A közelmúlt nagy zenés színházi bemutatói után a világ egyik legnépszerűbb musicaljét is műsorára tűzi a színház, amely azt a kérdést feszegeti, hogy az ember meddig hatolhat be Isten felségterületére, és vajon szétválasztható-e a jó és a rossz.
Stevenson regényében korát megelőző tudományossággal írt a napjaink kutatóit is foglalkoztató kérdésekről, és bár akkor ezek a problémák még tudományos fantasztikumként jelentek meg, mára elérhető közelségbe került jónéhány, akkor még elképzelhetetlennek hitt eredmény.
„Szándékaink jók – akárcsak a Jekyllé –, de a végkifejlet félelmetes – mint a musical főhősének szörnyű bukása, aki végül megöletni kényszerült a testét, hogy esélyt adjon lelkének feloldozására”
– mondta az eseményen Kiss-B. Atilla főigazgató.
Vincze Balázs rendezésében a korábbi feldolgozásokhoz képest a címszereplő tettei egészen más megvilágításba kerülnek, hiszen Dr. Jekyll édesapját igyekszik megmenteni a kísérleteivel.
Ezzel együtt az apa karaktere is komplexebbé válik, míg Wildhornék darabjában csupán egy jelenet jut neki, itt visszatérő figuraként kapcsolódik be az eseményekbe.
A Jekyll és Hyde közönségtalálkozó szólistái (Fotó/Forrás: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)
A szerepet a három főszereplő – Homonnay Zsolt, Dolhai Attila és Sándor Péter – azonban más-más oldalról közelítik meg.
Homonnay Zsolt két külön karakterként látja az egy testben létező Dr. Jekyllt és Mr. Hyde-ot, míg Sándor Péter szerint pont az ellenkezője igaz: ő egy ember, aki önmagával viaskodik.
„A mű számomra a gátlások feloldásáról, belső érvelésekről, vitákról szól”
– mesélte a közönségtalálkozón a színész. Dolhai Attila is a karakter igazságát keresi, bevallva, hogy a rémtettek ellenére sokszor felmentette magában Hyde-ot a bűnök alól.
A darab sötét világához Cziegler Balázs tervezett viktoriánus kort idéző díszletet, melynek domináns színei a fekete és az arany. A 19. század Londona jelenik meg a színpadon a musical ikonikus mulatójával, szegénynegyedével, kórházával és bonctermével, de még egy működő mozdony is látható lesz.
A látványvilág másik fontos elemeként funkcionáló jelmezek viszont nagy megpróbáltatás elé állították Fekete Katalint.
„A legnagyobb kihívás a jelmezek terén Jekyll és Hyde kettőségének megjelenítése volt. A mi koncepciónk abból indult ki, hogy a főszereplő meghasonulása egy emberi belső konfliktus, hiszen zeneileg, dramaturgiailag feszesen vált egyik karakter a másikba”
– mondta a jelmeztervező, aki hangsúlyozta, hogy bár ránézésre az 1800-as évek végén járunk, a használt anyagok és színek kortalanná, modernné teszik majd az előadást.
A Jekyll és Hyde április 1-jén, 2-án és 3-án látható a Budapesti Operettszínházban, hármas szereposztásban.
Fejléckép: Homonnay Zsolt, Sándor Péter és Dolhai Attila a Jekyll és Hyde közönségtalálkozóján (fotó: Art&Lens Photography / Budapesti Operettszínház)
hírlevél
