Zenés színház

Keserű kalóz a Müpában

2013.04.23. 16:50
Ajánlom
A Nemzeti Filharmonikusok április 25-én Verdi hűséges és elkeseredett kalózverzérének, Corradónak a sorsát mutatják be a Müpában.

A kalóz című opera ötlete Byron alkotásán alapul, szövegkönyvét az a Francesco Maria Piave írta, akinek a zeneszerző az Ernani, az Attila, a Macbeth és még számos más opera librettóját is köszönheti. A trieszti Teatro Grandéban mutatták be 1848. február 25-én, de nem aratott sikert. A fiaskóban alighanem jelentős szerepet játszott Verdi túlhajszoltsága, az opera ugyanis rendkívül zsúfolt alkotói korszakban keletkezett: a komponistának nyolc év alatt tizenhárom operát kellett írnia, megbízásoknak, szerződéseknek eleget téve. Több művön dolgozott egyszerre, mindig azt részesítve előnyben, amelyikkel előbb el kellett készülnie. A Kalóz komponálásához az Attila 1846-os bemutatója után fogott hozzá, de nem dolgozhatott rajta zavartalanul, a befejezést ugyanis a Macbeth munkálatai késleltették.

A 19. század elején játszódó cselekmény főszereplője Corrado, a kalózvezér, aki úgy érzi, nincs reménye visszatérni a boldog és tisztességes életbe. A Seid török pasa elleni támadás során megsajnálja a pasa rabszolganőit, és kimenti őket az égő háremből. Amikor maga is fogságba esik, halálra ítélik, de a pasa kedvenc rabszolganője, aki szerelmes Corradóba, kiszabadítja, és leszúrja gyűlölt urát. Corrado azonban hű marad menyasszonyához, Medorához, mit sem sejtve arról, hogy a lány méreggel vetett véget az életének, amikor a kalózok a török kalandból kapitányuk nélkül tértek vissza. Miután Corrado visszatér kalózai közé, értesül menyasszonya haláláról, és elkeseredettségében a tengerbe veti magát.

Az előadást a fiatal karmester-generáció Európa-szerte keresett, különösen az olasz operarepertoárban járatos képviselője, a varsói Teatr Wielki nemrég kinevezett zeneigazgatója, Carlo Montanaro dirigálja, a főbb szerepekben Luciano Gancit, Marzio Giossit, Borsos Edith-et és Fodor Beatrixot láthatja a közönség.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.