Zenés színház

Királynők párharca Szegeden

2022.04.29. 10:30
Ajánlom
Az évad egyik operaszenzációjának ígérkezett, hogy Szegeden koncertszerű előadásban felcsendült Donizetti Stuart Mária című, Magyarországon ritkán hallható darabja. Az április 10-i előadáson jártunk.

A magyar kulturális élet közismerten centralizált, melynek újabb szembetűnő példáját az utóbbi hónapokban a vidéki operajátszó helyek és a Magyar Állami Operaház között fellángolt konfliktus szolgáltatta. Azzal nem lehet vitatkozni, hogy az opera drága műfaj, egy kisebb költségvetésű intézmény nehezen tud kigazdálkodni egy új bemutatót, ilyen szempontból érthető a Budapest-központúság. Másfelől

nagy öröm, amikor egy vidéki színház képes olyan különlegességgel előállni, ami a műfaj fővárosi kedvelőit is magához vonzza, legalább egy este erejéig.

Emlékeim szerint a legutóbbi ilyen eset Eötvös Péter Az Aranysárkány című operájának magyarországi bemutatója volt, az azóta sajnálatos módon jobblétre szenderült Bartók+ fesztiválon, mely a zenebarátokat és a szakmát egyaránt Miskolcra csábította. Csupa Budapestről ismerős arc foglalt helyet a Szegedi Nemzeti Színház nézőterén is, amikor április 10-én sor került Donizetti Stuart Máriájának második koncertszerű előadására, a nagy érdeklődésben pedig a darab különlegessége mellett az ígéretes szereposztás is közrejátszott.

DSC_8154-163534.jpg

Stuart Mária-előadás Szegeden (Fotó/Forrás: Szabó Luca / Szegedi Nemzeti Színház)

A bel canto darabokat általában egy-egy kiváló énekes miatt veszik elő az operaházak, így a közvetítéseken keresztül vagy akár a környező országok előadásait megtekintve a hazai közönség is megismerkedhetett az alaprepertoárhoz tartozó darabok mellett több, egészen virtuóz éneklésre lehetőséget adó művel.

Idehaza inkább csak koncertszerűen, kivételes alkalmakon hangzik el egy-egy kevésbé ismert Rossini-, Donizetti-, Bellini-mű,

amiben annak is szerepe van, hogy ezek a mai szemmel hosszúnak tűnő darabok sokszor nem a legszínpadképesebb dramaturgiával rendelkeznek. Ugyanakkor akadnak köztük olyan, igen jó operák is, amelyek érdemesek lehetnek a megismerésre. Így a Szegeden játszott Stuart Mária is, melyet a magyar közönség leginkább a Metropolitan Opera közvetítéséből ismerhet, ebben Joyce DiDonato, Elza van den Heever és Matthew Polenzani énekelte a főszerepeket. Jó érzés volt élőben is megismerkedni a művel, még ha nem is azt akarom ezzel sugallni, hogy a hazai operajátszásnak az eddig is bőségesen színre vitt olasz dalműveket kellene mindenáron előtérbe helyeznie.

A Stuart Mária a klasszikus konfliktusos dráma alaphelyzetére épít,

két erős szereplő áll szemben egymással. I. Erzsébet angol és Mária skót királynő között politikai és magánéleti ellentét is feszül.

A további karakterek mind a két rendkívüli nő viszonyrendszerében helyezkednek el, de igazán jelentős funkciójuk nincs a dráma lefolyásában. Legyen szó az intrikus Cecilről, a „bölcs öreg” karaktert képviselő Talbotról vagy akár a szerelmi konfliktus tárgyául szolgáló Leicesterről, a férfi szereplők mind inkább csak a hátteret szolgáltatják az eseményekhez, amelyek teljes egészében a főhősnők irányítása alatt állnak. Donizetti igen részletes jellemrajzot közöl a két királynőről, még ha a darab terjedelme miatt egy húzott változatból szükségképpen kimaradnak bizonyos árnyalatokat megvilágító részletek, ahogy itt is történt.

DSC_8146-163534.jpg

Stuart Mária-előadás Szegeden (Fotó/Forrás: Szabó Luca / Szegedi Nemzeti Színház)

Mindezeknek köszönhetően a darab hálás alapanyagként szolgálhat, ha két elég erős és persze megfelelő hangi képességek birtokában lévő énekesnő áll rendelkezésre. A Szegedi Nemzeti Színház ugyan koncertszerű előadásban játszotta az operát, ám ez sem állt a dráma kibontakozásának útjában, a feszültség egyes pontokon szinte tapintható volt. A címszerepet Kolonits Klára énekelte, aki alighanem napjaink legkiválóbb bel canto-énekese, még ha a hazai operajátszás sajátosságaiból fakadóan nem is mondhatjuk egyértelműen azt, hogy erre a repertoárra specializálódott. Ugyanakkor szopránjának sokoldalúsága miatt természetes, hogy a bel canto operák különleges jelentőséget nyertek művészetében,

a hang telt és gazdag, minden regiszterben kiegyenlített, mégis elképesztően hajlékony, az énekesnő rendkívüli koloratúrkészségén a legvirtuózabb szólam sem fog ki.

