Amikor XIV. Lajos, a Napkirály 1682-ben udvarát Párizsból Versailles-ba helyezte át, azt tervezte, hogy létesít ott egy operát is, de az végül csak a következő évszázadban készült el. A 2009-ben teljesen felújított létesítmény most induló évadának repertoárján balett, opera (Purcell Artur királyja) és színdarab (Moliere Úrhatnám polgára Denis Podalydes rendezésében) egyaránt szerepel, összesen húsz alkotás mintegy félszáz előadását tekintheti majd meg a közönség. A Párizstól nyugatra fekvő történelmi palota különleges légkörét maguk a művészek is nagyra becsülik. Philippe Jaroussky (interjúnk vele itt), a világhírű francia kontratenor már szeptember utolsó napjaiban a királyi opera falai között gyakorolta új műsorát, amelyet a legismertebb kasztrált énekes, Farinelli emlékének szentel.

"Versailles rendkívüli hely. Persze ragaszkodni kell bizonyos történelmi szempontokhoz, de a fő az, hogy a különböző előadóterek számos projekt megvalósítására nyújtanak lehetőséget" - mondta az AFP-nek Laurent Brunner, a Chateau de Versailles Spectacles igazgatója. Előadásokat ugyanis nemcsak a királyi operában tartanak, hanem a híres tükörteremben, a Chapelle royale királyi kápolnában és a Salle des Croisades teremben is, amely a keresztes hadjáratokról kapta a nevét.

Az előadások sötétedés után kezdődnek, amikor a turisták tömege már elhagyta a kastélyt. A kivilágított királyi opera felé tartó nézők rendkívüli élmény részeseinek érezhetik magukat. A múzeum ötven alkalmazottja és tucatnyi tűzoltó áll készenlétben minden este. Az olasz stílusban épült teremben fénylő csillárok, aranyozott balkonok és égszínkék függönyök várják a koncertre érkezőket, a színpaddal szemben pedig történelmi múltú királyi páholy található, amit még XIV. Lajos, a Napkirály álmodott meg, és ami XV. Lajos uralkodása idején, 1770-ben készült el. A páholyt a trónörökös, a későbbi XVI. Lajos és Mária Antoinette esküvője alkalmából adták át.

A kastély operaelőadásaira száz euró átlagáron (bő 28 ezer forint) lehet bejutni, de az idén Karajan-díjjal kitüntetett olasz operacsillag, Cecilia Bartoli júniusi koncertjére még a legolcsóbb jegy is százötven euró, míg a legjobbakért akár 495 eurót kell fizetni. Laurent Brunner azzal magyarázza a borsos díjszabást, hogy a kastély rendezvényeit szervező vállalkozás, a Chateau Versailles Spectacles nem kap állami támogatást: az előadások, fesztiválok (2011-ben a Velencei ünnepek, 2012-ben a Händel-ünnep) bevételéből finanszírozza produkcióit. Brunner tervei között egy Caroussel megszervezése is szerepel: így nevezték a Versailles-ban egykoron igen divatos lovas parádékat. "Az opera megszületése előtt ez volt a nagy látványosság" - mondta az AFP-nek. "A király istállóiban annak idején négyezer lovat számoltak, de ebben nem szerepelt a királynő és a persze a király személyes használatára szolgáló állomány".

A helyszínhez a kornak megfelelő muzsika illik a leginkább, ehhez a Versailles-ban működő barokk zenei központ is hozzájárul. Lully és Moliere otthon érezheti magát, de a királyi opera októberben Bizet Carmenjét is műsorára tűzi, Vivica Genaux és Florian Laconi fellépésével. A 2013-as Wagner-bicentenárium alkalmából két változatban is látható lesz A bolygó hollandi. A sors iróniája, hogy bár Richard Wagner a párizsi operának adta el a témát ötszáz frankért, az végül nem a német zeneszerzőtől rendelte meg a művet, hanem egy akkoriban igen felkapott Pierre-Louis Dietsch nevű franciától. Az új versailles-i szezonban mindkét változat színre kerül.