"Látomásos világba lép a szemlélő Horváth János képeiben. Szemünk előtt megelevenednek a cigány népmesék motívumai és mögötte a sejthető, a szemmel nem, de szívvel, lélekkel érezhető valóság. Maguk a képek egy érdekes színes világra engednek bepillantást. A többet-mást látó művész érzékenységével képre vitt jelenetekben mintha egy álomba kerülnénk és az álom szárnyán utaznánk. Kozmikus testek, a Nap, Hold, csillagok kísérik a hősöket, kísérnek minket hivnak, kérnek lépjünk be ezekbe a látomásokba, meséljük, álmodjuk őket együtt tovább. Ezekben az "álmokban" a színek telítettsége, melegsége ragadja meg a szemlélőt. Az alakok, figurák úgy hatnak, mint mesefigurák. ugyanakkor feltűnő, milyen szeretettel, empátiával közelít tárgya, alakjai témái felé. Sok képről végtelen derű, békés nyugalom árad. Mások nyugtalan impulzusokat közvetítenek, érezzük valami történt, történik, de végül minden jóra fordul, feloldódik a mesék, az álmok végtelenségében. A népmesék, legendák mellett másik állandó forrása az egyszerű emberek élete, küzdelmei, mindennapi harca a létért. Ezeket a képeket is egyéni látásmód, sokszor szokatlan perspektíva jellemzi. A művész sok olyan részletet fedeztet fel velünk, amelyekre a mindennapi életben nem figyelünk fel. Sok humorral, derűvel szemléli embertársait, groteszk mivoltukban is szeretetteljesen, bensőségesen jeleníti meg őket. Szerethető világ Horváth János képi világa, mégis elgondolkodtató,továbbgondolásra késztető. Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a felszín alatti valóság, az álmok világa, a művészet többet láttató és mutató varázstükre" - ajánlja a művész kiállítását Zakariás János, művészettörténész.

A Cigánykerék című musicalt Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza írta. A szerzőpáros nevéhez fűződik a Piros karaván (1974), az Egyszer egy cigánylány (1975), a Szidike királykisasszony (1976), a Kakuk Marci szerencséje (1986), A bestia (1987), A négy lópatkó meséje (1995) és a Dobostorta (1996). A Cigánykerék premierjét 1984. február 11-én tartották a Pécsi Nemzeti Színházban. A rendező, csakúgy, mint az egri, illetve az 1992-es BUdapesti Kamaraszínház-beli előadás esetében, Szegvári Menyhért volt.

A Napkeletről napnyugat felé előadója Vári Éva, aki Pécsett és Budapesten is eljátszotta Miréna Lock színésznő szerepét (a videó a Budapesti Kamaraszínház előadásból való, partnere a Zakariást játszó Rátóti Zoltán):