Zenés színház

Kivételes színészi szabadság – interjú Kelemen Fannival

2024.06.26. 13:00
Ajánlom
Kelemen Fanni a Budapesti Operettszínház ifjú reménysége, saját nevelésű művésze. 2021-ben végzett a Pesti Broadway Stúdióban, azóta sorra kapja a jobbnál jobb lehetőségeket. Sokféle szerepben színpadra lépett már, naivát, szerelméért áldozatot hozó fiatal lányt és csábító feleséget is játszik, legutóbb pedig a nagy sikerű Carmen című előadásban, Katarinaként állt a nagyközönség elé.

Stúdiós voltál még, amikor lehetőséget kaptál, hogy bemutatkozz a Hegedűs a háztetőnben Háva szerepében. Milyen érzés volt először az Operettszínház nagyszínpadára lépni?

Szerencsésnek gondolom magam, mert mindig is Háva volt a kedvencem Tevje lányai közül. Ő áll hozzám legközelebb: komoly utat jár be a darab során, kislányból érett nővé válik, és rájön, hogy a saját boldogságát kell előtérbe helyeznie a családi és vallási konvenciókkal szemben. Éppen ezért képes arra, hogy meghozzon egy súlyos döntést. Háva karaketere némileg rímel Katarináéra, akit a Carmenben játszom. Ő is egy hasonlóan naiv fiatal lány, aki a történet előrehaladtával rádöbben, hogy addig álomvilágban élt. Fokozatosan felnyílik a szeme, megérti a körülötte zajló eseményeket, és biztos vagyok benne – bár ez már nem szerepel a darabban –, hogy szintén elhagyja majd a családi otthont és az önálló, szabad életet választja.

Hávaként beálltál egy futó előadásba, Katarina szerepét viszont eredendően rád osztották az Operettszínház hazai ősbemutatójának hármas szereposztásában. Hogy élted ezt meg?

Óriási lehetőségként gondolok a próbafolyamatra és a premierre mind a mai napig, Hálás vagyok a rendező, Homonnay Zsolt bizalmáért, azért pedig különösen, hogy az egész próbafolyamat alatt kivételes színészi szabadságot adott nekünk, és a személyiségünkből kiindulva, velünk együtt építette fel a karaktereket. Éppen ezért mind a három Katarina kicsit más és más az előadásban. Carmennel együtt két erős, egyenrangú nőt akart Zsolt a színpadon látni, főként a templomi jelenetben, ahol Carmen és Katarina egymásnak feszülnek.

Örülök, hogy ugyanazon az energiaszinten dolgozhattam, mint ahogyan a civil életemben is létezem.

Az pedig már csak hab volt a tortán, hogy a szövegeket Orbán János Dénes úgy fordította magyarra, hogy figyelembe vette a mi kéréseinket is, például az egyes megénekelt magánhangzók kapcsán.

KelemenFanni2_foto_JanusErika-123732.jpg

Kelemen Fanni a Carmen című előadás Katarinájaként (Fotó/Forrás: Janus Erika)

A darab elején azért Katarina elég naivnak tűnik.

Valószínűleg azért, mert addig nem volt lehetősége megismerni a való életet. Az édesapja túlontúl óvta és védte, távol tartotta mindentől. Abban a burokban, amiben létezett, minduntalan visszatért az apai intés, miszerint vajon mit szólna hozzá elhunyt édesanyja, ha illetlenül cselekedne. Emiatt sok mindent nem enged meg magának, amit egy korabeli fiatal lány megtenne. Tiszta szívéből szereti Josét, és amikor elmegy imádkozni a templomba, valóban azt szeretné, hogy a Jóisten vezesse vissza hozzá, és legyen újra minden olyan tökéletes, mint régen. Amikor az apja megmutatja neki José fegyverét, amivel állítólag megölte Zunigát, akkor támad fel benne először a harag és az ellenkezés. Eldönti, hogy bebizonyítja a szerelme ártatlanságát, ami végül sikerül is neki.

Mit gondol Carmenről? Csodálja, irigyli, szeretne olyan lenni, mint ő, vagy ellenségként tekint rá?

Megveti Carment, nem vágyik a cirkusziak életére. Katarina családot szeretne, békességet és harmóniát, de az egész világ felfordul körülötte, és semmi sem lesz többé olyan, mint volt. Azt viszont irigyli, hogy Carmen erős nő, és képes kiállni saját magáért,

ugyanakkor a templomi veszekedésük is bizonyítja, hogy Katarina sem gyenge, sőt!

Csak ez idáig képtelen volt szabadjára engedni az érzéseit, mások mellett a neveltetése okán.

Folyamatosan kapod a színházi feladatokat, sokféle szerepet játszol. Van kedvenced?

