A Müller Péter Sziámi által az ezredfordulón életre hívott eseménysorozat fókuszában az évek során egyre erősödő pozíciót foglalt el nemcsak Bartók Béla művészete, de a világhírű zeneszerző életművének hatása az utána következő zene- és zenészgenerációk megnyilatkozására. A fesztivál misszióként tekint a bartóki életmű megőrzése és ápolása mellett a Bartók utáni népszerű operarepertoár bemutatására, és további kortárs művek megszületésének elősegítésére.
Kesselyák Gergely, Girolamo Deraco és Kocsár Balázs - "A jövő kulcsa" zsűriében
Az operafesztivál hívószava – a fesztivál nevében 2012-ig a „+" jel mögötti tartalom – évről évre változott. Elsőként, 2001-ben Verdi, majd Puccini, Mozart, Csajkovszkij neve jelent meg a „+” után. Később 2005-től stílusirányzatok (bel canto, verizmus), majd 2007 után a nemzeti zenék (szláv, osztrák, francia) bemutatása jelentették az extrát az operafesztivál programjában. A kiindulóponthoz való visszatérés előtt, 2010-ben az európai operajátszás képviseltette magát Miskolcon Bartók + Európa néven.
2011-ben az immár tízéves múltra visszatekintő fesztivál a gyökerekhez való visszatéréssel (Bartók + Verdi) ünnepelte a kerek évfordulót. Kesselyák Gergely a fesztivál művészeti vezetője erről az évről így nyilatkozott: „Öt éve (2011 – a szerk.) azt a célt tűztem ki az operafesztivál elé, hogy inspirálja a modern népopera megszületését. Bátorítani szeretném a szerzőket arra, hogy újra rátaláljanak az útra, amit Gershwin és Bernstein indított el. Ennek érdekében a műfaj Bartók óta megszületett, de kevéssé ismert darabjait tűzzük műsorra, másrészt ebben a szellemben kérünk fel zeneszerzőket is darabok megírására.”
Az új irányvonalat 2013-tól a fesztivál nevéből kikerülő „+”-t felváltó „Plusz” is fémjelezte, amely ettől az évtől félreérthetetlenül a Bartók utáni operaéletre, és az operajátszás Bartók utáni jövőjére utal.
2013-ban a Bartók Plusz rendezvénysorozat számos újdonsággal várta a közönséget. Tíz nap alatt nyolc ősbemutatót láthattak a fesztiválra látogatók, és egy hivatalos rekordot is megdöntöttek Miskolcon.
Kesselyák Gergely ekkor hirdette meg először „A jövő kulcsa” című nemzetközi operaíró versenyt, amelynek híre az Egyesült Államoktól, Svédországon és Kanadán keresztül Portugáliáig is eljutott. A kilenc érvényes pályázat közül a középdöntőbe két magyar mű - Szilágyi Miklós és Horváth György Tibor: Ostrom Opera - Kőszeg 1552, valamint Németh Norbert és Győri Magda: Hazug románc operája - került be. A harmadik döntős Girolamo Deraco olasz zeneszerző volt, mindössze nyolc másodperces „Taci” (Hallgass!!) című operájával. Az alkotás önmagában is rekordnak számított, de a hivatalos bejegyzés szerint dupla rekord született, hiszen Aczél András rendezésében a mű, az egy este alatt a legtöbbször, 17 alkalommal teljes egészében bemutatott opera rekordját is megdöntötte.
Az operaíró verseny 2014-es kiírása értelmében a zsűri olyan befejezett és meghangszerelt pályaműveket várt, amelyekre ráillik a „népopera” jelző, vagyis olyan darabokat, amelyek egy opera igényességével vannak megírva, de a szélesebb közönség számára is könnyen befogadhatóak. 2014-ben a három döntőbe jutott mű Eugenia Manolides A pisai leány (La pisanella), Andrzej Karałow Kepler valamint Szüts Apor A hallei kirurgus című operája lett.
Szucs Apor
A 2016-ban a Fidelio Fortissimo Tehetség Programba is bekerült Szüts Apor A hallei kirurgus című alkotása a kilencesztendős Händel életéről szól. Az ifjú zeneszerző mindenki által elismert zseni, az udvari orvosként működő apa viszont hallani sem akar róla, hogy fia zenész legyen. Mindent megtesz, hogy ügyvédnek nevelje Händelt, még a házban található zongorákat is elszállíttatja. Szüts Apor zenéje az amerikai Gershwinére emlékeztet, jazzes ritmusokra és harmóniákra épül. A mű egy néhány szereplős kamaraopera, egyetlen rövid, nagy létszámot felvonultató kórusjelenettel. A darab konfliktusának kibontását a Händelt megszemélyesítő gyermekhang és a mélybasszusra írt apa szerepe valósítják meg.
A 2015. évi Miskolci Operafesztivál utolsó napján került sor Francis Poulenc Az emberi hang című operájának előadására. A produkciót együtt játszották Girolamo Deraco Facebooking című művével, amely utóbbi a darab ősbemutatója volt.
A szerző így nyilatkozott az operájáról. „Poulenc szerintem egyike az elmúlt század legnagyobb zeneszerzőinek. A Facebooking alapgondolata pedig az, hogy folytassam Az emberi hang történetét. Poulenc operájának énekesnője ugyanis az én operámban egy reggel a mi korunkban ébred fel. Tragédiája véget ért, de egy új kezdődik, ezúttal azonban igen szórakoztató módon.
Az emberi hang ugyanis épp eléggé tragikus, sok lenne már a tragédiából, ha tovább folytatódna. A nő immár nem telefont használ, hanem tabletet. Beleszeret egy bizonyos Mr. Pinkertonba, és a Facebookon várja, hogy a férfi posztoljon. Közben azonban mások üzenetei is megjelennek, hiszen ez is a Facebook része, ilyen a Facebook!”
Girolamo Deraco Facebooking
A Bartók-örökösök támogatását élvező, magát néhány év alatt a közép-európai operaélet fellegvárává kinövő miskolci Bartók Plusz Fesztivál 2016-ban is folytatja „ A jövő kulcsa” operaíró-versenyeken keresztül a tehetséges komponisták felfedezését, és további ősbemutatók prezentálását a nemzetközi zenei élet számára. Az idei fesztivál ősbemutatója Beischer-Matyó Tamás Erkel-díjas zeneszerző Kreatív kapcsolatok című operája lesz a Budapesti Operettszínház vendégjátékában.
hírlevél
