Zenés színház

Kifulladásig

2012.03.19. 07:26
Ajánlom
A hét főbűn című Brecht-Weill-féle énekes balett a berlini Komische Operben került bemutatásra Barrie Kosky rendezésében, aki a következő évadtól az operaház intendánsa is.

A műfaji meghatározás természetesen brechti kontextusban érvényes, a mű (eredeti címén A kispolgár hét főbűne) inkább afféle song-opera. A történet szerint egy öttagú, louisianai család hatalmas villa építésére készül, s ehhez a pénzt az egyetlen lánygyermeknek kell megszereznie. A táncosnőként elhelyezkedni kívánó Anna végighajszolja magát Amerika hét - a katolikus egyház által meghatározott főbűnöket megtestesítő - nagyvárosán, míg hét év utazást követően végre hazatérhet. A lány az út elején Anna I-re és Anna II-re hasad szét. Első énje a rafinált, pragmatikus, céltudatos üzletasszony, míg a másik az elveszettebb, művészetének élő, kiszolgáltatott és kiárusított táncosnő, akit a pénz és a hatalom hidegen hagy. Brecht a hét főbűnt a kapitalizmus jegyében értelmezi és írja át, mindegyiküket kifordítva, fonákjáról megvilágítva. Aki az immoralitáshoz túl lusta, az alpárisághoz túl kevély, a bujasághoz túl tiszta, valamint nem elég fösvény, az életképtelen. A hét főbűn inverz világában a jóra és erkölcsre való csábítás alakul át démoni erővé, s Anna prostituálódása az üzlet szempontjából kedvező, így pozitívnak tekinthető.

Kosky kizárólag a főszereplőre és a zenére koncentrál, fantáziánkat segítségül hívva a cselekmény követéséhez. Az operaház hatalmas csillárja szikrázó fényeket vet a nézőtérre, mielőtt Anna - Dagmar Manzel kikukucskál a hatalmas függöny mögül. Percekig csak az arcát látni, majd végre kisétál a színpadra. A baloldalt ülő zongorista - Frank Schulte - a berlini színésznő egyetlen partnere, dalaihoz kissé unott arccal, egy gyűrött bárzenész modorában szolgáltatja az aláfestő zenét. Kosky ismert Brecht-songokat (pl. Surabaya Johnny) emel át az előadás nyitó szakaszába, a cselekmény kezdete előtt mintegy varietéműsorba invitálva. Anna szárnyalva, kicsattanó jókedvvel, energikusan énekel, élvezve a nézőtéren ülők figyelmét. Fellépése mintha nem akarna véget érni, újabb és újabb dalt kér a zongoristától, aki végül egy üres pillanatban faképnél hagyja és besétál a függöny mögé.

Manzel kettéhasadása borzongató: tizedmásodpercek alatt változtatja meg tekintetét és hangszínét, attól függően, épp melyik énjéről van szó. Az utazás kezdetét veheti - a függöny végre szétnyílik. Impozáns díszlet helyett impozáns zenekar tárul a szemünk elé, egy emelvényen helyet foglalva. Kosky a lány családját a falba süllyesztett oldalpáholyba, sötétségbe rejti, így a megszokott szerepek helyet cserélnek: az orkeszter kerül a központba, a kórus a színfalakon túlra, Anna pedig egy skizofrén monoopera főhősnőjévé válik, aki partnerként mindössze a zenét és a fejgépet használhatja. Az előadás a fent említett brechti elmélet - mely természetesen a jelen korban sem válik irrelevánssá - és a kispolgár bűnei helyett egy 21. századi nő neurózisának és önpusztításának stációit definiálja és bontja ki. Az ötvenhárom éves színésznő - hozzátenném, remekül tartja magát - pusztán már életkorából fakadóan átértelmezi az eseményeket, lévén, nem egy hamvas, a szülői házból épp kikerült kislányról beszélünk. A családi ház felépítésére vonatkozó alaptörténet erősen megkérdőjeleződik, a szétzilált nő drámája viszont új mélységeket nyer. A téboly színről színre fokozódik, Manzel pedig színről színre képes a megújulásra, egyre groteszkebb mozdulatai és megnyilvánulásai mégsem válnak túlzóvá, inkább meghökkentőek: a néző a kiszolgáltatottság és az intim, mindvégig elfogadható, emberi őrület szemtanújaként legszívesebben elfordítaná a fejét. A szerep személyessé tételével járó őszinteség, pőreség, valamint a színésznő lendülete és szuggesztivitása már-már zavarba ejtő.

