Zenés színház

Ki szavatol?

2014.07.23. 07:12
Ajánlom
"A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér. A My Fair Lady világsikerének egyik titka a jó zene" - olvasható a margitszigeti előadás reklámszövegeiben a megállapítás, melynek első fele ugyan erősen vitatható a zenés színház közegében, ámde második mondatában valósággal lapidáris igazságot fogalmaz meg. KRITIKA

Mert hát Frederick Loewe zenéje tényleg jó, mi több: remek; a székesfehérvári színház zenekarára (karmester: Kerényi Gábor) aligha mondhatunk nagyobb dicséretet annál, mint hogy muzsikusai érvényesen és stílusosan szólaltatták meg a legklasszikusabb Broadway-musical bécsi operettből és angolos fanyarságból lelkedzett zenéjét.

Stílusosság - a legtömörebben formulázva ezt várja el a mindenkori közönség a My Fair Lady egész produkciójától, azonban ez az elvárás rendszerint csak félig-meddig teljesül. Szikora János most egészében formás, épkézláb előadást telepített a hatalmas szabadtéri színpadra. Nyílt sebek nem csúfítják rendezését, de azért elegánsnak, könnyednek és nagyvilágiasnak nemigen állítható ez az előadás. Udvariatlanság lenne a székesfehérvári társulattal szemben, ha vidékiességet emlegetnénk, s ráadásul igazságtalanságot követnénk el, hiszen a főszerepekben fellépő fővárosi művészek részben éppúgy az elegancia fogyatékával élnek és mozognak a színpadon. Még a legkevésbé tán Radnay Csillát érheti ilyen kifogás: dalban és prózában egyaránt kéjesen ordenáré virágáruslánya ugyanis meglepően hitelesnek bizonyul akkor is, amikor estélyi ruhát ölt magára. Ráadásul Radnay mindvégig motiváltnak tűnik, szerepének egyetlen mozzanatát sem ejti el, s különösen nem takarékoskodik önmagával akkor, ha énekelnie kell. Merthogy ez az Eliza tud énekelni, méltó az első magyar Elizák (Lehoczky Zsuzsa, Galambos Erzsi) hagyományához, s így aztán nála az énekszámok sohasem a színészi játék szünetei gyanánt értelmeződnek. Nem úgy a kiállásában máig imponáló, ám színészi tartásában kissé megfáradtnak ható Hirtling István esetében, aki a magyar prózai színészek több évtizedes praxisát követve leginkább csak túl akar lenni az énekes szakaszokon. Ennek érzékletes bizonyságaként rendre a kíséret elé siet, gyors rajttal akar túllendülni szólószámain, ami aligha üdvös hozzáállás egy musical főszerepében. Radnay és Hirtling mutatós kettőse ezzel együtt is rokonszenvet kelt, s hasonló rokonszenv kíséri Egyed Attila fegyelmezett és testmeleg színpadi működését is, jóllehet a színész amúgy vajmi kevéssé látszik nyugalmazott angol ezredesnek.

Az első formájában a hajdani világkiállítási csuda, a Crystal Palace fémvázát idéző-imitáló mobil színpadkép előterében erősen ingadozik a tömegmozgatás és a koreográfia (koreográfus: Zachár Lóránd) színvonala. A nyitókép mozgásai és az Ascot Gavotte megjelenítése például a kiábrándításhoz közelít, ellenben a Cockney-közeg jelenetei olykori sutaságukban is mutatósak és lendületesek. E lumpenproli jelenetekben a főszerep a link apáé és kukásemberé, Alfred P. Doolitle-é, akit Kozáry Ferenc Magyar Attila hangján, s inkább bohémes, mint kültelki modorban jelenít meg. Feladatát Kozáry fejjel lefelé lelógatva is kedélyesen végzi, míg a görkorcsolyás szerencsétlenkedésre kényszerített szerelmes Freddie, azaz Keller János - őszinte együttérzésünktől kísérve - natúr hangon küzdi keresztül magát a Jártam-keltem én... slágerén.

