Zenés színház

Királyi lépcső a siker felé

2014.12.13. 08:06
Ajánlom
Kellemes előadásban láthatták a Királyi lépcsőn ülve a nézők Haydn kis remekművét, A lakatlan szigetet. Ráadásul: akik ott voltak, elmondhatják, látták az opera eljövendő két nagy sztárjának bemutatkozását. KRITIKA

Haydn egyik legegyedibb és legszebb műve az Isola disabilitata: bemutatóját Fényes Miklós névnapjára tervezték, de közbejött a nevezetes tűz, aminek következtében a magyar zenetörténet egyik legfontosabb objektuma porrá lett. A próbafolyamatot mégsem zárták le, Luigia Polzelli énekesnőt Haydn maga avatta be Silvia szerepébe, a bemutató helyszíne pedig a ma már ismét látogatható marinoettszínház lett. Mivel ez szűkösebb, a kis darabot is át kellett fésülni. A műegész egy helyszínen, a lakatlan szigeten játszódik. Itt éli kies mindennapjait - afféle női Robinsonként - Costanza, naiv és bájos testvérével, Silviával. Costanza, mivel úgy véli, férje elhagyta, az egész férfi nemet gyűlöli. Silviával azt is sikerül elhitetnie, hogy minden férfi szörnyeteg, a nőket elevenen felfalni akaró farkas. Costanza nem tudja, hogy férje a kalózok foglya lett, elrabolták, és elkeseredetten keresi őt, egy évtizede.

Gernando megérkezik a szigetre, hogy a második felvonás ne szóljon másról, mint férj és feleség csiki-csukijáról, arról, hogy miképpen és hányszor mennek el egymás mellett. Silvia persze, amikor meglátja Gernando fegyverhordozóját, Enricot, azonnal sejteni kezdi, hogy Costanza minden férfiakról szóló rémmeséiben kevés volt az igazság (hogy volt azért benne, azt valószínűleg csak később tudja meg).

A librettót Haydn régi ismerőse, Metastasio írta (vagy harminc megzenésítéséről tudni), a magyarítást Ágoston László végezte, olyképpen, hogy a mai, fiatal néző számára is élvezetes legyen az előadás: Silvia, miután Costanza áriájában kikel a férfiak ellen, azt mondja: "szegény Costanza, teljesen kész van". Mivel a Királyi lépcsőn szorongó (nem túl kényelmes volt az ülés a kispárnákon) nézők egy jelentős része ifjú volt, az előadás ifjúsági előadásként volt meghirdetve, a mai nyelvre átültetése a szövegnek nem teljesen indokolatlan. A szövegkönyvet jegyző fiatalember rövid bevezetőt is tartott a műről, még pontosabban arról, miért tartották meg a recitativókat, miért ezt a művet választották. Egyetértettem vele: ez az opera valóban a recitativók miatt is annyira élő, annyira eleven, érdekes. Mindenesetre több mint célszerű lett volna kiegészítenie azzal a mondanivalóját, hogy ez a Haydn opera az egyetlen, ami nem tartalmaz recitativo seccot. Elárulhatta volna, ha már olyan kiválóan illusztrálta énekkel, zongorával, miképpen lehet érzelmi állapotokat illusztrálni akkordokkal, hangnemekkel, hogy nem ilyes recitativókat fogunk hallani, hanem csak és kizárólag zenekari kíséreteseket. Melyeket egyébként remekül irányított a fiatal Tőri Csaba.

A minimalizált, és nem teljesen kompakt hangzást produkáló (magyarul: a zongora kissé kilógott) kisegyüttes tagjai remekül játszották ezt az azione teatralét. Hiszen, szemben más Haydn operákkal, ez nem dramma, vagyis nem dramma giocoso, eroico, hanem színpadi játék.

Az előadás egyik legfőbb erénye - az énekesek mellett - a Geréb Zsófi egyszerű, elsősorban az énekesek mozgására figyelő, a zenében is megbújó pajkosságot erősítő rendezése. Az alap, a színpad, pár világító kocka, amit ide-oda tettek a nyitány alatt a szereplők. Ezen kívül volt még a színen két paraván, ami lett kőszikla, hasadék, minden, ami mögé el lehet bújni. A két énekesnő indiánjelmeznek ható kosztümben lépett színre, a férfiak hétköznapi, utcai viseletben (a kontraszt csak pár pillanatig volt zavaró, de az volt).

