Zenés színház

Két világ közt, otthontalanul

2018.01.01. 13:43
Ajánlom
George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, valamint Ira Gershwin operája, a Porgy és Bess a szigorú előadási jogok korlátai miatt hosszú évtizedek után kerül az Opera műsorára. Almási-Tóth András rendezheti a darabot, aki a történetet eredeti környezetéből kiemelve kívánja közelebb hozni a mai közönséghez.

Az afroamerikaiak muzsikáját, a ragtime-ot és a dzsesszt a saját zenei világával ötvözte egységes, különleges egésszé a The Gershwins Porgy és Bess című operájában. Az 1935-ös premierjén az előzetes aggodalmak ellenére hatalmas sikert aratott mű az egyre szigorodó előadási jogok miatt – csak fekete bőrű énekesek játszhatták el – lényegében nem vált a nemzetközi repertoár szerves részévé, csak vendégelőadások járták a világot. Most azonban

a Magyar Állami Operaház engedélyt szerzett, így saját színrevitelben kerül műsorra a darab

január végétől. Almási-Tóth András, a Zeneakadémia Opera Programjának vezetője rendezi az új produkciót: mint elmondta, szívesen sűrítené itt-ott a történetet, de a jogörökösök feltétele az, hogy húzás nélkül kerüljön színre az opera.

Almási-Tóth András

Almási-Tóth András

A rendező szerint azzal, hogy túl szigorúnak mondható előadási korlátokat felállították, a zenedrámát kivették a nemzetközi operaélet „körforgásából”. A színrevitel jelentősége ezzel a gesztussal a nullára redukálódott, hiszen a feladat mindössze abból állt, hogy „lebonyolítsák” az adott estét. Azzal azonban, hogy a budapesti intézménynek sikerült megszerezni az engedélyt, most először Almási-Tóth András elrugaszkodhat az eredeti koncepciótól, és úgy nyúlhat George Gershwin, DuBose és Dorothy Heyward, valamint Ira Gershwin művéhez, mint ahogy az itthon is ismert, úgynevezett non-replica produkciók készülnek.

Ahogy azt a rendező kifejtette, a Porgy és Bess afroamerikai témájú, de az identitáskérdés, a feketék és fehérek közötti ellentét nem található meg benne, mindössze annyiban szociológiai látkép, hogy szegényekről, hátrányos helyzetűekről szól. Ezt a motívumot, az itthon is ismerős otthonnélküliséget és a kirekesztettséget megragadva állítja majd színpadra az operát. A történetet kiemelte a számunkra távolinak tűnő, kevés kapcsolódási ponttal rendelkező, legfeljebb filmekből ismert világból, az Egyesült Államok déli államainak miliőjéből. „Egy bárhol elképzelhető környezetben játszódik majd a cselekmény: mintha egy természeti katasztrófa után elpusztult város hangárjába telepítették volna be az embereket, ahol matracokon, átmeneti szállás jellegű közegben élnének.

Egy olyan közösségről van szó, amely elvesztette a biztos pontjait, két világ között vegetál, mert a régi megszűnt, az új pedig még nem alakult ki”

– mondta. Arról is szólt, hogy a díszletek mellett a jelmezek sem a korabeli amerikai környezetet jelenítik majd meg. Mint egy árvíz vagy vihar miatt mindenüktől megfosztott csoportnak, kissé szedett-vedett megjelenésük lesz a szereplőknek, hogy ezzel is ismerős helyzet jelenjen meg a színpadon. Bár járható út volna az eredeti környezet ábrázolása is, Almási-Tóth András szerint az ilyen jellegű darabokat érdemesebb inkább más szemszögből megközelíteni.

