Zenés színház

Kivételes színészi szabadság – interjú Kelemen Fannival

2024.06.26. 13:00
Ajánlom
Kelemen Fanni a Budapesti Operettszínház ifjú reménysége, saját nevelésű művésze. 2021-ben végzett a Pesti Broadway Stúdióban, azóta sorra kapja a jobbnál jobb lehetőségeket. Sokféle szerepben színpadra lépett már, naivát, szerelméért áldozatot hozó fiatal lányt és csábító feleséget is játszik, legutóbb pedig a nagy sikerű Carmen című előadásban, Katarinaként állt a nagyközönség elé.

Stúdiós voltál még, amikor lehetőséget kaptál, hogy bemutatkozz a Hegedűs a háztetőnben Háva szerepében. Milyen érzés volt először az Operettszínház nagyszínpadára lépni?

Szerencsésnek gondolom magam, mert mindig is Háva volt a kedvencem Tevje lányai közül. Ő áll hozzám legközelebb: komoly utat jár be a darab során, kislányból érett nővé válik, és rájön, hogy a saját boldogságát kell előtérbe helyeznie a családi és vallási konvenciókkal szemben. Éppen ezért képes arra, hogy meghozzon egy súlyos döntést. Háva karaketere némileg rímel Katarináéra, akit a Carmenben játszom. Ő is egy hasonlóan naiv fiatal lány, aki a történet előrehaladtával rádöbben, hogy addig álomvilágban élt. Fokozatosan felnyílik a szeme, megérti a körülötte zajló eseményeket, és biztos vagyok benne – bár ez már nem szerepel a darabban –, hogy szintén elhagyja majd a családi otthont és az önálló, szabad életet választja.

Hávaként beálltál egy futó előadásba, Katarina szerepét viszont eredendően rád osztották az Operettszínház hazai ősbemutatójának hármas szereposztásában. Hogy élted ezt meg?

Óriási lehetőségként gondolok a próbafolyamatra és a premierre mind a mai napig, Hálás vagyok a rendező, Homonnay Zsolt bizalmáért, azért pedig különösen, hogy az egész próbafolyamat alatt kivételes színészi szabadságot adott nekünk, és a személyiségünkből kiindulva, velünk együtt építette fel a karaktereket. Éppen ezért mind a három Katarina kicsit más és más az előadásban. Carmennel együtt két erős, egyenrangú nőt akart Zsolt a színpadon látni, főként a templomi jelenetben, ahol Carmen és Katarina egymásnak feszülnek.

Örülök, hogy ugyanazon az energiaszinten dolgozhattam, mint ahogyan a civil életemben is létezem.

Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy a szövegeket Orbán János Dénes úgy fordította magyarra, hogy figyelembe vette a mi kéréseinket is, például az egyes megénekelt magánhangzók kapcsán.

KelemenFanni2_foto_JanusErika-123732.jpg

Kelemen Fanni a Carmen című előadás Katarinájaként (Fotó/Forrás: Janus Erika)

A darab elején azért Katarina elég naivnak tűnik.

Valószínűleg azért, mert addig nem volt lehetősége megismerni a való életet. Az édesapja túlontúl óvta és védte, távol tartotta mindentől. Abban a burokban, amiben létezett, minduntalan visszatért az apai intés, miszerint vajon mit szólna hozzá elhunyt édesanyja, ha illetlenül cselekedne. Emiatt sok mindent nem enged meg magának, amit egy korabeli fiatal lány megtenne. Tiszta szívéből szereti Josét, és amikor elmegy imádkozni a templomba, valóban azt szeretné, hogy a Jóisten vezesse vissza hozzá, és legyen újra minden olyan tökéletes, mint régen. Amikor az apja megmutatja neki José fegyverét, amivel állítólag megölte Zunigát, akkor támad fel benne először a harag és az ellenkezés. Eldönti, hogy bebizonyítja a szerelme ártatlanságát, ami végül sikerül is neki.

Mit gondol Carmenről? Csodálja, irigyli, szeretne olyan lenni, mint ő, vagy ellenségként tekint rá?

Megveti Carment, nem vágyik a cirkusziak életére. Katarina családot szeretne, békességet és harmóniát, de az egész világ felfordul körülötte, és semmi sem lesz többé olyan, mint volt. Azt viszont irigyli, hogy Carmen erős nő, és képes kiállni saját magáért,

ugyanakkor a templomi veszekedésük is bizonyítja, hogy Katarina sem gyenge, sőt!