A Kristiina Poska vezetése nyomán jól összehangolt zenekar mindig Annához igazodik, ám ha a nő személyes kontaktust létesítene velük, kizárják. A szinte láthatatlan kórus humoros és stílusos, az egyik legmulatságosabb jelenet a Torkosság: Annának diétáznia kell, ha meg akarja tartani táncosnői állását, ezért le kell mondania a legfinomabb falatokról. Kánonban duruzsolja a férfikórus két oldalról a fülébe, ha kibírja, utána már ehet spárgát, csirkét, sütit, kacsát, s mi szem-szájnak ingere. A szöveg kiemelése és ismétlése korunk idealizált, agyonsoványított nőképét, a megfelelési kényszert húzza alá, ezáltal szintén új kontextusba helyezve a Brecht által meghatározott bűn jelentését. Kosky rendezése az átértelmezések (és a társadalmi problémák helyett a nőre való fókuszálás) ellenére mégsem válik dühítő, "szuperfeminista" drámává, hiszen a szöveg változatlan, a fantázia megteremti a jelenetek környezetét, az értelmezéseknek tág teret engedve.

Az utolsó jelenetet - főhősünk hazatérhet, de hova is? - követően Anna összehúzza a függönyt, de már az sem engedelmeskedik neki, újra és újra szétnyílik, mintegy fittyet hányva a nő akaratának. Mikor feladja, a nehéz bársony hatalmas lendülettel mégis összecsapódik a fején, győztesen és kíméletlenül. A megpróbáltatások véget érnek, sajnos az előadás is, még néztem volna egy darabig. Akár azt is, ahogy Dagmar Manzel az álló ováció után spárgát, csirkét falatozik az öltözőjében.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Nem hiszem, hogy Mozartnak könnyű volt” – interjú Pusker Júliával

Tehetségről, jelenről, jövőről beszélgettünk a fiatal hegedűművésszel. Sok éve ismerős világ számára a színpad, de az egészséges drukkot nem kell és nem is szabad kinőni. Mozart életét pedig nem tette könnyebbé, hogy csodagyerek volt. Pusker Júlia augusztus 4-én lép fel Balatonfüreden, a Klassz a pARTon fesztiválon.
Klasszikus

Egy éjszaka a hangszerek királynőjével

Nagy öröm, hogy a bezártság után a Filharmónia Magyarország szervezésében több száz programon vehetünk részt a nyáron. A fesztiválok mellett országos programokkal, nyáresti kikapcsolódással várják a közönséget. Több mint 60 városban, több mint 100 koncerttel érkezik idén az OrgonaPont sorozat, augusztus 7-én pedig az Orgonák éjszakáján népszerűsítik tovább a hangszerek királynőjét. Különlegesség, hogy Ferenc pápa énekeggyüttese, a világ legrégebbi kórusa is csatlakozik a programhoz.
Zenés színház

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Színház

Nem akarta, hogy bárki lássa hanyatlani – Sződy Szilárd emlékére

81. életévében elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg, oktató, Sződy Szilárd szobrász- és éremművész unokája. Bicskei Kiss László színész, rendező emlékezett meg róla.
Vizuál

L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

A korábbi kulturális államtitkár megbízatása öt évre szól.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Nem is ügyefogyott

Lesz maga juszt is az enyém, Holdvilágos éjszakán, Szerelemhez nem kell szépség – ugye már ön is dúdolja mindegyik slágert? És ha még hozzátesszük a „Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott” kezdetű nótát, máris helyben vagyunk: a Szabadkai Népszínház 2019-ben bemutatott, azóta is repertoáron tartott, számos sikeres vendégjátékot megjárt előadása, a Fekete Péter a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatkozik be Budapest közönségének.
Zenés színház ajánló

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Zenés színház hír

„Azért dolgozunk, hogy értéket teremtsünk” – amerikai turnéra készül az Operettissima

Egyedülálló nemzetközi együttműködés jött létre az Operettissima és a legnagyobb amerikai közszolgálati televízió, a PBS között, melynek eredményeképpen egy stream koncerten, valamint egy nagyszabású turné keretében ismertethetik meg az alkotók az operettet a helyi közönséggel.
Zenés színház hír

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.