Zenés színház

Ki volt az igazi Hans Sachs?

2018.06.25. 13:10
Ajánlom
Több ezer mű szerzője, Luther támogatója, eszményített lírikus, egy koraújkori, egyszemélyes Monty Python, foltozóvarga, és nem utolsósorban Wagner egyetlen vígoperájának főszereplője.

Bajorországban még mindig kultusza van: Rothenburg ob der Tauber történelmi kisvárosában minden évben fesztivált tartanak, amelyet Hans Sachsról neveztek el, Münchenben augusztusban rendeznek utcai karnevált a tiszteletére. Természetesen a műveit is előadják, és hát van miből választani. Sachs színdarabjai tele vannak vaskos tréfákkal, politikai inkorrektséggel, vad középkori romantikával. Ha az ember utána nyomoz egy kicsit ennek a 15. századi fickónak, hamar megtudhatja, hogy saját becslése szerint 4275 művet alkotott, de ez a szám könnyen megközelíti a hatezret is. Írt 61 tragédiát, 65 komédiát, 85 kisebb színművet. Az ember nem is érti, hogy hogyan volt ideje foltozóvargaként dolgozni mindemellett.

Hans_Sachs_Denkmal_Nurnberg_DSCF2895-131016.jpg

Hans Sachs szoba Nürnbergben (Fotó/Forrás: Wikimedia Commons)

Ha valaki igazán elszánt, és valódi Hans Sachs rajongó – vagy egyszerűen csak kalandozni vágyó utazó –, ezért a különös fickóért Nürnbergbe kell menni, sült kolbászt enni káposztával, inni egy sört. „Ez Nürnbergben annyit jelent, mint Rómában lenni és pápát látni. Vagy még inkább, mint Nápolyt látni és meghalni. Mert a történeti nevezetességü apró kolbász oly rossz, hogy utána bátran meghalhat az ember” – fogalmaz útinaplójában Rákosi Viktor, a századforduló népszerű írója, aki nem hagyhatta ki, hogy ha már Bajorországban van, ne zarándokoljon kollégájának városába: „[Nürnbergben] Elmentem abba a házba is, ahol Hans Sachs született, sőt meglátogattam a Bratwurstglöekleint, Hans Sachs kedvenc kis kocsmáját, mely négyszáz éve áll fönn.

Ettem is sült kolbászt káposztával s ittam fekete sört, miközben a pincér megmutatta Hans Sachs vaskupáját.

Ebben az a nevezetes, hogy két pohár van benne. Ha Hans Sachs jó viszonyban volt a feleségével, egyből ittak, ha haragban voltak, szétvette a kupát s külön sörözött az asszony és külön az ur.”

Ha belepillantunk Hans Sachs műveibe, fejbevág minket azoknak abszurd, Monty Python-szerű humora – írja Sarah Lenton. A sztorik persze régiek – vándorló szerzetesekről, lótolvajokról, szűklátókörű, buta parasztokról, és öngyilkosjelölt birkákról szólnak, akik mindig kútba esnek. De a fordulatok agyzsibbasztóak. Az egyik komédiában például egy paraszt felmászik egy fára, és nagy igyekezetében képes leverni a saját fejét a helyéről. Amikor leesik a fáról, az emberek köré gyűlnek. „Hova tette a fejét Hans?” – kérdezi egy fickó. „Viselte reggel, mikor elindult otthonról?” A felesége: „Nos, múlt vasárnap magam mostam a haját, akkor biztos megvolt neki.” Eközben a fickó egyik barátja, akinek a borja a kútba esett, úgy határoz, hogy kotlik helyette egyet, mégpedig úgy, hogy ráül egy nagy kerek borjúsajtra. És az egész színdarabot kotlással tölti.

Sachs drámáinak tanulsága, hogy fogadjuk el az életet úgy, ahogy van, miközben kolbászokat pakolunk halmokba, amikhez bort iszunk

– írja Lenton.

Persze a legnagyobb mesterdalnoknak életműve javarészt líra, és ez ihlette meg Wagnert is, aki 1845-ben találkozott először Hans Sachs alakjával. De nagyra értékelte őt Goethe is, aki gyakran olvasta Sachs műveit a Faust előkészületei közben, és így írt: „Hans Sach igazi mesterköltő volt, valódi zseni, és egyszerű középosztálybeli, épp olyan, amilyennek én is tartom magam.”