Máriája valóban királynői jelenség, amihez a hangminőség mellett természetesen a színpadi megjelenés, a kisugárzás és a lélektani rezdüléseket érzékenyen közvetítő produkció is hozzájárult.

Ellenlábasa, Erzsébet szerepében Boross Csilla hasonlóan karizmatikus alakítást nyújtott. Bár az énekesnőtől inkább drámaibb hangot igénylő alakításokat hallhattunk eddig, így is élményt nyújtóan szólaltatta meg a Donizetti-szólamot. Emellett ő is rendelkezik azzal a kiállással, ami egy királynőnek szükséges, erős, határozott, önérzetes nőt formált meg. A Leicestert éneklő

Tötös Rolandot nem ismertem korábban, mivel jobbára vidéken szokott fellépni, ám nagyon kellemes meglepetést okozott hősi színezetet is mutató, fényes hangjával, mely ugyanakkor sosem vált keménnyé.

Bár szólamformálása nem volt makulátlan, produkciója megfelelt a darab és a partnerek támasztotta kívánalmaknak. Cseh Antal most is megbízható, korrekt középszereplőnek bizonyult, annak a típusú művésznek, aki nélkül nem áll meg a lábán az operajátszás. Talbot szerepében is néhány érzelmi árnyalattal gazdagította az előadást. Szélpál Szilveszter hangja kissé merev, ám az este folyamán semmi olyat nem kellett énekelnie, amiben ez különösebb problémát okozott volna. Máthé Beáta még kis szerepben, Anna komornájaként is megmutatta, milyen érzékeny és kidolgozott alakításra képes.

DSC_8058-163533.jpg

Stuart Mária-előadás Szegeden (Fotó/Forrás: Szabó Luca / Szegedi Nemzeti Színház)

Szerencsés találkozásról árulkodott a Szegedi Nemzeti Színház zenei vezetőjének, Dinyés Dánielnek és a Szegedi Szimfonikus Zenekarnak a közös játéka, mindannyian tudásuk legjavát nyújtották, és valóban méltó előadásban szólaltatták meg ezt a ritkán hallható operát. A zenei megvalósításért a Szegedi Nemzeti Színház énekkarát is elismerés illeti.

Minden bizonnyal jót tesz az intézménynek, ha a törzsrepertoáron túl is bemutat darabokat, még ha ezt egy kisebb potenciális közönséggel rendelkező operajátszó helyszín nehezebben is tudja megtenni.

Ám a Stuart Mária példája is mutatja, hogy nem lehetetlen akár távolabbról is odacsábítani az operakedvelőket (még ha a késő esti tömegközlekedési lehetőségek, illetve azok hiánya ezt még mindig jelentősen megnehezíti), így reméljük, a jövőben is előfordul majd egy-egy olyan különlegesség, amiért érdemes lesz útra kelni.

Fejléckép: Stuart Mária-előadás Szegeden (fotó/forrás: Szabó Luca / Szegedi Nemzeti Színház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Csák János: Demeter Szilárd hat intézményt összefogó közgyűjteményi központot vezet majd

Az M5 közszolgálati csatornának adott interjúban a kulturális és innovációs miniszter részletesebben is megindokolta, miért Demeter Szilárdot választotta a Magyar Nemzeti Múzeum élére, illetve bejelentette a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrejöttét.
Vizuál

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.
Jazz/World

Omara Portuondo, a kubai Edith Piaf Budapesten is fellép búcsúturnéja során

A Buena Vista Social Club világhírű énekesnője október 6-án lép fel a Budapest Sportarénában, ahol a 93 éves előadó hosszú pályafutásának legismertebb dalai hangzanak el.
Klasszikus

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Párkapcsolati dráma színes háttér előtt – A víg özvegy Zürichben

Az operettműfaj megújítójaként is emlegetett ausztrál rendező, Barrie Kosky ezúttal Lehár-műhöz nyúlt. Produkciójában ezúttal sem alkalmazott túl radikális eszközöket, már amennyiben nem tekintjük annak az emberi lélek mélységeit feltáró elemzést.
Zenés színház ajánló

A Manon Lescaut-t adja elő a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában

Puccini operája hangzik el a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar következő koncertjén, a Manon Lescaut-t Vashegyi György vezényli és Káel Csaba rendezi.
Zenés színház hír

Miklósa Erika alapítványával együttműködve indít posztgraduális képzést a Pécsi Tudományegyetem

Együttműködési megállapodást kötött a Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekes által alapított KvintEsszencia Mesteriskola Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara. Az együttműködés keretében posztgraduális képzést indít az egyetem.
Zenés színház ajánló

Világhírű rendező Don Giovanni-produkciója látható az Operaházban

Salzburg, Berlin, Amszterdam, Madrid és Párizs után Budapesten is bemutatkozik Claus Guth 2008-as világhírű Don Giovanni-rendezése. A címszerepet kettős szereposztásban Bretz Gábor és Szemerédy Károly alakítja.
Zenés színház hír

Komlósi Ildikó Bartók-mesterkurzust tart

Az énekesnő, aki maga is számtalanszor formálta meg Judit szerepét A kékszakállú herceg várában, február végén négy napon át dolgozik a kurzuson részt vevő fiatal művészekkel.