A kis színpadi játékban alig van ária, ám ami van, az nagyszerű és komoly kihívás elé állítja az énekeseket. Nos, ennek a kihívásnak mindkét fellépő fiatal hölgy nemcsak, hogy maximálisan megfelelt, de úgy éreztem, hogy amit hallok - és látok - az maga a zenei csoda. Nemcsak a tökéletes formálására, a helyes, nem túl vad, minden mesterkéltségtől és felesleges vibrálástól mentes díszítésekre gondolok, nemcsak arra, hogy Balogh Eszter olyan elég sötét (althoz egészen közeli) mezzo, amire most látszik egészen magas igény a világ operaházaiban (most, amikor Magdalena Kozena, Cecila Bartoli e fachot tette a legnépszerűbbé), hanem bizony arra is, hogy a két hölgy csodaszép. És ez, jelen korunkban, amikor nem elég jó énekesnőnek lenni, hanem jól is kell kinézni, bizony nagyon nagy előny a pályán. Egyszerűen jó volt nem csak hallani, de nézni is őket. Mindemellett a Silviát alakító Göncz Renáta olyan izgalmasan adta a szende lányt, olyan tüneményesen, hogy biztosak lehettünk benne - mi szerencsés nézők, akik a két hölgy bemutatkozóját hallhattuk -, prózai színésznőkét is megállná a helyét.

Vagyis: amit Balogh Eszter és Göncz Renáta produkáltak, az nagyon mai, nagyon pontos, nagyon trendi. Alkalmazkodott szerepjátszásuk, énekstílusuk a régizenés mozgalomnak az énekesekkel szemben támasztott alapelvárásaihoz. Danielle de Niese az, akire Balogh Eszter a legjobban hasonlít - tiszta, világos, a magasabb regiszterekben ragyogóan kinyíló, fantasztikus hang. Ahogy az említett világnagyság, így ő is a Mozart szerepekben tündökölhet a közeljövőben majd. A lírai szoprán Göncz Renáta is igen magabiztosan, a magasabb hangokat biztosan megtámasztva, remek technikával énekelt (tudom, miért bírálná őt, hol igazítaná ki korunk egyik legjobb énektanára, Lax Éva, de ez most nem fontos). A férfiszerepek ebben a műben kevésbé jelentősek, de a szép hölgyek árnyékában is remek előadást produkált Csapó József.

Nem először hallom élőben a művet (öt éve adták elő Vashegyi Györgyék), és ismét megerősített a hitemben: többet, sőt sokat kell játszani Joseph Haydn mester műveit - nem csak azért, mert kicsit a miénk is ez a sok remekmű, hanem azért, mert üde, nagyszerű darabok. Jó kedvre derítenek fiatal és időset egyaránt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.
Színház

Kováts Kriszta: Az SZFE-s fiataloknak érezniük kell: nincsenek egyedül!

Múltról és jelenről, elismerésekről, kiállásról és természetesen az SZFE ügyről is beszélgettünk Kováts Krisztával. A Jászai Mari-díjas színésznő nemrégiben vehette át – maszkban – a Pro Artis Erzsébetvárosért díjat, amit értékteremtő művészeti tevékenységéért és kimagasló alkotómunkája elismeréseként kapott.
Zenés színház

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Könyv

Zsigerien ismerős történetek Szöllősi Mátyás új könyvében

Feszes, izgalmas és jelenkori próza Szöllősi Mátyás új kötete, amely két elbeszélést tartalmaz. Párdarabok: az egyik kíméletlen gyomros jelenkorunk Magyarországáról. A másik viszont gyönyörű katarzis a figyelmes olvasó számára. Spoilermentes kritika.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Zenés színház hír

A képzelt beteg – Vajda János operájának ősbemutatójára készül az Opera

Az előadás a CAFe Budapest részeként, de annak időtartamán kívül, október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban, Szabó Máté rendezésében.
Zenés színház hír

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.