Zenés színház

Kesselyák Gergely: "Az opera egy élő műfaj"

2014.06.13. 14:21
Ajánlom
Az operát sokszor és sokan temették már, pedig a műfaj igenis képes nagyobb tömegek bevonzására – állítja Kesselyák Gergely. A Bartók Plusz Operafesztivál igazgatójával az új népoperák szükségességéről, befogadható dallamokról és egy készülő új műről beszélgettünk.

- Számtalan változáson ment keresztül az évek során a - mostani nevén - Bartók Plusz Operafesztivál. Idén milyen meglepetésekkel készültök?

- Az elmúlt években nagyon erősen koncentráltunk arra, hogy az egész város számára élvezhető és népszerű fesztivált hozzunk létre. Ezért is igyekeztünk a lehető legtöbb programot kivinni a közterekre. Idén ezt a csapásirányt erősítjük tovább: most júniusban a Magyar Állami Operaházzal koprodukcióban Verdi Aidáját mutatjuk be ingyenesen. Ez az előadás egyébként amolyan előbemutató is, hiszen ősszel ugyanezekkel a díszletekkel kerül majd be a darab az Erkel Színházba, amit Mohácsi János fog rendezni.

- A fesztivál nem titkolt célja, hogy közelebb hozza az operák világát azokhoz is, akik azelőtt kevésbé rajongtak a műfajért. Mit gondolsz, mennyire sikerült ezt megvalósítanotok?  

- A fesztivál mindig egy nagy karneváli felvonulással kezdődik, ahol ott van a város apraja-nagyja, függetlenül attól, hogy szeretik-e az operát, vagy épp reflexből elcsavarják a rádiót, ha komolyzenét hallanak. Tavaly, amikor a nyitóbeszédet mondtam, arra lettem figyelmes, hogy rettenetesen sok ember gyűlt össze a város szívében, és ez egy olyan ziccerhelyzet, amit nem szabad kihagynunk: muszáj valami ízelítőt adnunk az embereknek a fesztiválból. Ez azért is fontos, mert amikor egy fesztivál vadonatúj operákat mutat be, a közönség nem tudhatja előre, hogy mire vesz jegyet. Nehezen előlegezik meg a bizalmat. Ez még akkor is így van, ha mi minden erőnkkel azt próbáljuk hangsúlyozni, hogy az itt bemutatott darabok dallamosak, könnyen befogadhatóak, tehát köszönőviszonyban sincsenek azzal a sztereotípiával, amit a legtöbb laikus kialakít magában a „kortárs" szó hallatán. Hogy ezt bebizonyítsuk, a nyitóünnepségen negyven-ötven percben részleteket fogunk játszani az operákból, és közben reménykedünk, hogy sikerül újabb tömegeket meggyőznünk arról, hogy ez egy csodálatos műfaj.

- Mit láttok, az évek során mennyire sikerült országos rendezvénnyé duzzasztani a fesztivált?

- A hazai operajátszás egyik legnagyobb gondja, hogy szinte kizárólag a fővárosra korlátozódik. Mi ezzel tudatosan szerettünk volna szakítani, és úgy látszik, hogy jól döntöttünk: a miskolciak nagyon magukénak érzik ezt a fesztivál. Ugyanakkor, amikor évekkel ezelőtt belevágtunk ebbe a történetbe, az volt a célkitűzésünk, hogy egy országos méretű és színvonalú eseményt hozzunk létre, ami éppenséggel Miskolcon van, de lehetne akárhol máshol is. Ha azt szeretnénk elérni, hogy az opera ismét egy általánosan kedvelt műfaj legyen, ahhoz ki kell lépnünk a fővárosból, és el kell vinnünk olyan helyekre is, ahol esetleg ritkábban láthatnak a nézők ilyen jellegű produkciókat.

- A fesztiválon nemcsak igazgatóként leszel jelen, hanem fellépőként is. Mit kell tudni erről a bizonyos produkcióról?

- Selmeczi György Bizánc című új operáját fogom vezényelni, amely sok szempontból az egyik személyes kedvencem is. Közel tíz éve beszélünk Selmeczivel arról, amiről ez az egész fesztivál is szól, jelesül hogy szükség van új, könnyen befogadható zenés művekre, népoperákra, illetve olyan történelmi operákra, amelyek nagy kórust vonultatnak fel, és amelyekből látványos tablókat lehet csinálni. A közönségnek újra be kell bizonyítanunk, hogy az opera egy élő műfaj, amelyik képes nagy tömegeket is megnyerni. Egyszer Selmeczi elejtette nekem, hogy ha írna egy ilyen operát, azt legszívesebben Herczeg Ferenc Bizáncából írná. A mű mostanra készült el, én pedig napról napra jobban beleszeretek: ez egy olyan darab, ami miatt sokszor este még lefekvés előtt is visszamegyek a zongorához, és lejátszóm mondjuk a Zenóbia-áriát. Egész egyszerűen belemászik az ember fülébe, és nem engedi. Remélem, ebben egyetértünk majd a közönséggel.