Csak ez idáig képtelen volt szabadjára engedni az érzéseit, mások mellett a neveltetése okán.

Folyamatosan kapod a színházi feladatokat, sokféle szerepet játszol. Van kedvenced?

Nem tudok választani. Azt mondanám inkább, hogy mérföldkövekként tekintek néhány fontos szerepemre. A Hegedűs a háztetőn volt a debütáló darabom, a Jekyll és Hyde Emmája az első főszerep nagyszínpadon, ami zeneileg is nagyobb kihívás az addigiakhoz képest. A legnehezebb feladat színészileg Alice volt a Virágot Algernonnakban, hiszen korban is kicsit távolabb áll tőlem, és embert próbáló feladat volt besimulni az összeszokott csapatba, ráadásul az előadás helyszíne, a Raktárszínház – a nézők közelsége miatt – intimebb játékmódot igényelt. Az István a király című rockopera élő legenda, és az egyik legnépszerűbb előadása a színháznak, éppen ezért megtiszteltetésnek éreztem a felkérést Koppány egyik felesége, Boglárka szerepének eljátszására. Székely Kriszta azt kérte, hogy legyek picit erőszakos, vad és nőies, vagy ahogyan instruált: „A „szexus másszon le a színpadról a nézőtérre!” Mindegyik szerepemet más ok miatt szeretem: alakítottak rajtam, fejlesztettek, kihívást adtak, akár érzelmileg vagy éppen zeneileg, és volt, ahol színészileg is sokat változtam.

KelemenFanni3_foto_JanusErika-123729.jpg

Kelemen Fanni (Fotó/Forrás: Janus Erika)

Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor-színjátékos szakirányára jársz, ami a pályán dolgozó, de színművész diplomával nem rendelkező művészeknek nyújt lehetőséget arra, hogy megszerezzék a képesítést. Soha nem felvételiztél a hagyományos képzésekre?

Többször felvételiztem. Első alkalommal zenés szakon a második fordulóig jutottam, a következőn, a stúdió utolsó évében pedig megpróbáltam a prózai szakot, de nem sikerült. Nem bántam, mert közben már jöttek a komolyabb szerepek az Operettszínházban. Kiss-B. Atilla főigazgató úr javasolta, hogy mindenképp jelentkezzek a drámainstruktor képzésre. Az eltelt két év alatt sokat tanultam színházelméletből, műelemzésről, rengeteget olvastam, és belekóstolhattam a filmezésbe is: hol én álltam a kamera mögött mint egy filmrendező, máskor színészként voltam előtte, sőt még a vágást is kipróbálhattuk. Jövőre végzünk, szakdolgozatot írunk, és egy monodrámát kell előadnunk. Én A műselyemlány című darabot választottam, a Raktárszínházban lesz majd a premier.

Jól érzed magad az Operettszínházban? Otthon vagy itt?

Igen, szeretek itt lenni, dolgozni és öröm számomra a közös munka a kollégákkal, akik sok-sok támogatást és segítséget nyújtanak nekem. A klasszikus zene területéről érkeztem, magánének szakra jártam középiskolában, az operettel és a musicallel a stúdióban ismerkedtem meg igazán. Alaposan beleástam magam mindkét műfajba, és mára ugyanúgy részemmé váltak, mint a klasszikus zene. A szívem a musical felé húz, de szívesen kipróbálnám magam operettben is. S ha szerepálmokról beszélünk – mielőtt megkérdeznéd –, szeretném egyszer eljátszani Elizát a My fair ladyből. Addig még hosszú az út, de annyi bizonyos, hogy az Operettszínházban képzelem el a jövőmet.

Támogatott tartalom

Fejléckép: Kelemen Fanni a Carmen című előadás Katarinájaként (Fotó/Forrás: Janus Erika)

Nekünk találkozni kellett – interjú Nádasi Veronikával, a Carmen-musical címszereplőjével

Kapcsolódó

Nekünk találkozni kellett – interjú Nádasi Veronikával, a Carmen-musical címszereplőjével

Április 19-én, 20-án és 21-én először láthatja Magyarországon a közönség Frank Wildhorn Carmen című musicaljét a Budapesti Operettszínházban. Az első szereposztásban címszerepet alakító Nádasi Veronika számára méltó feladatot jelent ennek a minden porcikájában nagybetűs nőnek a megformálása.

