Zenés színház

Könnyed játékok következménye – interjú Polyák Lillával

2022.01.28. 09:40
Ajánlom
Polyák Lillát legutóbb Guido múzsájaként, Claudia Nardiként láthatta a Budapesti Operettszínház közönsége a Nine-ban, ezúttal pedig a Kálmán Imre Teátrum színpadán esküszik bosszút Valmont vikomt ellen a Veszedelmes viszonyokban. A történethez fűződő kapcsolatáról, Merteuil márkinéról és a darab különleges zenei világáról beszélgettünk.

A Veszedelmes viszonyoknak az elmúlt évtizedekben számos feldolgozása született. Amikor közelítesz egy anyaghoz, mennyire befolyásol, hogy az adott történet ennyire népszerű?

A Veszedelmes viszonyok kultikus mű, amiből több film is készült, például a Szenvedélyek viharában, az 1999-es Kegyetlen játékok Reese Witherspoon és Ryan Phillippe főszereplésével, vagy épp a Glenn Close-féle változat. Ha egy ennyire ismert történettel találkozom, akkor biztos, hogy az valamilyen szinten hatással van rám. Ilyenkor tudatosan nem nézek utána jobban a műnek, próbálom elfelejteni, amit tudok róla, hogy kialakíthassam a saját álláspontomat.

Egy jól megírt darab, ha megfelelően le vannak rakva a cölöpök, és világosan látszik, hogy melyik szereplőnek honnan hova kell eljutnia – ilyen a Veszedelmes viszonyok is –, elég pontosan kirajzolja azokat a karaktereket, amiket meg kell formálni.

A mű, ahogy a címében is benne van, az emberi viszonyokról szól, szépen és izgalmasan kibontva, és mivel ez egy francia, nagyon szabados történet: túlfűtött szexualitással ábrázolva.

Miután közelebbről is megismerted a darabot, változott a véleményed a történetről és karakterterekről ahhoz képest, amit előzetesen gondoltál róla?

Pont az eltávolodás miatt nem volt hozzá nagyon konkrét viszonyom, inkább csak benyomásaim a film- és olvasmányélmény alapján. Most, amikor a jelenetekkel foglalkozom, kezd bennem kialakulni egy kép.

271938472_5180947265260599_8004042761156710516_n-173429.jpg

Polyák Lilla és Széles Flóra a Veszedelmes viszonyok próbáján (Fotó/Forrás: Bori Tamás / Budapesti Operettszínház)

A feldolgozások Merteuil márkinét sokszor egy hiú, önző, sőt gonosz nőként ábrázolják. Te mit szeretnél belőle megmutatni?

Valóban egy nagyon komoly egóval rendelkező, énközpontú nő, ami nem feltétlenül hiba, sokkal inkább egy jellemvonás, amit el kell fogadni. Számára saját maga a legfontosabb, viszont ettől még nem lesz szándékosan gonosz. A saját érdekei mozgatják, és neki is megvan a maga igazsága – mindig a legjobbat és a legkönnyebb módon próbálja kivenni az életből. Közben pedig nem akar ártani senkinek, de ha úgy alakul, akkor neki az is megfelel. Aztán az élet szembesíti vele – és azt hiszem, ez az ő tragédiája –, hogy mélyebb érzéseket és sokkal komolyabb fájdalmakat kell átélnie a saját kis könnyed játékainak következményeként, mint amire fel van készülve.

Valójában Merteuil márkiné a darab tragikus hőse.

A játszmáktól függetlenül, szeretőjéhez, Valmont vikomthoz sem negatív érzelmek fűzik.

Nehéz a mai gondolkodásunkkal megérteni az ő világukat, hiszen egy most élő, alapvetően monogám beállítottságú, családcentrikus ember nem feltétlenül tudja megfejteni azokat a motivációkat, amik ezeket az embereket mozgatják. Abban a korban a rövid távú kapcsolatok, testi örömök sokkal fontosabbak voltak, mint hosszútávra tervezni. Ha ebbe a francia életérzésbe képesek vagyunk belehelyezkedni, akkor hirtelen más gondolatok kezdik el mozgatni az embert – az itt és most megélése.

Ha a történet ennyire kötődik a korhoz, amelyben játszódik, mennyire köszön vissza a színpadi változatban a 18. század és mennyire ismerünk rá a mai helyzetekre?

Felfogás, gondolatiság és szöveg szempontjából egy mai darabot készítünk, de például a jelmezek az abroncsos szoknyákkal, illetve a parókák – tehát a látványvilág – utalnak majd a korra.

271984924_5185538628134796_943863762177111416_n-094648.jpg

Polyák Lilla és Angler Balázs a Veszedelmes viszonyok próbáján (Fotó/Forrás: Bori Tamás / Budapesti Operettszínház)

A Kálmán Imre Teátrum viszont a méretéből adódóan nem feltétlenül alkalmas arra, hogy grandiózus jelmezekben játsszátok be. Hogy használjátok ki a helyet?