Énekszólam nélkül, prózában hozza a fanyar angol úrhölgyet Almási Éva, aki Mrs. Higgins kicsiny szerepébe beléolt valamennyit a Bunbury parancsoló modorú Lady Bracknelléből (s vele Judi Dench-ből) is. Méltósággal felmutatott sznobizmusa, finom szarkazmusa, közönnyel határos anyai tartózkodása és egész játékkultúrája felfrissítőnek és helyénvalónak bizonyul. Emléke még távoztában is megkönnyíti az utolsó bő negyedóra során le-lefulladó, a drámázásba átcsapó előadás zavarmentes elviselését. Merthogy ezen a margitszigeti estén két lady szavatolt a produkció biztonságáért.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Psotás fények és árnyak

Öt évvel ezelőtt, 2016. február 25-én, 86 éves korában hunyt el a magyar színházművészet egyik legegyedibb és utánozhatatlan alakja, Psota Irén, akinek neve már életében fogalommá vált. Utolsó éveiben visszavonultan élt, elzárkózott a nyilvánosság elől, emiatt is különleges ez a 2009-ben készült beszélgetés, amelyben bepillanthatunk egy nagy művész hétköznapjaiba. Egy valódi, megismételhetetlen legendára emlékezünk ezzel az írással.
Klasszikus

Virtuóz fiatalokkal ad koncertet a Liszt Ferenc Kamarazenekar

Online koncertet ad a Liszt Ferenc Kamarazenekar február 26-án. A szólisták közül a legfiatalabb 11 éves, mindannyiukat számos díjjal ismerték már el, és van köztük, aki a világhírű Carnegie Hallban is fellépett.
Könyv

Dragomán György Máglya című regényét méltatja a New York Times

Elbűvölőnek nevezi a rangos amerikai napilap kritikusa Dragomán György regényét. Ottilie Mulzet fordításában angolul is megjelent a Máglya, és máris dicsérő recenziót kapott.
Könyv

Innentől nem a gyerek hibája lesz, ha nem olvas

Az irodalom a szabadságról szól. Ha ezt a szabadságot nem adjuk meg az oktatással, ha nem mutatjuk meg a gyerekeknek, hogy talán éppen az olvasás az, amire ebben a számára is megterhelő, felgyorsult világban szüksége van, akkor tényleg nem az ő hibája lesz, hogy nem olvas. VÉLEMÉNY.
Klasszikus

Feltörekvő magyar karmester a Müpa színpadán

A közelmúltban rangos karmesterversenyt nyert Hontvári Gábor, aki most a Nemzeti Filharmonikusokat vezényli február 25-én a Müpában. Az online esemény igazi zenei csemegének ígérkezik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Börtöndráma az Operaházban

A megrázó erejű Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című Jake Heggie-operával folytatódik az Opera Otthonra fizetős streamsorozata. Az Almási-Tóth András rendezte produkció szombaton Meláth Andrea és Sólyom-Nagy Máté főszereplésével látható.
Zenés színház magazin

Óda a magyarokhoz – 240 éve mutatták be Joseph Haydn A hűség jutalma című operáját

1779-ben leégett a fertődi Esterházy kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban.
Zenés színház interjú

„Az egyetemes Bóni-életérzést kerestem” – interjú Erdős Attilával

Erdős Attila operaénekesi feladatai mellett a Budapesti Operettszínházban táncoskomikusként is bemutatkozhatott, a Kékszakáll Popolanija után többek között a Vidnyánszky Attila rendezte Csárdáskirálynő Bónijaként láthatta őt a közönség. Az indulásról, zenei kalandozásokról és az operett műfajának sokszínűségéről beszélgettünk.
Zenés színház hír

Először neveztek ki női zeneigazgatót Szentpétervár történelmi színházában

A szentpétervári Mihajlovszkij Színház zeneigazgatója lett Alevtina Ioffe, aki több rangos német színházban is bemutatkozott már. Ilyen magas pozíciót még nem kapott női dirigens Oroszországban.
Zenés színház hír

Whoopi Goldberg nélkül mutatják be az Apáca Show-t a West Enden

Nagy dobásra készült tavaly a West End: az 1992-es Apáca Show musical-változatának főszerepére a nagysikerű film Delorisát, Whoopi Goldberget kérték fel, aki örömmel vállalta, hogy ismét magára ölti az apácaruhát. Az előadásra a borsos jegyárak ellenére gyorsan fogytak a jegyek, a bemutató azonban a koronavírus miatt elmaradt, az új változatban pedig úgy tűnik, hogy hiába is keresnénk az Oscar-díjas színésznőt.