A Mesterdalnokok az operatörténet egyik leghosszabb darabja, Hans Sachs szerepéről pedig bátran elmondható, hogy a baritonrepertoár csúcsa. Hans Sachs három híres áriát énekel a Mesterdalnokokban: az Orgona-monológot, a Suszterdalt és a Wahn-monológot.

„Hans Sachs, a megértő, mindent elrendező bölcs mester. Az ő szerepe a legnagyobb, jellemrajza a legárnyaltabb, leggazdagabb. Nem csoda, hiszen az ő alakjában fedezhető fel a legtöbb önéletrajzi vonatkozás” – írtuk egy korábbi cikkünkben.

Hans Sachs igazi humanista: miközben a dalverseny Sixtus Beckmesser és Walter von Stolzing között zajlik, Sachs cipőket készít, és felkészíti Waltert arra, hogy élővé tegye a saját dalát, belehelyezze a muzsikába a saját álmát: „Morgenlicht leuchtend”.

Ez a suszter – aki így nevezi magát: „arm einfältig Mann” (szegény, együgyű ember) – többször visszatért már más műalkotásokban. Más jelmezben, más időben, de láttuk őt: hasonlatos Prospero alakjához A viharból, Lionel Logue-hoz A király beszédéből, Terence Fletchner a Whiplashből, John Keating A Holt Költők Társaságából. Nem teremtő, de ott van a teremtésnél – csatornája a Démiurgosz erejének. És – ahogy az opera végén is – figyelmeztet arra, hogy birodalmak jöhetnek-mehetnek, a művészet velünk marad.

S ha szétszakad a szent birodalom, a romokon, szent nyelvünk fennmarad! A szent mûvészet az, ami fennmarad! Üdv Sachs! Nürnberg! Drága Sachs!


Miért nem evett húst Wagner?

Kapcsolódó

Miért nem evett húst Wagner?

Szókratész, Platón, da Vinci, Tolsztoj és Einstein csak néhány azok közül, akik száműzték a húst az étrendjükből. Wagner és Mahler Schopenhauer hatására próbálkoztak ugyanezzel. Tudta, hogy ez megjelenik a zenéjükben is?

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Klasszikus

Varázslatosan festő koncertközpont épül Münchenben

Az osztrák Cukrowicz Nachbaur Architekte mérnökei építik azt a koncertpalotát, amelynek nagytermében 1800 néző kaphat majd helyet.
Klasszikus

Fidelio Klasszik: Bérczes, Elsässer, Tóth Vera

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 14-én lesz hallható a 92.1-en.
Vizuál

Frida hétfőnként is fogad

A nagy érdeklődésre való tekintettel július harmadik hetétől hétfőnként is látogatható a Nemzeti Galériában a Frida Kahlo-kiállítás.
Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Zenés színház kritika

A mi Chicagónk

A Chicago a minőségi szórakoztatóipar egy legsikerültebb darabja. Nem azért persze, mert igen jól meg van csinálva. Inkább azért, mert jól ki van találva. Nemcsak a társadalmat leplezi le, de önmagát is. Alföldi Róbert rendezésében, a Kultúrbrigád és az Átrium előadásában pedig a mi, honi állapotainkat is.
Zenés színház interjú

„A Marica grófnőnek minden száma sláger”

A Fertő-tó partján, Mörbischben láthatja a közönség Kálmán Imre örökzöld alkotását, a Marica grófnőt, amely zeneileg és látványosságában is lenyűgözőnek ígérkezik. A produkcióról a Seefestspiele Mörbisch művészeti vezetőjét, Peter Edelmannt kérdeztük.
Zenés színház interjú

"Szeretni kell és pont" – A nő kétszer

Kálmán Imre Cirkuszhercegnőjének kétestés, margitszigeti bemutatójának primadonna szerepében július 20-án Dobó Enikő, 21-én pedig Eperjesi Erika látható majd. A két „Fedórát” szerepükről és az előadásról kérdeztük.
Zenés színház kritika

Dadaista baba

Kortárs-ifjúsági-abszurd-bábopera – a négy jelzőből egy is elég, hogy a közönség előre tudja, nem szokványos élményben lesz része. Vajda Gergely Az óriáscsecsemő című darabja nem csupán megfelelt elvárásainknak, de felül is múlta azokat.