Igyekszünk az egész teret bejárni, tehát nemcsak a színpadon játszunk majd, hanem lemegyünk a közönség közé is. Ettől sokkal interaktívabbá válik majd az előadás. Kiss Csabának, a rendezőnek nagyon izgalmas elképzelései vannak arról, hogyan vonjuk be a nézőket a játékba úgy, hogy azt érezzék, ott vannak velünk a történetben.

Az Operettszínház előadásának a különlegessége, hogy a darab először kerül színre zenedrámaként. Milyen zenei világgal találkozhat a néző?

Élő zeneszerzővel dolgozni mindig nagyon érdekes feladat. Kovács Adrián – aki amellett, hogy számos nagy sikerű darabot jegyez már, az Operettszínházban karmesterként is tevékenykedik –, ott van a próbákon, ezáltal folyamatosan alakulnak és formálódnak a zenék.

A próbafolyamat alatt arra törekszik, hogy kialakítson egy olyan zenei világot, ami tökéletesen passzol ahhoz, ami a színpadon történik.

Ennek persze megvannak a nehézségei, hiszen nekünk is állandóan alkalmazkodnunk kell ezekhez a változásokhoz, ugyanakkor éppen ettől válik izgalmassá a folyamat.

Amikor a zeneszerző ennyire együtt él a produkcióval, mennyire van lehetőség arra, hogy az adott színészre írják a dalokat? A Veszedelmes viszonyoknál törekedtetek erre?

A zene inkább azt hivatott megmutatni, hogy milyenek a karakterek, tehát kifejezett szándék arra, hogy ránk írják a melódiákat, úgy gondolom, hogy nincs. Viszont mivel a próbákon együtt dolgozunk, mindig lehet alakítani azon, hogy egy-egy dal kicsit személyesebb legyen. De nem hiszek abban, hogy a színpadon minket kellene látni, sokkal inkább a történetben szereplő figurát, akivé megpróbálunk átalakulni.

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Polyák Lilla (forrás: Budapesti Operettszínház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Színház

Mindig van egy hajnal a konyhában – beszélgetés Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal

Valódi érzelmi hullámvasutat kínál a nézőknek a Rózsavölgyi Szalon április közepén bemutatott, Bármit mondhatsz című előadása, amelyben egy negyvenes házaspár próbálja tisztázni sok-sok év alatt felgyülemlett sérelmeiket egy reggelbe nyúló beszélgetés során. A két főszereplővel, Kovács Patríciával és Schmied Zoltánnal beszélgettünk.
Könyv

Megmenekülhet Esterházy Péter egykori otthona

Alkotóházként születhet újjá a 2016-ban elhunyt Kossuth- és József Attila-díjas író egykori, rómaifürdői családi háza.
Klasszikus

Bach-estre készül Ránki Dezső és az Anima Musicae

A sűrű májusi koncertszezon igazi különlegességet tartogat még a hónap végére is: a Klukon Edit, Ránki Dezső és Ránki Fülöp által megálmodott Csönd-zsák koncertek 14. hangversenyén J. S. Bach négy zongoraversenye csendül fel az Anima Musicae Kamarazenekarral közösen.
Plusz

„Lenyűgöző, hogy Bartók milyen sokakat inspirált” – interjú Káel Csabával

A Müpa vezérigazgatójával a határátlépő produkciókról, saját rendezéseiről és arról is beszélgettünk, hogyan találhat a nagyközönség is utat Bartók muzsikájához.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csak semmi komolyság! – interjú Janklovics Péterrel

„Mindennek meg lehet fogni a humoros oldalát” – vallja Janklovics Péter humorista, aki érzékenyítő előadásaiban a klasszikus zene és az opera műfaját igyekszik közelebb hozni a hallgatósághoz provokatívan, ám mindig kellő tisztelettel.
Zenés színház ajánló

Szabadakarat: innovatív koncertszínház sztárokkal a Margitszigeti Színházban

A reformkor első „celeb párjának” szerelmét mutatja be a térben és időben is szabadon mozgó, koncerthangulatú történetet, a szabadakarat >>>> című előadás. Az októberi ősbemutató után, május 28-án szabadtéren is debütál a koncertszínház a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Zenés színház hír

Harminckét országból csaknem kétszázan jelentkeztek az idei Marton Éva Nemzetközi Énekversenyre

A Zeneakadémia 70 ezer euró összdíjazású megmérettetésére 106 női és 90 férfi énekese adott be érvényes pályázatot a világ minden tájáról.
Zenés színház interjú

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Zenés színház interjú

Folyamatos tanulás – interjú Kállai Ernővel, az Opera koncertmesterével

Nyolc éve a Magyar Állami Operaház Zenekarának koncertmestere, nemrég pedig ismét szólistaként hallhatta a közönség Kállai Ernőt, aki a 2023/24-es évadban az év zenekari művésze címet is kiérdemelte.