Zenés színház

Kerényi Miklós Gábor: "Képesek vagyunk magunkon is mosolyogni"

2013.04.09. 07:06
Ajánlom
Turisztikai szempontból is rengeteg lehetőség rejlik abban, hogy Budapest zenés színházi fesztiválvárossá nője ki magát, véli Kerényi Miklós Gábor, a Budapesti Operettszínház igazgatója, akinek színházában április 8. és 29. között szervezik meg az I. Nemzetközi Budapesti Operett-Musical Fesztivált. A direktort a tizenegy előadásból és egy nagyszabású gálaestből álló rendezvényről és a műfaj nemzetközi kereteiről kérdeztük.

- Ez az első alkalom, hogy a főváros operett-musical fesztiválnak ad helyszínt. Hogy jött az ötlet?

- Hosszú évek óta borzol minket, hogy Budapest kiváló hely ahhoz, hogy operett- és musical fesztiválvárossá váljon. Londonon kívül sehol a világon nem játszanak ennyi zenés darabot, remek operett-, musical- és táncszínházi előadásaink vannak, modernek és klasszikusok egyaránt. A zenés-színházi fesztiválvárossá válás első próbálkozása lesz ez a nemzetközi fesztivál.

- Ellátogat hozzánk a szentpétervári Zenés Komédia Színház, a bukaresti Ion Dacian Nemzeti Operettszínház, Kolozsvári Állami Magyar Opera és a berlini Komische Oper. Mi alapján hívták meg az előadásokat?

- A testvérszínházainkat és barátainkat hívtuk meg most első körben. Orosz barátainkkal nyolc, a bukarestiekkel öt, a berliniekkel kettő, a kolozsváriakkal és a csíkszeredaiakkal körülbelül három éve tart a jó kapcsolat. Közös produkciók, produkciócserék zajlanak köztünk, sok mindenben kötődünk egymáshoz.

- Szentpétervárról a Marica grófnő és a Jövőre, veled, itt! előadások érkeznek, Bukarestről Rómeó és Júlia - ezek az Operettszínházban is futnak. Szándékos vagy véletlen az egybeesés?

- Mindkettő egy magyar licensz szerinti replikaelőadás Szentpétervárott, a Marica grófnő az én rendezésem, a Jövőre, veled, itt! Somogyi Szilárdé. Ennek ellenére egészen más hangulatú produkció mindkettő. Az orosz színészek előadói stílusa nagyon érzelmes, ugyanakkor nagyon énekcentrikus. Az orosz Marica grófnőben látható primadonna, Karina Csipurnova a Mariinszkij színházból, a világ egyik leghíresebb operaházából érkezett, Viktor Korzs pedig, aki a Taszilót játssza, a moszkvai Operettszínház első sztárja.

- Milyen volt magyar rendezőként Oroszországban rendezni?

- Nagyon jó ott dolgozni, az első munkám 2005-ben Bajadér volt. Az orosz munkatársak nagyon szeretik és értékelik azt az intenzív munkamódszert, amit mi, magyarok képviselünk. Jelen pillanatban épp a Jekyll és Hydra készülök Pétervárott.

- A bukaresti Rómeó és Júlia az Operettszínházzal közös produkció lesz, a Capulet családot román színészek, a Montague-kat budapestiek játsszák. Nem féltek attól, hogy a rendhagyó produkció elmélyíti a két ország közti feszültséget?

- A Rómeó és Júlia pont arról szól, hogy a szerelem mindenféle felfogások és nemzetiségek közötti gyűlölködésen és feszültségen átüt. Voltak előadásaink ebből már Budapesten és Bukarestben egyaránt, és ezt a változatot mind a két helyen iszonyú nagy, sírós-üvöltős siker fogadta. Ez is jelezte azt, hogy a két nép ezen a szinten, a szerelemben fel tud oldódni.

- Mi a tapasztalata, van-e közös közép-kelet európai zenés színházi hagyomány, vagy inkább a különbségek hangsúlyosabbak?

- A zenés színházban mindkettőt meg lehet találni, de vannak abszolút különbségek. Az érzelmi kifejezések különbözőek, a közönség is máshogy reagál, bizonyos dolgokban gyorsabban jut el ugyanoda. A Marica grófnő Hej, cigány! című dalánál a magyar közönség hamarabb meghallja a ritmust és kezd el tapsolni, az orosz közönségnél eltelik 40 másodperc. Ugyanakkor az orosz közönség már nevet azokon a poénokon, mikor a magyar közönség épp, hogy csak elmosolyodik. Úgy működik ez, mint egy igazán jó film, vagy egy igazán jó opera, ami sikert arat Olaszországban és Kínában is. 

- Azon kívül, hogy népszerű, miben egyedülálló a magyar zenés színház Közép-Európában?

- Mi magyarok szélsőségesen nagy és komoly érzelmi töltéssel rendelkezünk, és mert mindhárom énektechnikai irányzat, a német, az olasz, a szláv is beérkezett az országba, ez kialakított egy vegyes énektechnikát. Ugyanakkor azon kevesek közé tartozunk, akik képesek vagyunk magunkon is mosolyogni. A stílusunkban így benne van a budapesti humor, az öngúny, valamint a sírástól a nevetésig tartó szélsőséges érzelmek. Ez a gazdagság a zenés színháznak rettenetes jót tesz. Látom, hogy operettben, musicalben, táncban milyen erősek vagyunk, és látom azt is, hogy a Sziget Európa egyik leglátogatottabb fesztiválja. Az motoszkál bennem, hogy azok a mai  anyukák és apukák, akik tíz évvel ezelőtt mint tinik annyira jól érezték itt magukat egy másik típusú kultúrkörben, boldogan visszatérnének egy zenés színházi fesztiválra Budapestre.

