Zenés színház

Királynőnek született, az operaszínpad lett a birodalma: Jessye Norman

2019.10.02. 16:45
Ajánlom
Ezer közül is felismerjük a hangját, amely, ha piano énekelt, akkor is betöltötte az operaházak minden szegletét. A fenséges Izoldára, a mágikus Ariadnéra, Jessye Norman operaénekesre emlékezünk.

Minél többet élek, annál inkább értékelem azt a rengeteg támogatást és szeretetet, amit gyerekként kaptam

– mondta Jessye Norman, a díva, akit az operavilág a legnagyobbakhoz méltóan gyászol. Mert valóban az volt, egy igazi királynő, aki megismételhetetlen volt, s mint minden ilyen – jelenség.

1945-ben született a Georgia állambeli Augusta városában, feketeként szegregált környezetben. Anyja amatőr zongorista, apja biztosítási ügynök. A kislányban azonban azok a napok éltek élénken, amiket nagyszüleinél töltött, ahol volt egy kis harmónium. Szívesen hallgatta a nagymamáját, aki spirituálékat, gospel dalokat énekelt. Ha melankolikusak, ha boldogok voltak a dalok, „tele voltak lélekkel”. Gyerekként operát hallgatott a rádión, és minden nehézség nélkül barátkozott a műfajjal. „Emlékszem, úgy gondoltam, hogy az operatörténetek semmiben nem különböznek más történetektől. Egy fiú találkozik egy lánnyal, szerelmesek lesznek, de valamiért nem lehetnek egymáséi, és általában nincsen happy end sem” – írta memoárjában.

Fekete származása megkerülhetetlen kérdés volt egész életében, de soha nem engedte, hogy emiatt hátrány érje. „Országunk különleges korszakának és helyének szülötte vagyok, a messzi Dél gyermeke, ahol az emberek felvonultak, véreztek, és harcba szálltak a civil jogokért” – emlékezett vissza. Már az iskolában csatlakozott feketék jogaiért harcoló szervezetekhez, tüntetett, sztrájkolt, épületeket foglalt el.

GettyImages-2641895-154624.jpg

Jessye Norman (Fotó/Forrás: Evening Standard / Stringer / Getty Images Hungary)

Kiállását otthonról hozta. Szüleitől mindig azt hallotta, hogy habár más a bőrszíne, ő is épp olyan jó, mint minden ember, aki levegőt vesz ezen a bolygón.

Talán ezért is haladt olyan bátran előre az operaénekesi pályán. Miután a Howardon diplomát szerzett, Michiganben, majd a Peabody Institute diákjaként tanult tovább. Karrierjének első fontos állomása volt, amikor Münchenben első díjat nyert 1968-ban. Huszonhárom éves volt. A következő évben a berlini Deutsche Operben debütált Wagner Tannhäuser című operájának női főszerepében, Elizabethként.

Az úttörő munkát nem ő végezte el, hanem fekete énekesnő elődei, Marian Anderson, Leontyne Price és Dorothy Maynor. „Lehetővé tették, hogy azt mondjam, francia operát, német operát akarok énekelni, ahelyett, hogy megmondják nekem: legyen elég neked a Porgy és Bess” – nyilatkozta Norman. 1972-ben a londoni Covent Gardenben Berlioz A trójaiak című operájában Cassandraként mutatkozott be – ez egyik ikonikus szerepévé vált később. Cassandrával ellentétben fellépése azonban dicsőséges jövőt jósolt.

jessye-norman-sony-154514.jpg

Jessye Norman (Fotó/Forrás: Carol Friedman⁠ / Sony Classical)

A hetvenes években öt évet töltött Londonban, hogy tökéletesítse a technikáját, akaratlanul is felvette a brit akcentust. Született arisztokrata, mondták róla, pedig korántsem volt az. Egy francia herceg feleségül akarta venni, nemet mondott. "Pedig beleillettem volna a családba" – mondta később nevetve.

Bemutatkozott a nagy operaházakban, a Scalában, a brit Királyiban, végigjárta Németországot. Imádták őt Wagner és Richard Strauss operaszerepeiben, de mindig törekedett arra, hogy bővítse a repertoárját.

A skatulya gyufáknak való

– így szólt híres mondása. (Angolul: Pigeonholes are for pigeons.) Énekelt Poulencet (La voix humaine), Schönberget (Ertwartung). Volt Alcestis, a szép Heléna, Medea, Phaedra, Dido. Iocasta az Oedipus Rexben.

James Levine, a Met korszakos jelentőségű zeneigazgatója így beszélt róla: „A ritka, független énekművészek egyike.” Anekdoták szólnak arról, hogy előfordult, hogy a karmesternek is megmondta, mit kéne csinálnia. Szellemes volt. Amikor Kathleen Battle sértődötten kiviharzott egy próbáról, mert egy kritikában „fekete énekesként” hivatkoztak rá, Norman csak ennyit mondott: „Valakitől meg kellett tudnia.”

Szinte hihetetlen, de termete miatt sok kritikát kapott, volt, aki a fejére olvasta, hogy 185 centiméteres magassággal nem hiteles a színpadon.

Az ilyen megjegyzésekre reagált ugyan, de válasza nem tűrt ellentmondást. „Nem tartozom azok közé, akik párhuzamot vonnak a ruhaméret és a művészi teljesítmény között” – nyilatkozta.

