Sára, te először lépsz föl a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Milyen érzéssel tölt el, hogy egy 4000 fős nézőtér előtt szerepelsz majd?
Varga-Járó Sára: Valóban, még sosem léptem arra a színpadra, sőt még nem is láttam a helyszínt. De Szegeden már jártam, ugyanis a húgom ott egyetemista. Mindenképpen izgalommal tölt el az egész, ekkora közönség eleinte még félelmetes is lehet, bár a Vígszínházban 1100 ember elé állok ki rendszeresen. Ugyanakkor azt gondolom, húsz embernek is ugyanakkora erőbedobással kell játszani, mint négyezernek, ebben nincs különbség.
Gyopár, te viszont visszatérő vendég vagy a Dóm téren, hogyan viszonyulsz a helyszínhez?
Kovács Gyopár: Játszottuk a Szegedi Szabadtérin az Elisabethet, ami nagy élmény volt, biztosan jó lesz oda visszatérni. A nézők kapcsán ugyanazt gondolom, mint Sári, továbbá azt tudom mondani, személy szerint ugyanannyira izgulok több ezer ember előtt is, mint egy kisebb közönségszámnál. Viszont
egy ekkora nézőtér felől olyan energia árad, amely elsöprő, azt az erőt nem sok minden tudja fölülmúlni.
Mennyire áll hozzátok közel a darab világa?
KGy: Alapvetően szeretem a tőlünk távoli világokat, izgalmas számomra a környezet, a kor. Eleve egy nagyon értékes írásról, klasszikusról van szó, amit eggyel modernebb köntösbe ültetünk át, megőrizve a mű értékeit, de közelebb hozva azt a mai korhoz.
VJS: Én is kedvelem a kosztümös előadásokat, szeretek belehelyezkedni egy másik korba, de közben nagyon tetszik, ahogyan ezt az egészet teljesen vállaltan átfonjuk a jelennel. A három testőr történetét én filmből ismerem, magát a regényt pedig szeretném elolvasni még a bemutatóig. De hát nyilván A három testőrt mindenki ismeri, benne vannak a köztudatban a karakterek, a híres jelmondat – „Egy mindenkiért, mindenki egyért” – által. Szerintem alapvetően sokakhoz közel áll.
Ismertétek A 3 testőr zenei anyagát?
KGy: Nem, de már az első benyomásom az volt, hogy maximálisan megértem a népszerűségének okát. Egy csomó dallal tudok menni, van, amit szinte egész nap dúdolgatok, és nemcsak azért, mert ezt próbálom, hanem mert igazán fülbemászó. Azt gondolom, hogy a jó musicaleknél mindig van valami markáns, egyedi hangzás, ami összetéveszthetetlenné teszi a zenei anyagot. Egy Elisabethről pár dallam után tudod, hogy az az Elisabeth, ugyanígy lesz ez A 3 testőr esetében is, meg fogják jegyezni. Személy szerint a Párizs-témát kedveltem meg, van benne valami olyan fűszer, amit nagyon szeretek.
VJS: Nekem is kifejezetten tetszenek a dalok,
tényleg baromi sokszor van dallamtapadásunk.
A zene karakteres, mindenkinek kihozza a szerepbéli vonásait, például Gyopár és Márk Constance–D’Artagnan-duettje rettentően jól mutatja be őket. Nem tipikusan musicales az anyag, van, hogy popos, rockos, a hangzása összetett. Néhol pörgős, monumentális, és van, ahol meg lírai és az érzelmekre hat. Önmagában vagány a darab, sokrétű: nevettet is, de meg is tudja könnyezni az ember, és a nagy táncos részek mellett vannak benne olyan szobajelenetek, amikben meg tudunk mutatkozni színészileg is.
Feke Pál, Varga-Járó Sára, Iván Sára és Drucker Péter A 3 testőr olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Tari Róbert / Szegedi Szabadtéri Játékok)
Színészileg, mozgásban vagy énekesi szempontból lesz kihívás a bemutató?
KGy: Számomra abszolút színészileg. Bár nyilván nem lehet kiragadni, hogy mi a legnagyobb feladatod egy előadásban, de hogyha választani kell, akkor ezt mondanám.
Meglepett, hogy a protagonista, tehát a pozitív szerepkör jutott neked?
KGy: Nem, általában inkább pozitívabb karaktereket szoktam kapni. A 3 testőr egy klasszikus kalandregényből született meg, tehát tartalmaz sablonkaraktereket, itt is el lehet különíteni a jó lányt, az általam játszott Constance-t, és a negatív nőt, Miladyt. Szerintem fontos, hogy ezeket az alakokat hűen tudjuk ábrázolni, de a mi feladatunk megtölteni. Az a jó, ha a közönség vegyesen tudja majd értékelni a szereplőket, ha nem egyértelműen mennek majd a jóval, hanem akár meg tudják érteni az alapvetően gonosznak beállított karaktert is.
VJS: Ezt én is így gondolom, és Vajk is szeretné, ha nem egydimenziósak lennének ezek a karakterek. Őszintén meglepődtem, amikor kiderült, hogy negatív karaktert, tehát antagonistát fogok játszani, mert a pályámon eddig ez a szerepkör még nem igazán talált meg. Pont emiatt rendkívül izgalmas feladatnak tartom Miladyt. Egyébként nagyon szeretek magamtól távol álló embereket megformálni, apró pici azonosulási pontokra koncentrálni, ezekből tud összeállni egy személyiség, ami lehet, hogy végtére is nem azonos velem, de részleteiben tartalmaz. Szeretném, ha majd jönnének velem a nézők, és megértenék az én igazságomat is.