A három szerző (balról: George Gershwin, DuBose Hayward, Ira Gershwin)

A három szerző (balról: George Gershwin, DuBose Hayward, Ira Gershwin)

A Porgy és Bess nem klasszikus szerelmi történet, illetve elég keveset játsszák, így nem kell szembenézni azzal a nehézséggel, ami a népszerű klasszikus műveknél a rájuk rakódott közhelyekből fakad. Itt más kérdésekre kell választ adni. Két éve merült fel az előadás ötlete, és a rendezőt azóta foglalkoztatja az a problematika, hogy hogyan lehet átformálni ezt az operát anélkül, hogy egy távoli, múlt századi történetről szóljon, mégis megőrizze eredeti mondanivalóját. Ahogy fogalmaz: „azért tartom megfelelőbbnek a kortárs környezet felvázolását, mert a színháznak az a feladata, hogy közünk legyen hozzá”.

A cikk eredetileg az Opera Magazin 2017. november-decemberi számában jelent meg. 

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Venczel Vera az MMA kitüntetettjei között

Október 18-án átadták a Magyar Művészeti Akadémia tagozati díjait. A kitüntetéseket minden kategóriában két-két főnek ítélik oda, a Színházművészeti tagozat elismerésében Venczel Vera és Dobos Imre részesült.
Színház

„Na, Kisdajka, gyerünk!” – kiállítás nyílt Dajka Margit életéből

A Kisdajka. Dajka Margit (1907-1986) pályaképe című tárlaton a színésznő gazdag, fordulatos és országokon átívelő életútja elevenedik meg fotókon, videókon, nyilatkozatokon és önvallomásokon keresztül.
Zenés színház

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Vizuál

Két új Almodóvar-filmmel jön a Spanyol Filmhét

A válogatásban erős hangsúlyt kap Pedro Almodóvar művészete. Október 26-án debütál új filmje, a Párhuzamos anyasorsok, és két további alkotás is a nevéhez kötődik: az Emberi hang című kisfilmnek rendezője, míg a Benidormban havazik című Isabel Coixet-filmnek producere volt. 
Zenés színház

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Minden részlet a helyére kerül

Célegyenesbe ért az Eiffel Műhelyház ünnepélyes átadása. A látványosan megújult egykori mozdonyjavító műhelyben kialakított játszóhelyeket hivatalosan október 25-én veheti birtokba a publikum, ám az elmúlt időszakban az Opera csapata már belakta a komplexum tereit, ahol több nyilvános előadást is tartottak. A munkálatok a járványhelyzet miatti kényszerű bezárás alatt is folyamatosan zajlottak, az utolsó simításokról Józsa Ankát, a Magyar Állami Operaház beruházó építészét kérdeztük.
Zenés színház ajánló

21. századi összművészet – újra műsoron Az úrhatnám polgár

Az elmúlt évad végének izgalmas összművészeti produkciója volt a Molière és Lully közös alkotásából, Az úrhatnám polgárból készített, modern környezetbe helyezett előadás, melyet idén három alkalommal láthat a közönség.
Zenés színház kritika

A művészet lázadása

Hargitai Iván legújabb rendezésével egy örök érvényű történethez nyúl, fiatalok útkeresésén, sikerein és bukásain keresztül beszél az életről. A székesfehérvári Vörösmarty Színház Fame-előadása eltávolodik a hagyományos színházi keretektől, már-már cirkuszi poronddá változtatva a teret.
Zenés színház interjú

„Körül szeretnék nézni a világban” – Interjú Fürjes Anna Csengével

Egyetlen magyarként került a IV. Nemzetközi Marton Éva Énekverseny döntőjébe Fürjes Anna Csenge, aki fiatal kora ellenére több kisebb-nagyobb szerepet énekelt már a Magyar Állami Operaház produkcióiban is. A mindössze huszonöt éves mezzoszopránnal beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Isten, haza, család – és ami mögötte van

Alföldi Róbert legújabb rendezésében a kortárs néptánc formanyelvét arra használja, hogy tükröt tartson a valóságunknak, miközben vizsgálat tárgyává teszi a népikultúra egykori berendezkedését, hagyományaink visszásságait.