Zenés színház

Kesselyák Gergely: "Az opera egy élő műfaj"

2014.06.13. 14:21
Ajánlom
Az operát sokszor és sokan temették már, pedig a műfaj igenis képes nagyobb tömegek bevonzására – állítja Kesselyák Gergely. A Bartók Plusz Operafesztivál igazgatójával az új népoperák szükségességéről, befogadható dallamokról és egy készülő új műről beszélgettünk.

- Számtalan változáson ment keresztül az évek során a - mostani nevén - Bartók Plusz Operafesztivál. Idén milyen meglepetésekkel készültök?

- Az elmúlt években nagyon erősen koncentráltunk arra, hogy az egész város számára élvezhető és népszerű fesztivált hozzunk létre. Ezért is igyekeztünk a lehető legtöbb programot kivinni a közterekre. Idén ezt a csapásirányt erősítjük tovább: most júniusban a Magyar Állami Operaházzal koprodukcióban Verdi Aidáját mutatjuk be ingyenesen. Ez az előadás egyébként amolyan előbemutató is, hiszen ősszel ugyanezekkel a díszletekkel kerül majd be a darab az Erkel Színházba, amit Mohácsi János fog rendezni.

- A fesztivál nem titkolt célja, hogy közelebb hozza az operák világát azokhoz is, akik azelőtt kevésbé rajongtak a műfajért. Mit gondolsz, mennyire sikerült ezt megvalósítanotok?  

- A fesztivál mindig egy nagy karneváli felvonulással kezdődik, ahol ott van a város apraja-nagyja, függetlenül attól, hogy szeretik-e az operát, vagy épp reflexből elcsavarják a rádiót, ha komolyzenét hallanak. Tavaly, amikor a nyitóbeszédet mondtam, arra lettem figyelmes, hogy rettenetesen sok ember gyűlt össze a város szívében, és ez egy olyan ziccerhelyzet, amit nem szabad kihagynunk: muszáj valami ízelítőt adnunk az embereknek a fesztiválból. Ez azért is fontos, mert amikor egy fesztivál vadonatúj operákat mutat be, a közönség nem tudhatja előre, hogy mire vesz jegyet. Nehezen előlegezik meg a bizalmat. Ez még akkor is így van, ha mi minden erőnkkel azt próbáljuk hangsúlyozni, hogy az itt bemutatott darabok dallamosak, könnyen befogadhatóak, tehát köszönőviszonyban sincsenek azzal a sztereotípiával, amit a legtöbb laikus kialakít magában a „kortárs" szó hallatán. Hogy ezt bebizonyítsuk, a nyitóünnepségen negyven-ötven percben részleteket fogunk játszani az operákból, és közben reménykedünk, hogy sikerül újabb tömegeket meggyőznünk arról, hogy ez egy csodálatos műfaj.

- Mit láttok, az évek során mennyire sikerült országos rendezvénnyé duzzasztani a fesztivált?

- A hazai operajátszás egyik legnagyobb gondja, hogy szinte kizárólag a fővárosra korlátozódik. Mi ezzel tudatosan szerettünk volna szakítani, és úgy látszik, hogy jól döntöttünk: a miskolciak nagyon magukénak érzik ezt a fesztivál. Ugyanakkor, amikor évekkel ezelőtt belevágtunk ebbe a történetbe, az volt a célkitűzésünk, hogy egy országos méretű és színvonalú eseményt hozzunk létre, ami éppenséggel Miskolcon van, de lehetne akárhol máshol is. Ha azt szeretnénk elérni, hogy az opera ismét egy általánosan kedvelt műfaj legyen, ahhoz ki kell lépnünk a fővárosból, és el kell vinnünk olyan helyekre is, ahol esetleg ritkábban láthatnak a nézők ilyen jellegű produkciókat.

- A fesztiválon nemcsak igazgatóként leszel jelen, hanem fellépőként is. Mit kell tudni erről a bizonyos produkcióról?

- Selmeczi György Bizánc című új operáját fogom vezényelni, amely sok szempontból az egyik személyes kedvencem is. Közel tíz éve beszélünk Selmeczivel arról, amiről ez az egész fesztivál is szól, jelesül hogy szükség van új, könnyen befogadható zenés művekre, népoperákra, illetve olyan történelmi operákra, amelyek nagy kórust vonultatnak fel, és amelyekből látványos tablókat lehet csinálni. A közönségnek újra be kell bizonyítanunk, hogy az opera egy élő műfaj, amelyik képes nagy tömegeket is megnyerni. Egyszer Selmeczi elejtette nekem, hogy ha írna egy ilyen operát, azt legszívesebben Herczeg Ferenc Bizáncából írná. A mű mostanra készült el, én pedig napról napra jobban beleszeretek: ez egy olyan darab, ami miatt sokszor este még lefekvés előtt is visszamegyek a zongorához, és lejátszóm mondjuk a Zenóbia-áriát. Egész egyszerűen belemászik az ember fülébe, és nem engedi. Remélem, ebben egyetértünk majd a közönséggel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Könyv

Tóth Krisztina és Az arany ember: Hogyan jutottunk idáig?

Be akarja tiltani Jókait? Ki a felelős azért, hogy most mindenki irodalom kapcsán „anyázik” az interneten? Megválaszolunk mindent, amit tudni akar, de eddig nem mert megkérdezni Tóth Krisztina és a Jókai-rajongók összecsapásáról.
Zenés színház

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Klasszikus

Szomorú nóta kíséretében hagyta el VII. kerületi próbahelyét a 100 Tagú Cigányzenekar

A zenekar tizenkét év után költözött ki az erzsébetvárosi próbahelyről, miután nem fogadták el a kerület vezetése által kínált megoldást – írta meg a Telex.hu.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Zenés színház hír

Whoopi Goldberg nélkül mutatják be az Apáca Show-t a West Enden

Nagy dobásra készült tavaly a West End: az 1992-es Apáca Show musical-változatának főszerepére a nagysikerű film Delorisát, Whoopi Goldberget kérték fel, aki örömmel vállalta, hogy ismét magára ölti az apácaruhát. Az előadásra a borsos jegyárak ellenére gyorsan fogytak a jegyek, a bemutató azonban a koronavírus miatt elmaradt, az új változatban pedig úgy tűnik, hogy hiába is keresnénk az Oscar-díjas színésznőt.