KGy: Ilyen szempontból neked felelősséged van, hiszen, ha csak a felső rétegeit kapargatjuk ennek a karakternek, akkor valószínűleg azonnal elítélnénk, de ha jobban megismerjük a lényét, kiderülhet, hogy egy olyan emberről van szó, akivel akár még szimpatizálni is lehet.
Fehér Tibor, Nagy Sándor és Kovács Gyopár A 3 testőr olvasópróbáján (Fotó/Forrás: Tari Róbert / Szegedi Szabadtéri Játékok)
És akkor mi a felelőssége a te Constance-odnak, Gyopár?
KGy: Lényegében hasonló, bizonyítanom, hogy Constance nemcsak egy általános értelemben vett jó lány, hanem neki is vannak gondolatai, kétségei és félelmei, nemcsak mindig szerelmes, boldog és felhőtlen. Sok rétege van, olyan is, amiben erős nő, aki képes tényleg segítővé válni. Az más kérdés, hogy aztán belebukik-e vagy sem. Ő az, aki a naivitást és a pozitív reménysugarat képviseli az előadásban D’Artagnan mellett,
tartalmaz olyan tulajdonságot, amely akár a mi mindennapi életünkben is értéket képvisel.
Szerintem az ilyet érdemes megmutatni.
VJS: Ettől nem leszünk mesekarakterek.
Az előadás próbái zajlanak, a bemutató augusztus 8-án lesz. Van olyan tapasztalat, amiről már most tudjátok, hogy haza fogjátok vinni A 3 testőrből?
KGy: Bár még nem ért véget, de magát a próbafolyamatot biztosan mondanám már most. Jó energiájú a közeg, azt érzem, szerencsés csillagzat alatt születik ez az előadás. Az érződik, hogy mindenki teljes mértékben uralja a szerepét.
VJS: Én is így érzem. Barátságok születtek eddig, jó emberi kapcsolatokat viszünk majd haza. Szerintem a szakmánkban rendkívül fontos, hogy összehozzanak minket a projektek. Én például először dolgozom ezzel a csapattal, Vajkkal is, és abszolút örülök neki. Ő mindig tudja, mit szeretne, egy teljes képpel a fejében, felkészülten érkezik, ez biztonságot ad a színészeknek. Azt látom, bizalmi légkör van, mindenki mer hibázni, miközben ki akarjuk hozni magunkból a maximumot.
Ti egyébként először dolgoztok együtt?
KGy: Igen, és nagyon szeretek Sárival dolgozni. Tényleg! Ezt nem az interjúhelyzet miatt mondom. Egyébként sok új embert ismertem meg én is, pedig már több olyan produkcióban vettem részt, amit Vajk rendezett. És jó megtapasztalni, hogy az új emberek érkezése milyen pozitív hatást gyakorolt ránk, és még motiváltabbá tett. Nagyon összeszokottan dolgozunk együtt.
VJS: Én is ezt érzem, felszabadító a légkör, olyan, mintha már régóta ismernénk egymást.
Fiatal, de már viszonylag sok tapasztalattal rendelkező színészként mit gondoltok, mi az a tulajdonság, ami a legfontosabb ezen a pályán, mit kell elsajátítani ehhez a műfajhoz?
VJS: Elsősorban az alázat, azzal együtt, hogy mindig legyél tisztában a saját értékeiddel, és fontos, hogy kiállj magadért. Ez számít, és a szorgalom. A zenés színház művelésekor szerintem fontos, hogy a prózai részekre is azonos hangsúlyt fektessünk. Akkor jó egy zenés produkció, ha megállja a helyét mint prózai előadás is: ugyanannyira legyenek fontosak és kidolgozottak a nem zenés részek mind színészileg, mind rendezőileg, mint a zenés részek.
Lényeges, hogy az előadás akarjon állítani, képviselni valamit a szórakoztatás és az elkápráztatás mellett.
KGy: Két irányból közelíteném meg ezt a kérdést. Egyrészt felelősségünk van a nézők felé, másrészt felelősségünk van magunk felé. A felelősségünk magunk felé az, hogy fenntartsuk azt az állandó készenléti állapotot, amelyre szükség van a színházcsináláshoz, egy szerep megformálásához. Mivel a zenés színház népszerű, komoly felelősségünk van a nézők felé abban, hogy emeljük vagy szinten tartsuk azt a művészi színvonalat, amit ez a műfaj megérdemel. Az én felelősségem abban van, hogy ugyanannyira komolyan álljak hozzá a zenés szerepeimhez, mintha Csehov Három nővérjét játszanám. Hogy ugyanannyira meg tudjam tölteni érzelmileg és gondolati síkon egyaránt, és hogy mindez valóban eljusson a nézőkhöz. Ezt a legfontosabb elsajátítani.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Kovács Gyopár és Varga Járó Sára A 3 testőr olvasópróbáján (fotó / forrás: Tari Róbert / Szegedi Szabadtéri Játékok)


hírlevél