Nem tudok választani. Azt mondanám inkább, hogy mérföldkövekként tekintek néhány fontos szerepemre. A Hegedűs a háztetőn volt a debütáló darabom, a Jekyll és Hyde Emmája az első főszerep nagyszínpadon, ami zeneileg is nagyobb kihívás az addigiakhoz képest. A legnehezebb feladat színészileg Alice volt a Virágot Algernonnakban, hiszen korban is kicsit távolabb áll tőlem, és embert próbáló feladat volt besimulni az összeszokott csapatba, ráadásul az előadás helyszíne, a Raktárszínház – a nézők közelsége miatt – intimebb játékmódot igényelt. Az István a király című rockopera élő legenda, és az egyik legnépszerűbb előadása a színháznak, éppen ezért megtiszteltetésnek éreztem a felkérést Koppány egyik felesége, Boglárka szerepének eljátszására. Székely Kriszta azt kérte, hogy legyek picit erőszakos, vad és nőies, vagy ahogyan instruált: „A „szexus másszon le a színpadról a nézőtérre!” Mindegyik szerepemet más ok miatt szeretem: alakítottak rajtam, fejlesztettek, kihívást adtak, akár érzelmileg vagy éppen zeneileg, és volt, ahol színészileg is sokat változtam.

KelemenFanni3_foto_JanusErika-123729.jpg

Kelemen Fanni (Fotó/Forrás: Janus Erika)

Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor-színjátékos szakirányára jársz, ami a pályán dolgozó, de színművész diplomával nem rendelkező művészeknek nyújt lehetőséget arra, hogy megszerezzék a képesítést. Soha nem felvételiztél a hagyományos képzésekre?

Többször felvételiztem. Első alkalommal zenés szakon a második fordulóig jutottam, a következőn, a stúdió utolsó évében pedig megpróbáltam a prózai szakot, de nem sikerült. Nem bántam, mert közben már jöttek a komolyabb szerepek az Operettszínházban. Kiss-B. Atilla főigazgató úr javasolta, hogy mindenképp jelentkezzek a drámainstruktor képzésre. Az eltelt két év alatt sokat tanultam színházelméletből, műelemzésről, rengeteget olvastam, és belekóstolhattam a filmezésbe is: hol én álltam a kamera mögött mint egy filmrendező, máskor színészként voltam előtte, sőt még a vágást is kipróbálhattuk. Jövőre végzünk, szakdolgozatot írunk, és egy monodrámát kell előadnunk. Én A műselyemlány című darabot választottam, a Raktárszínházban lesz majd a premier.

Jól érzed magad az Operettszínházban? Otthon vagy itt?

Igen, szeretek itt lenni, dolgozni és öröm számomra a közös munka a kollégákkal, akik sok-sok támogatást és segítséget nyújtanak nekem. A klasszikus zene területéről érkeztem, magánének szakra jártam középiskolában, az operettel és a musicallel a stúdióban ismerkedtem meg igazán. Alaposan beleástam magam mindkét műfajba, és mára ugyanúgy részemmé váltak, mint a klasszikus zene. A szívem a musical felé húz, de szívesen kipróbálnám magam operettben is. S ha szerepálmokról beszélünk – mielőtt megkérdeznéd –, szeretném egyszer eljátszani Elizát a My fair ladyből. Addig még hosszú az út, de annyi bizonyos, hogy az Operettszínházban képzelem el a jövőmet.

Támogatott tartalom

Fejléckép: Kelemen Fanni a Carmen című előadás Katarinájaként (Fotó/Forrás: Janus Erika)

Nekünk találkozni kellett – interjú Nádasi Veronikával, a Carmen-musical címszereplőjével

Kapcsolódó

Nekünk találkozni kellett – interjú Nádasi Veronikával, a Carmen-musical címszereplőjével

Április 19-én, 20-án és 21-én először láthatja Magyarországon a közönség Frank Wildhorn Carmen című musicaljét a Budapesti Operettszínházban. Az első szereposztásban címszerepet alakító Nádasi Veronika számára méltó feladatot jelent ennek a minden porcikájában nagybetűs nőnek a megformálása.

Aki mindent fel akar perzselni maga körül – interjú Dancs Annamarival, a Carmen-musical címszereplőjével

Aki mindent fel akar perzselni maga körül – interjú Dancs Annamarival, a Carmen-musical címszereplőjével

Sokoldalú előadó, aki magabiztosan mozog a különféle műfajok között a népdaltól a könnyűzenén át a zenés színház világáig. Ennek a rugalmasságnak pedig most különösen nagy hasznát veheti Dancs Annamari, aki a Budapesti Operettszínház készülő Carmen-bemutatójának címszerepében ismét új oldalát mutathatja meg.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Fülledt érzelmek és csábító intrikák – Veszedelmes viszonyok a Margitszigeti Színházban

A nyár csúcspontján, július 27-én a XVIII. század Franciaországának titkai és cselszövései kelnek életre a Margitszigeti Színház színpadán.
Zenés színház kritika

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Zenés színház hír

Lehoczky Zsuzsáról nevezték el az Operettszínház játszóhelyét

Különleges születésnapi ajándékkal köszöntötte a Budapesti Operettszínház Lehoczky Zsuzsát: a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja nevét viseli mostantól a teátrum Raktárszínháza.
Zenés színház ajánló

Lehár Ferenc világhírű művei csendülnek fel a Komáromi Erődben

A Budapesti Operettszínház a legendás komáromi zeneszerző életművéből nyújt nagyívű válogatást július 27-én, a gálakoncertet Homonnay Zsolt rendezésében láthatja a közönség.
Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.