- Valószínűsíthető tehát, hogy a Nemzetközi Budapesti Operett-Musical Fesztivált jövőre bővítik, és több országból is érkeznek vendégelőadások?

- Ha lesz rá keret, akkor igen. Idén sikerült forrást szerezni különböző alapítványoktól, a Nemzeti Kulturális Alaptól, a fővárostól, minisztériumtól. Egy-két év befektetés után ez a dolog messze megtérülne turisztikai szempontból, rengeteg külföldi és vidéki színháznézőt vonzana, de ide el kéne jutni.

- Vendégelőadásaikkal elsősorban német nyelvterületen játszanak, de legutóbb Ukrajnában jártak a Csárdáskirálynővel. Milyen új nemzetközi kapcsolatok elébe néz az Operettszínház?

- Az első Csárdáskirálynő-előadásunk Ukrajnában, Ungváron nagy sikert aratott, aztán vittük tovább a lembergi Operaházba. A fogadtatás leírhatatlan ünneplésbe, álló tapsos őrjöngésbe torkollott, a főleg ukrán közönség rettenetesen élvezte az előadást.  Az Operettszínház valóban jól áll ebben a pillanatban német nyelvterületen, körülbelül 120-130 előadást tartunk a Szépség és szörnyetegből, aminek a német nyelvterületű játszási joga nálunk van Budapesten, valamint más operett és gála produkciókból. Nagyon erőteljesen haladunk most egy angol, londoni és brightoni kapcsolat felé. Van turnénk Izraelben, Finnországban, az orosz és román kapcsolatokat pedig ápoljuk tovább. Érdekes módon az operett- és musicaljátszásnak az olasz és spanyol területeken sokkal kisebb a felvevő piaca.

- Körvonalazódnak már az Operettszínház jövő évadra szóló tervei?

- Már formálódik a szlogenünk, ez lesz a Világsikerek éve. Bemutatjuk Kálmán Imre Cirkuszhercegnő és Lehár Ferenc A mosoly országa című operettjét, a musicalújdonság az Oscar-díjas film alapján Presgurvic által írt Elfújta a szél lesz,és műsorra tűzzük Lajtai Lajos és Békeffi István A régi nyár, és Zerkovitz Béla Csókos asszony című művét is. Úgy gondolom, bravúrosan erős, közönségbarát évad elé nézünk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Káel Csaba lesz Andy Vajna utódja

A Kormányinfón árulta el Gulyás Gergely az új filmügyi kormánybiztos személyét.
Könyv

Mesekönyv segít feldolgozni a legrázósabb témákat is

Válás, halál, internet, egy barátság dinamikája – Shona Innes könyvei kisgyerekeknek segítenek megbirkózni a felnőtteknek is nehezen emészthető kérdésekkel. A klinikai pszichológus szerző nemrég Magyarországon járt, hogy személyesen is meglátogassa kötetei illusztrátorát, Agócs Íriszt.
Zenés színház

Emléktáblát avattak Moldován Stefánia operaénekes tiszteletére

A művészre emlékező alkotást egykori lakóháza, a Katona József utca 25. szám alatti épület falán helyezte el a XIII. kerület önkormányzata.
Vizuál

Emberi jogi díjat nyert Szabó Réka filmje Szarajevóban

A balkáni térség elsőszámú nemzetközi filmfesztiválján, a Szarajevói Filmfesztiválon összesen öt készülő magyar filmet, filmtervet díjaztak.
Vizuál

A ma textilművészete

A Textile Art of Today (A ma textilművészete) nemzetközi művészeti projekt korunk textilművészetét mutatja be a budapesti Vigadó Galériában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház opera

A fickó, aki az operát hiphoppal ötvözi

Mint annyi sztori mostanában, ez is így kezdődött: futótűzként terjedt a neten egy videó. Babatunde Akinboboye felvétele, amint a Largo al factotum cím áriát énekli, kíséretként pedig…
Zenés színház hír

Emléktáblát avattak Moldován Stefánia operaénekes tiszteletére

A művészre emlékező alkotást egykori lakóháza, a Katona József utca 25. szám alatti épület falán helyezte el a XIII. kerület önkormányzata.
Zenés színház sziget

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.
Zenés színház puccini

A legrangosabb Puccini-fesztiválon mutatják be Káel Csaba rendezését

Puccini Lidércek című operáját a festői olasz városban viszik színpadra a PFZ és a Pécsi Balett előadásában.
Zenés színház opera

Sonya Yoncheva kiáll Domingo mellett

A fiatal bolgár szoprán, Sonya Yoncheva szerint, aki majdnem tíz éve dolgozik a spanyol tenorral, Domingo igazi úriember. Anna Nyetrebko vagy Daniel Barenboim viszont hallgat. Európában nem mondták le az énekes koncertjeit.