Zenés színház

Kocsis Zoltán: "Erkel-ügyben rengeteg a tennivaló"

2010.11.11. 10:13
Ajánlom

Nemzeti műzenét megteremteni mindig nehéz feladat, de különösen problematikus lehetett akkor, amikor ezt a törekvést bizonyos körök egyáltalán nem nézték jó szemmel. Nem szólva arról, hogy aki az 1830-as évek Magyarországán ilyesmiről ábrándozott, szembe kellett néznie a ténnyel, hogy használható hagyományokra nem igen támaszkodhat. A magyar műzene Erkel színrelépése előtt nem állott - és a német befolyás miatt nem is állhatott - azon a szinten, amely biztos alapot jelenthetett volna a stiláris továbbfejlesztésre. Ezért sem lehet túlbecsülni a munkát, amellyel Erkel éppen ezt az alapot rakta le s méghozzá megingathatatlanul, elmozdíthatatlanul. Való igaz, hogy stílusa sok forrásból táplálkozik, de teljes sikerrel kerüli el a korabeli olasz operák „honosításának" veszélyeit. És ez már zeneszerzői nagyságrend kérdése. Erkel ugyanis nem valamiféle magyar Verdi, hanem különlegesen szuverén egyéniség, akinek sajátságos stílusa ugyanúgy azonnal identifikálható, mint minden nagy komponistáé. Őrá is tökéletesen illenek Bartók Béla Liszt Ferencről mondott szavai, melyek szerint „eklektikus volt a szó legjobb értelmében: olyan, aki sok mindent vesz át idegenből, de - még többet ad hozzá a magáéból". A Hunyadi László, a Bánk bán dallamai egyáltalán nem az itáliai bel canto fordulatok hungarizált változatai, hanem az egyéniség jegyeit nagyon is magukon viselő melódiák, amelyeket senki más le nem írhatott volna. A tételesen is kimutatható hatás, amelyet Erkel Ferenc az őt követő generációk komponistáira gyakorolt, félreismerhetetlenül jelzi zenéjének megkerülhetetlenségét.

Budapest, 2010. november 4-én.

E szép kerek évforduló megünneplésének szándéka az ünnepelthez akkor lehet a legméltóbb, ha nem csak szavakban, hanem főképp tettekben nyilvánul meg. Erkel-ügyben pedig - valljuk be - rengeteg a tennivaló. Példát vehetnénk Gustav Mahlerről, aki e falak közötti sajnálatosan rövid működése során nem kevesebb, mint három Erkel-operát újított fel, köztük a Mester leghaladóbb, sokak által legnagyobbra tartott művét, a Brankovics Györgyöt. Talán a pillanat nem a legmegfelelőbb, de nem bírom elhallgatni, hogy az általam vezetett Nemzeti Filharmonikusok jövő csütörtöki saját Erkel-gálaestjén ósdi, évtizedekkel ezelőtt kézzel írott, legnagyobbrészt szinte olvashatatlan zenekari anyagból játszik. Ezen sürgősen változtatni kell. Jó lenne, ha a közelmúltban elindított örvendetes kezdeményezések, amelyekbe a mai előadás is szervesen illeszkedik, a bicentenáriumi kampány elmúltával nem lassulnának. Erkel műveinek kritikai összkiadása az arra illetékes szakemberek fontosnál is fontosabb feladata, kottáinak a gyakorlat számára hozzáférhetővé tétele nem tűr halasztást, zenéjének világméretű propagálása közös ügyünk. Mint ahogy az is, hogy csodálatos nemzeti himnuszunk szerzője annyi hányattatás után végre elfoglalhassa méltó helyét az egyetemes zeneművészet Pantheonjában.

 

Kocsis Zoltán

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Fenyő Iván: „Úgy éreztem, hogy megszűnt az összetartás”

Idén folytatódik a „legendás” Máté-Horvai osztály előadássorozata a Jurányi Házban, amely most Fenyő Iván életével foglalkozik. Őt kérdezte a Jurányi Latte a főiskolás emlékeiről, illetve arról, miért szállt ki az AlkalMáté Trupp-ból, és vajon játszik-e majd a róla szóló előadásban.
Zenés színház

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Klasszikus

Molnár Anna rangos kortárs zenei fesztiválon énekel Darmstadtban

A magyar énekesnő Eötvös Péter és Balogh Máté műveit adja elő az Internationale Freienkurse für Neue Musik fesztiválon.
Klasszikus

Ők a King’s Singers új tagjai

A következő évtől Edward Button kontratenor és Nick Ashby basszbariton a legendás énekegyüttes új tagjaiként állnak színpadra.
Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.
Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.