Aki mindent fel akar perzselni maga körül – interjú Dancs Annamarival, a Carmen-musical címszereplőjével

Aki mindent fel akar perzselni maga körül – interjú Dancs Annamarival, a Carmen-musical címszereplőjével

Sokoldalú előadó, aki magabiztosan mozog a különféle műfajok között a népdaltól a könnyűzenén át a zenés színház világáig. Ennek a rugalmasságnak pedig most különösen nagy hasznát veheti Dancs Annamari, aki a Budapesti Operettszínház készülő Carmen-bemutatójának címszerepében ismét új oldalát mutathatja meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Orbán János Dénes a Fideliónak: „Rajtam kívül senki nem bizonyított három sikeres operettel”

Orbán János Dénes szerint nem merül fel összeférhetetlenség amiatt, hogy az általa szakmailag vezetett KMTG több mint 410 millió forintért vásárolta meg kilenc művének felhasználási jogait. Fehér Renátó szerint az ügy túlmutat a jogdíjakon.
Könyv

Kiakadt a szakma: Orbán János Dénes saját szervezetétől kapott 412 millió forintot művei felhasználási jogaiért

A közpénzből gazdálkodó Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft., amelynek szakmai vezetését Orbán János Dénes látja el, egy év alatt több száz millió forintot költött a Kossuth-díjas szerző műveinek felhasználási jogaira.
Zenés színház

„Sokunkban ugyanaz az érzés kavarog: szégyen” – megszólalt Fischl Mónika Orbán János Dénes ügye kapcsán

Fischl Mónika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekesnő, a Budapesti Operettszínház művésze közösségi oldalán reagált az Orbán János Dénes jogdíjkifizetései körül kialakult botrányra.
Zenés színház

Tanulás, fejlődés, változás – interjú Kolonits Klárával

„A bel canto királynője” – írták Kolonits Kláráról a német kritikusok a Roberto Devereux ulmi bemutatója után. A nemrég súlyos, daganatos betegségen átesett szopránt feltöltődésről és kedvenc rózsáiról is kérdeztük.
Színház

Kenéz Ágoston: „Felkészülünk Csehovra és Brechtre, a Micimackóra mikor készülünk fel?”

Kenéz Ágoston fiatal alkotó nehezen definiálja magát, de egy dolgot tud: gyereknek játszani ugyanakkora tét, mint felnőtteknek. A Fidelio-díjat elnyerő Ha már lúd… című előadás írójával és rendezőjével beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Stuart Mária modern köntösben

Merész feladat az operatörténet egyik meghatározó darabjának témájához nyúlni, ám a népszerű ausztrál zeneszerző, Brett Dean éppen erre vállalkozott. Június 27-én, a Müncheni Operafesztivál keretében láttuk az Of One Blood című előadást.
Zenés színház hír

„Sokunkban ugyanaz az érzés kavarog: szégyen” – megszólalt Fischl Mónika Orbán János Dénes ügye kapcsán

Fischl Mónika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekesnő, a Budapesti Operettszínház művésze közösségi oldalán reagált az Orbán János Dénes jogdíjkifizetései körül kialakult botrányra.
Zenés színház interjú

Tanulás, fejlődés, változás – interjú Kolonits Klárával

„A bel canto királynője” – írták Kolonits Kláráról a német kritikusok a Roberto Devereux ulmi bemutatója után. A nemrég súlyos, daganatos betegségen átesett szopránt feltöltődésről és kedvenc rózsáiról is kérdeztük.
Zenés színház ajánló

Nyolc óra hosszúságú barokk operát mutatnak be Innsbruckban

Antonio Cesti Il pomo d’oro című darabja annyira terjedelmes, hogy két estére bontva látható az idén ötvenéves Innsbrucki Régizenei Fesztivál műsorán. A produkcióban egy magyar énekes is közreműködik.
Zenés színház interjú

Szaszák Zsolt: „Nem játszom az operettet, hanem jelen vagyok benne”

Szaszák Zsoltot két alkalommal, a Fekete tyúk és a Gül baba című előadásban is láthatja a közönség idén nyáron a Benczúr Kert színpadán. Az énekes-színésszel egyebek mellett arról beszélgettünk, milyen élményekkel, tapasztalatokkal gazdagítják ezek a produkciók őt és a közönséget.