Hangjában a természet ereje rezdült, az istenek ajándéka volt. Fényes, gazdag, érzéki, telt vocéját ezer közül is felismerték rajongói. Lenyűgözően kontrollálta a pianissimóit, szinte lebegett a hangja. Akik hallották élőben, úgy emlékeznek, hogy nem úgy tűnt, mintha a színpadról érkezne a hang, hanem mindenhonnan – az egész operaházat betöltötte.

Azokban a szerepekben bizonyult a legjobbnak, amelyben kihasználhatta, hogy már a megjelenése is hat a közönségre. Mágikus Ariadné volt Richard Strauss operájában, Sieglinde karakterének rejtett erőt adott, ahogy megformálta. Emlékezetes, hogy ő énekelte Pierre Boulez vezényletével Schönberg Gurreliederjét. Dalesteket adott, spirituálékat énekelt. Fellépett Ronald Reagan és Bill Clinton beiktatásán, egyszerre volt a nép operaénekese és az operaházak féltve őrzött művésze.

Nem véletlenül, hogy Herbert von Karajan őt kérte fel, hogy énekelje el Izolda szerelmi halálát azon a koncerten, amely a karmester egyik utolsó fellépésének bizonyult.

„Ritkán találkoznak az előadóművészet alapvető elemei egyetlen emberben. Tartás, intelligencia, a mozgáshoz való érzék, a részletekre való figyelmesség, a közönségnek szóló nagylelkűség és mindenekfelett, a hang” – írta az énekesnőre emlékezve Rufus Wainwright. Fiatalabb kollégája, Joyce DiDonato szerint Jessye Norman hangja rögtön felismerhető volt:

Fenséges szövegmondással énekelt, a színpadi perszónája nagyobb volt magánál az életnél, a hatása örökérvényű.

GettyImages-147169704-154610.jpg

Jessye Norman 2012-ben (Fotó/Forrás: David Wolff - Patrick/Getty Images)

Önéletrajza 2014-ben jelent meg Stand Up Straight and Sing! címmel. A kilencvenes években hangja megkopott, drámai erejéből viszont alig vesztett. Utolsó éveiben kevésszer lépett fel, de tavaly életművének elismeréseként Glenn Gould-díjat kapott. Idén szeptikus sokkot kapott, több belső szerve felmondta a szolgálatot egy korábbi betegség komplikációja miatt. Szeptember 30-án elhunyt. Hatalmas, életerős mosolya azonban velünk marad, ahogy hangfelvételei is. Fájhat a szívünk, mert tekintélyt parancsoló, figyelmet követelő termete nem fog már feltűnni a színpadon. Sokan találgatják most, mi lehetett Jessye Norman titka. Magával vitte azt is, mert tudta: az a kulcs csak nála nyitja a zárat, senki másnál.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

A magyar származású festő, akinek a képe a francia elnök dolgozószobájában lóg – Kamaratárlat nyílt Hantai Simon munkáiból

A Hantai, Klee és más absztrakciók című kiállítás a világhírű, magyar származású festő munkái mellett az őt inspiráló alkotók műveit is bemutatja a Szépművészeti Múzeum.
Vizuál

Elhunyt Jan Nowicki, A temetetlen halott című Nagy Imre-film főszereplője

A nyolcvanhárom éves korában elhunyt lengyel színész több évtizeden keresztül Mészáros Márta magyar rendező élettársa volt.
Színház

Bosch világát idézi a Vígszínház új bemutatója – jön a Szeget szeggel Rudolf Péter rendezésében

Shakespeare utolsó, cseppet sem felhőtlen vígjátékát tűzi műsorra a Vígszínház Rudolf Péter rendezésében. A főbb szerepekben Kőszegi Ákos, Stohl András, Seress Zoltán, Balázsovits Edit, Wunderlich József és Márkus Luca lép színpadra.
Színház

Újramesélt Találkozás – Fullajtár Andreával a főszerepben érkezik Nádas darabja az eSzínházra

December 8-ától láthatjuk az eSzínház felületén a Katona új előadását, amely Nádas Péter és Vidovszky László Találkozás című darabjából született. A készítők a film nyelvén mutatják be az ötvenes évek diktatúrájában játszódó történetet, amelyben a zene és a dráma elválaszthatatlan egységet alkot.
Tánc

Lábujjhegyen – az ország három pontján is látható lesz Megyeri Léna és Bősze Ádám zene- és tánctörténeti sorozata

Az idei évadban a Nemzeti Táncszínház ad otthont Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész, műsorvezető közös előadás-sorozatának, amely most vidékre is ellátogat.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Monumentális regényből grandiózus opera – Háború és béke az Operaházban

A világhírű operarendező, Calixto Bieito sodró lendületű színrevitelében, a Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban először mutatja be Magyarországon Prokofjev Háború és béke című operáját 2023. január 28-án a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház hír

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.
Zenés színház hír

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Zenés színház kritika

Történelmi naivitás

Schubert, az operakomponista, alighanem azok számára is kevésbé ismerős, akik egyébként otthon vannak a zeneszerző életművében, pedig a szerző színpadi művei a dalaihoz hasonlóan lebilincselő zenével rendelkeznek. A Helsinki Barokk Zenekar előadásában az Alfonso és Estrella szólalt meg a Müpában, november 17-én.
Zenés színház lapszemle

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.