Programkereső

Legolvasottabb

Könyv

„Mindennek a magyar irodalom a közepe” – Valuska László a tízéves Margó Fesztiválról

Több mint 60 programmal, könyvbemutatókkal, koncertekkel és irodalmi sétákkal jelentkezik a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 14. és 17. között a Várkert Bazárban. A jubileum alkalmából a fesztivál alapítójával, programigazgatójával beszélgettünk.
Könyv

Egy stadionnyi Paradicsom – Nádasdy Ádám az új Dante-fordításról

Egy közös karácsonyi italozás alkalmával jutott Nádasdy Ádám és Térey János arra a megállapításra, hogy Dante Isteni színjátékának Paradicsom részét újra kéne fordítani. Nem azért, mert Babits szövege ne lenne jó, nagyon is szép, a mai olvasóközönség viszont már nehezebben fogadja be. Az új változat elkészült, Nádasdy Ádám, a mű fordítója pedig a 2021-es Budapesti Őszi Fesztivál keretében ismertette a művet a Márai Sándor Kulturális Központban.
Klasszikus

Cziffra György századik születésnapját ünnepli a zenészvilág

Két különleges koncerttel, kiállítással, külföldi programokkal folytatódik a Cziffra György-emlékév, a zongoraművész századik születésnapján Eötvös Péter erre az alkalomra írt műve is elhangzik
Vizuál

Vaszary, Aba-Novák és Munkácsy remekművei a Virág Judit Galéria őszi aukcióján

Vaszary János utolsó itáliai nyarát felidéző festménye, Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának lenyűgöző darabja, Munkácsy Mihály anya-gyerek kompozíciója és Kádár Béla Amerika-élményének emléket állító műve is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria őszi aukcióján október 17-én a Budapest Kongresszusi Központban.
Vizuál

A rejtélyes Margaret Watkins - Fotóhónap2021

Tükröződő csónak a vízen, személyes tárgyak a fürdőszobában, festői portrék és ipari tájak, kaleidoszkóp-szerű montázsok – mind-mind eredeti nyomatok Margaret Watkins titokzatos fekete dobozából. A Fotóhónap2021 központi tárlata a méltatlan módon elfeledett életműből válogat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Kultúrák találkozása – A mosoly országa bemutatójára készül az Operettszínház

Október 22-én, 23-án és 24-én mutatják be a Budapesti Operettszínházban Lehár Ferenc egyik legkülönlegesebb színpadi művét, amely ezúttal a Magyarországon először dolgozó Stephen Medcalf rendezésében kerül színre.
Zenés színház interjú

„Szu-Csong országa olyan, mint Vietnám régen” – interjú Ninh Duc Hoang Longgal

A vietnámi származású Ninh Duc Hoang Long néhány évvel ezelőtt a Bánk bán Hazám, hazám című áriájával és a János vitéz legismertebb dalával, Kukorica Jancsi belépőjével vált a közönség kedvencévé, azóta pedig megkerülhetetlen alakja lett a hazai opera- és operettjátszásnak. Rosillon szerepével debütált a Budapesti Operettszínházban, most pedig A mosoly országában Szu-Csong herceget alakítja. A kulturális különbségekről, a nyelvi nehézségekről és a kínai hercegről beszélgettünk.
Zenés színház kritika

Elhasznált életek egy lépcsőfordulóban

Képzelet és valóság határán egyensúlyozó, szürreális világot álmodott a Budapesti Operettszínház színpadára Balázs Zoltán, aki első musicalrendezésében Fellini önéletrajzi ihletésű filmjéhez, a 8 és 1/2-hez, valamint annak zenés színházi változatához nyúlt.
Zenés színház hír

Utoljára állt színpadon Haumann Péter

Szeptember 24-én lépett utoljára színpadra Haumann Péter, aki a Madách Színház 1500. jubileumi Macskák előadásán búcsúzott a nézőktől.
Zenés színház hír

„Engedjék meg, hogy elmenjek szabadon” – Utoljára lépett színpadra Lehoczky Zsuzsa

Szeptember 27-én, egy tiszteletére tartott gálán láthatták a nézők utoljára színpadon Lehoczky Zsuzsát, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművészt.