Azt biztosan tudjuk, hogy a szerdai határidővel Kerényi Miklós Gábor, Lőrinczy György, valamint Szente Vajk megpályázta a Nagymező utcai teátrum főigazgatói posztját. A Budapesti Operettszínház főigazgatói pozícióját 2019. február 1-jétől öt évig töltheti be a júliusban kiírt pályázat nyertese. A pályázat benyújtási határideje augusztus 22-én járt le. Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát a pályázók kilétével kapcsolatban, amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
Információink szerint négy pályázat érkezett be a határidőn belül az alábbi személyektől:
- Kerényi Miklós Gábor rendező, a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője
- Kiss B. Atilla operaénekes, a Magyar Állami Operaház magánénekese és Szabó P. Szilveszter színművész, a Budapesti Operettszínház tagja
- Lőrinczy György művészeti menedzser, a Budapesti Operettszínház főigazgatója
- Szente Vajk színész, rendező, műsorvezető
Felső sor: Szente Vajk, Lőrinczy György, alsó sor: Kerényi Miklós Gábor, Kiss B. Atilla (Fotó/Forrás: Fidelio)
A beérkezett pályázatokat szakmai bizottság véleményezi, majd Kásler Miklós, az Emmi minisztere a vélemények kézhezvételétől számított harminc napon belül hoz döntést. A pályázat eredménytelensége esetén a döntéstől számított hatvan napon belül új kiírást tesznek közzé.
A Fidelio megkereste a pályázókat. Kerényi Miklós Gábor, Lőrinczy György és Szente Vajk megerősítette lapunknak, hogy beadták pályázatukat. Kiss B. Atilla későbbre ígérte, hogy nyilatkozik, ám úgy tudjuk, Szabó P. Szilveszter színművésszel, a Budapesti Operettszínház tagjával közösen nyújtott be pályázatot, információink szerint művészeti ügyekben számítana rá. A Kossuth-díjas tenor, aki 2017 óta a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, az erdélyi Bánffyhunyadon született és a közeli Kalotaszentkirályon nőtt fel. Az erdélyi és magyar identitás nagyon fontos számára. Mint korábban elmondta: „erdélyi emberként egy kicsit keményebbek, edzettebbek vagyunk, mert jobban megfújt minket a szél, jobban értek a fagyok. A kisebbségi létben az ember kénytelen jobban megtanulni megállni a saját lábán. Ezért sokkal tudatosabban él bennünk a nemzettudat, mint sok olyan nemzettestvérünkben, akiknek nem »adatott meg« ez a kisebbségi sors. Nyelvünk, kultúránk megőrzése létkérdéssel vált egyenértékűvé. Ezért él és virágzik Erdély szerte még ma is a ma már újra közkinccsé vált népzene, néptánc” – fejtette ki az énekes.
Kerényi Miklós Gábor
A Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője egy nappal a határidő előtt, közösségi oldalán jelentette be, hogy megpályázza a főigazgatói széket. A rendezőtől idén áprilisban vált meg a színház rendkívüli felmondással.
Kapcsolódó
Kálmán Yvonne: Nem támogatom Kerényi Miklós Gábort
Közösségi oldalán jelentette be a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője, hogy megpályázza a Nagymező utcai teátrum főigazgatói székét. Bejegyzésében Kálmán Imre lányának öt évvel ezelőtti ajánlására hivatkozik, Kálmán Yvonne azonban visszautasítja, hogy támogatná a rendező pályázatát.
- Interjú Kerényi Miklós Gáborral
Egyedül, vagy társakkal pályázott?
Egyedül pályáztam.
Miért döntött úgy, hogy megpályázza az Operettszínház vezetését?
Azt láttam, hogy ez szükséges, a színház Lőrinczy György vezetése alatt rossz irányba tart. Problematikusnak látom a következő évad programját, 42-szer kiadja a házat egy magánirodának, amire húsz éve nem volt példa. Nincs új magyar bemutató a nagyszínpadon már negyedik éve, és azt nyilatkozza, hogy nem akar művészeti vezetőt, mert egyedül szeretné vezetni a színházat minden téren.
Melyek a fő célkitűzései?
Erőteljes klasszikus operett repertoár, minden évben egy új magyar darab nagyszínpadi bemutatója, irodalmi és történelmi értékű nemzetközi musicalek bemutatása. Igazi zenés népszínház, amelyben fiatalok és idősek egyaránt megtalálják az örömüket. A cél nagysikerű bemutatók létrehozása, hogy a közönség igazi magyar előadásoknak tapsolhasson, magyar operetteknek, új magyar bemutatóknak.
Kiktől kapott ajánlást?
Még nem tettem nyilvánossá a pályázatomat, ezért ezt most nem tudom nyilvánosan ismertetni, de annyit elárulok, hogy belehelyeztem régebbi ötven ajánlást, természetesen jelezve, hogy 2013-ból valók. Ezt nem azért tettem, mert érvényesnek gondolom őket, hanem azért, hogy rámutassak, aki ma ugyanezeknek az embereknek, cégeknek az ajánlását a maga számára szignáltatta, az az én egykori, és elsősorban az Operettszínházhoz kötődő kapcsolataimat szeretné más színben föltüntetni. Ugyanezért csatoltam azt a 2013-as DVD-t, ahol a Színház vezető művészei mellettem nyilatkoznak – hogyha valaki ilyesmit szándékozik használni pályázata erősítése céljából, az az utánzás kétséges útjára téved.
Tervezi nyilvánosságra hozni a pályázatát?
Igen, a pályázatom bizonyos részeit nyilvánossá akarom tenni. Az elkövetkező pár nap eseményeitől függ, hogy mikor.
Kikkel dolgozna együtt?
Akkor tudom ezt megválaszolni, amikor a pályázatomat nyilvánossá teszem.
Hogyan alakítaná át a repertoárt?
Nagy szerepet kapnának az új, magyar zenés darabok és szeretnék felújítani olyan régen bemutatott, nagyszerű előadásokat, amiket nem szabadna elfelejteni a zenés színház közönségének. Növelni szeretném az ifjúsági előadások számát és nagyon fontos, hogy a klasszikus operettek mellett érdekességek is bemutatásra kerüljenek.
Mi a pályázatának a címe?
Újrakezdve.
Lőrinczy György
A Budapesti Operettszínház jelenlegi főigazgatója korábban többször elmondta, hogy újra pályázni fog. Lőrinczy György nemrégiben lemondott NKA alelnöki tisztségéről is többek között „az Operettszínház főigazgatói pozíciójáért zajló pályázat” érdekében.
Kapcsolódó
Lemondott Lőrinczy György az NKA alelnöki posztjáról
Az Origo értesülései szerint Kásler Miklós miniszter elfogadta Lőrinczy György indokait a lemondást illetően.
- Interjú Lőrinczy Györggyel
Egyedül pályázott?
Nem, az Operettszínház Művészeti Tanácsával és a jelenlegi igazgatósággal. A Művészeti Tanácsban annyi változás történt, hogy Böhm György is csatlakozott hozzánk.
Melyek a fő célkitűzései a pályázatának?
A Művészeti Tanácsból – melynek sokféle színházi szakember, több rendező, dramaturg, zenei szakember, koreográfus tagja – adódóan egy olyan zenés színházat vinnék tovább, amely sokféle stílusban, széles közönségrétegnek szól, és közösségi színház olyan értelemben, hogy egyenrangú alkotóművészek hoznak létre benne produkciókat, melyek igazodnak a XXI. század elvárásaihoz, a nézők megnövekedett igényeihez, korszerű látványvilággal. A korábbinál intenzívebb és átgondoltabb színházi nevelési programot szeretnék bevezetni. Ez újdonság, nálunk eddig még nem volt. Fontosnak tartom az operett műfaj és a színház történetének tudományos feldolgozását, együttműködésben a Kálmán Imre Kutatóközponttal.
Milyen repertoárban gondolkodik?
A korábbinál kisebb, de színesebb repertoárt szeretnénk összeállítani, továbbra is magas színvonalon. Természetesen ugyanúgy hangsúlyosak maradnak az operettek, színre kerülnének a műfaj elfeledett vagy kevésbé ismert szerzőinek művei is, átdolgozott librettóval, esetleg újrahangszerelve. Fontosnak tartom új magyar előadások létrehozását is – az előző évadban két új hazai zenés darabot is bemutattunk egyébként, a Szegény Dzsoni és Árnikát, valamint a Macskadémont. A szűkebb repertoárnak köszönhetűen többet tudnánk egy-egy produkcióból játszani, így emelve a zenei és művészi színvonalat.
Nyilvánosságra hozza a pályázatát?
A döntés után mindenképp nyilvánosságra hozom, hogy addig megteszem-e, azon még gondolkodom.
Mi a pályázatának a címe?
Nincs címe. Nem hiszek a pályázati címekben. Annál inkább a szakmai együttműködésekben és a kemény, jól szervezett munkában.
Szente Vajk
Szente Vajk a zenés színházi szegmens sokat foglalkoztatott alkotója, aki idén nyáron a Szegeden bemutatott Apáca show című előadás rendezőjeként dolgozott együtt az Operettszínház társulatával. Az előadást ősztől a Budapesti Operettszínházban láthatja a közönség.
- Interjú Szente Vajkkal
Egyedül vagy másokkal együtt pályázott?
Egyedül adtam be a pályázatot, de fontosnak tartom kiemelni, hogy van mögöttem egy csapat, akikkel már évek együtt dolgozom, és akikben szentül hiszek.
Honnan jött az elhatározás?
Régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy amennyiben a közeli vagy távolabbi jövőben alkalmam adódna egy társulat vezetésére, éljek a lehetőséggel. A nyár folyamán együtt dolgozhattam az Operettszínház társulatával, ami egy nagyon jó élmény és egy nagyszerű találkozás volt. Azt éreztem, hogy régóta vágytak már egy harmonikus munkára, megfelelő hangnemben. Úgy éreztem, a bizalom kölcsönös volt. És mivel a közeljövőben lejár az Operettszínház főigazgatójának a mandátuma, és ez az a terület, a zenés színház, amiben magam is működöm, ezért úgy éreztem, ha valóban hű akarok lenni magamhoz és a csapatomhoz, akkor megpróbálom megragadni ezt a lehetőséget és megpályázom a színház vezetését.
Melyek a pályázatának legfőbb célkitűzései?
Sokan érdeklődtek már a pályázatom iránt, ami nagyon jól esik, ezért arra gondoltam, hogy szeptember elején nyilvánosságra hozok egy összegzést, és természetesen további érdeklődés esetén a későbbiekben akár a teljes pályázatot is.
A pályázat címét elárulná?
Megint szép lesz.
Említette a közös munkát az Operettszínház művészeivel, ami a Szegeden bemutatott Apáca show előadásban volt az ön rendezésében. Kerényi Miklós Gábor, aki ugyancsak megpályázta a főigazgatói pozíciót, tegnapi Facebook-bejegyzésében így fogalmazott az előadással kapcsolatban: „Látva ezt a professzionális eleganciával színpadra varázsolt tipikus »madách-színházi« előadást, megdöbbentett, hogy ez a szórakoztató, kommersz show negyvenkétszer kerülhet műsorra a jövő évben az Operettszínházban.” Hogyan kommentelné a kijelentést?
Szabályosan bóknak veszem. Ha azt mondja, hogy ez egy professzionálisan elkészített előadás, az nagyon jól esik, a Madách Színházról pedig bízom benne, hogy mindenkinek a minőség jut az eszébe, hiszen ott mindig a legmagasabb minőségben igyekeznek dolgozni. Nálam sem volt ez másképp az Apáca show esetében sem, amit összesen 28 ezer ember láthatott a Szegedi Szabadtéri Színpadon, és bízom benne, hogy az ott lévő nézők boldogan, feltöltődve tértek haza.