol pedig újra bekerülnek. Van egy Radnóti-vers, amit tavaly húsz év után mondtam el újra.

- Melyik volt ez?

- A Nem tudhatom. Sokáig nem mertem elmondani, ám időközben megtudtam, hogy a vers vége eredetileg nem ez volt, Radnóti környezete, Ortutay Gyula és Major Tamás ajánlották neki, hogy írja át, és ekkor született a ma ismert befejezés: „Nagy szárnyadat borítsd ránk, virrasztó, éji felleg!" Ők sajnos csak nagyjából tudtak visszaemlékezni, mi lehetett a korábbi változat, de mióta ezt ismerem, azóta értem igazán a verset és merem elmondani.

- A versekben jelen van a zeneiség. Erre is épít a versmondáskor?

- Igen, például Ady Karácsony című versénél kifejezetten. A vers elején a karácsonyi regölő ritmusát használja, a középső, bűnbánati részben egyfajta „mea culpás" bűnbánati verselést, annak a ritmusára követik egymást a sorok, ahogy a bűnbánó ember veri a mellét, a harmadik szakasz pedig egy keretbe foglalt himnikus rész, amelynek szintén más stílusa van.

- A Gördülő opera-program keretében az Opera a legnépszerűbb előadásokat viszi el vidéki színházak színpadaira. Veszprémben is elképzelhetőnek tartja ennek a megvalósulását?

- Igen, pont ezért indítottuk el az operabeavatóinkat (legutóbb Rossini Bruschino úr című vígoperáját láthatta a veszprémi közönség - a szerk.), sőt van egy Operabarátok Köre-rendezvényünk is, úgyhogy végre elérkeztünk arra a szintre, hogy már befogadhatunk máshonnan is operákat.

Részlet Eperjes Károly irodalmi estjéből:

- Ön milyen meghatározó operaélményeket őriz?

- Nagy élmény és még nagyobb meglepetés volt számomra annak idején a Jenůfa Vidnyánszky Attila rendezésében. Tíz évvel ezelőtt láttam az előadást, és örülök, hogy idén újra műsorra tűzte az Opera.

- Az Opera következő évadának műsorában szerepel Mozart Cosi fan tuttéja is. Az előadást Jirí Menzel fogja rendezni, akivel ön is dolgozott együtt A szarvaskirály című előadásban 1984-ben a Katonában. Egy friss, formálódó társulat és egy izgalmas rendező találkozása volt ez. Ön milyen emlékeket őriz a közös munkáról?

- Szerettem vele dolgozni, kifejezetten nagy öröm volt, és azóta, ha filmforgatásokon találkozunk, mindig szeretettel köszöntjük egymást. Tavaly majdnem eljutottam a csehországi operarendezésére, csak sajnos közbejött valami. Biztos vagyok benne, hogy örömét leli majd a közönség ebben az operában is.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

Feljelentés áldozata lett az Anyáim története

Elmaradt az Ars Sacra Filmfesztivál versenyprogramjába meghívott film vetítése szombat este a Tabán moziban. A rendezők egy nappal a vetítés előtt tudták meg, hogy többen feljelentették a fesztivál szervezőit, és petíciót indítottak a szivárványcsaládok örökbefogadásáról szóló film vetítése ellen. 
Vizuál

A tudattalan titkos tempója - interjú Enyedi Ildikóval

Az Ezeregyéjszaka-szerűen dús, titokzatos szerelmi történet álarcában, Enyedi Ildikó új filmje, A feleségem története – Füst Milán regényéhez hűen – az élet összetettségéről, titokzatosságáról, uralhatatlan jellegéről mesél. A vetítés után kérdeztük a rendezőt.
Színház

„Csodálatos ez a bohóc-létezés” – Beszélgetés Mertz Tiborral

Szeptember 18-án mutatta be Székely Csaba Öröm és boldogság című drámáját a Budaörsi Latinovits Színház, Alföldi Róbert rendezésében. Mertz Tiborral, az előadás egyik szereplőjével beszélgettünk kíváncsiságról, társulati létezésről és véleménynyilvánításról.
Vizuál

Küldetés teljesítve – Lenyűgöző filmek sorát kínálta az idei CineFest 

Kilenc film. Ennyi fért abba a három napba, amelyet Miskolcon tölthettünk a CineFest Filmfesztivál vendégeként. Bár a versenyprogramnak csupán a töredékét láttuk, mégis varázslatos filmek emlékeit őrizzük magunkban - köztük a fődíjas és a közönségdíjas alkotásokét is. Fesztiválbeszámoló.
Vizuál

Szabó Eszter nyerte el a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat 

Hatodik alkalommal adták át a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat, amit az alapító ír házaspár azzal a céllal hozott létre, hogy támogassa a kortárs magyar képzőművészeket, és jelenlétüket erősítse a nemzetközi művészeti világban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

A sors lépcsőfokain járva – interjú Dolhai Attilával

A Budapesti Operettszínház idei évadának első bemutatója a Federico Fellini 8 és ½ című önéletrajzi ihletésű filmje alapján készült Nine-Kilenc, amely egy alkotói válságban lévő rendező belső vívódásait, illetve nőkhöz való viszonyát mutatja be. A Guidót alakító Dolhai Attilával a főhősről, az előadásról és vallásról beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Ki lesz a vadak ura? – Új családi musical a láthatáron!

A TBG Production és a Soproni Petőfi Színház a Tesla musical alkotóinak közreműködésével bemutatja: a Vadak Ura – The Covenant musical show-t.
Zenés színház hír

Musical az ártatlanság koráról – a Nine premierjével indul az Operettszínház új évada

Közönségtalálkozóval egybekötött sajtótájékoztatón mutatkoztak be a Budapesti Operettszínház új bemutatójának szereplői. A Nine-Kilenc Federico Fellini Oscar-díjas 8 és ½ című filmje alapján készül Balázs Zoltán rendezésében.
Zenés színház kritika

Sanzon-szerelmek Pokorny Liával

Hányféle szerelem létezik? És melyik az igazi? Ismerős helyzetek, valódi drámák és félve elsuttogott vallomások váltják egymást a Centrál Színházban, Pokorny Lia zenés estjén, amely több, mint sanzonokká formált érzelmek kavalkádja: önmagunkkal való szembenézés.
Zenés színház ajánló

Mitől működik egy házasság? – II. János Pál pápa darabja az Opera Eiffel Műhelyházában sejteti a választ

Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című darabját Krzysztof Penderecki zenéjével és székesfehérvári Vörösmarty Színházzal együttműködésben mutatja be 2021. szeptember 8-án a Magyar Állami Operaház.