Zenés színház

Könyvmérgezés

2013.12.03. 12:27
Ajánlom
Az Erkel Színház Verdi-Schiller-trilógiájának utolsó estéjét Kolonits Klára címszereplése avatta ünneppé. KRITIKA

A kormányfőből legyen tiroli arisztokrata, a zenészből kiérdemesült katona, a kegyencnőből fiatal özvegy, Ferdinándból pedig Rodolfo: az Ármány és szerelem nyomán íródott 1849-es Verdi-opera a korabeli átlagnál valamelyest jobban megsínylette a cenzurális és egyéb külsődleges szempontok érvényesítését. A zeneszerző harmadik Schiller-műre alapozott operája mégis kitüntetett jelentőséggel bír, lévén ez Verdi első, legalább részben polgári életkörbe helyezett alkotása, amelyet azután gyors ütemben követett a Stiffelio (1850) és a Traviata (1853). S úgy lehet, ha valamire, hát talántán a Luisa Millerre állhat az Erkel Színház Verdi-Schiller hétvégéjét el- és levezénylő Selmeczi György kissé provokatív tételmondata, mely a műsorlap kisesszéjében ekképp hökkent: „a Schiller-operákban már minden készen áll".

A Magyar Állami Operaház és a Kolozsvári Magyar Opera közös vállalkozása is e trilógiazáró produkcióban, vasárnap este mutatta leginkább meggyőző formáját a Giovanna d'Arco és A haramiák erőteljesen meghúzott és igencsak hullámzó teljesítményeket felvonultató előadásai után. Jóllehet, igazán kiegyensúlyozott előadásról a Luisa Miller kapcsán sem beszélhetünk, ám itt mindenekelőtt akadt egy vokális alakítás, amely a kuriózumnak (lévén a Luisa Miller nálunk kuriózum) kijáró érdeklődésen és a bicentenáriumi tisztelgés obligát hangulatán messze túlemelte a produkciót. A címszereplő Kolonits Klára művelte e csodát: egészségesen életerős, tökéletesen kiegyenlített és szépen kiművelt szopránja jószerint a teljes estét beragyogta, s mivel a szólam technikai kivitelezése egy pillanatra sem vált kihívássá az énekesnő számára, így művészi energiáit a kiéneklés helyett mindvégig a kifejezésre összpontosíthatta. Kolonits művészalkatától az első felvonás naiv és ártatlan leánykája ugyan nyilvánvalóan távolabb áll, mint a harmadik felvonásra a tudásból és a méregből végzetesen nagyot kortyoló Luisa, de ettől még első áriája (Lo vidi e'l primo palpito) váltig megejtő üdeséggel hangzott fel. A második és harmadik felvonásban azután mind gazdagabban bontotta ki szólamát és ezzel - végérvényesen felbillentette az előadást.

Merthogy Kolonits Luisájának nem volt egyenrangú, vagy legalább méltó partnere ezen az estén. A rokonszenves, de bizonytalan Pataki Adorján (Rodolfo) teljesítményét elsősorban nem a két-három fülsértő gikszer húzta le, s tán még csak nem is hangjának teljes elapadása az opera végére, hanem a nyilvánvaló formátumhiány. Ez a Rodolfo egyszerűen nem volt érdemes ennek a Luisának a szerelmére, s a két énekesi kvalitás összemérésére a kettősök feszélyezően sok lehetőséget kínáltak. A jó apát (Miller) éneklő Busa Tamás, illetve a zord, sőt ördögi atyát (Walter) éneklő Kovács István egyaránt becsülettel megdolgozott a szólamáért, de Busánál a frázisok olykori le- és kifulladása, míg a mindig formátumos Kovácsnál valamiféle alulmotiváltság árnyékolta le a személyes produkciót. Az ármányos Wurm titkár megformálója, Szilágyi János vokálisan érdektelennek, míg a Lady Milfordból Federica grófnővé átforduló „másik nő" szerepében felléptetett Károlyi Katalin szimplán szereposztási tévedésnek bizonyult.

Fentebb következetesen csak a vokális teljesítményekről esett szó, miután a színrevitel mikéntje mindvégig a háromnapos sorozat neuralgikus pontja volt. „Régmúlt korok fosszíliái" - értelmezte Selmeczi György a trilógia estéinek színpadát uraló díszlethalmokat, amelyek - úgy tetszett - nem csupán az operaénekesek színészi kibontakozására hatottak bénítóan, de a rendezői fantáziára és szabadságra is. A három este összevetésében még tán a Luisa Miller rendezését jegyző Szőcs Artur tett kísérletet a leginkább valamiféle végigvitt koncepció kimunkálására, ám az igazat megvallva a színpadi játékban (meg a színpad hátterében és két oldalán) megmutatkozó esetlegességek lehetetlenné tették ennek érdemi értékelését. Mindenesetre a legtöbb tárgyi kelléket egyetlen könyvvel behelyettesítő megoldás nem nélkülözte az ötletességet, még ha a könyv általi méreghalál kivitelezése furcsán-komikusan hatott is az Erkel színpadán.

A Kolozsvári Magyar Opera Zenekara is e harmadik estén hallatta a legjobb formáját: a korábbiaknál kiegyenlítettebb, lendületesebb és helyenként szebb hangzó összteljesítményt produkálva. Selmeczi György karmesteri működése ezen az estén jótékonyan feledtette a felülfogalmazó esszéírót.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bösendorfer zongorát hallunk Érdi Tamás új Beethoven-lemezén

Mindig, mindenhol a Steinway, most viszont egy olyan lemez jelent meg, amelyen Bösendorfer-zongora szól. De korántsem ez Érdi Tamás felvételének érdeme.
Klasszikus

Ha a rezesek viccelni kezdenek...

... csinálják úgy, mint ez az öt plusz egy fickó. Most, amikor kis hangszórókon hallgatunk zenét, mindennél fontosabb, hogy megismertessük a legkisebbekkel az élő zene izgalmait. A Brass In Five harsány humorral és a hangszereik sokféle hasznosításával végzik ezt a munkát.
Jazz/World

Visszahelyezik a verset ősi jogaiba – 50 éves a Kaláka

Idén ötvenéves a Kaláka zenekar, akinek dalain már több generáció nőtt fel. A jubileumot november 30-án a Müpában is megünneplik, ennek kapcsán kérdeztük Gryllus Dánielt a vers szerepéről, a gyerekközönségről és Latinovits Zoltánról.
Vizuál

Milyen volt Jeney Zoltán kapcsolata a filmmel?

Jeney Zoltánra emlékezik a Magyar Nemzeti Filmalap. Az október végén elhunyt zeneszerzőt talán sokan a Jób lázadása, a Szindbád és a Kincskereső kisködmön filmzenéiért ismerték. Négy alkotása most ingyen elérhető az interneten.
Vizuál

Tölts egy napot Woody Allennel

November 28-án érkezik a hazai mozikba Woody Allen legújabb filmje, az Egy esős nap New Yorkban. Ebből az alkalomból Woody Allen-napot tartanak a Kino Cafe Moziban, a mester utóbbi években készített legjobb filmjeivel.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A háborús övezetek gyerekeit segíti Andrea Bocelli és az UNESCO programja

Közös zeneoktatási programot indít Andrea Bocelli olasz sztártenor és az UNESCO a fegyveres konfliktusok által sújtott területeken élő gyerekek számára.
Zenés színház selmeczi györgy

Elkészült Selmeczi György új operája

A Krónikás című kétfelvonásos vígopera az intézményes magyar zeneoktatás létrejöttének bicentenáriumára készült a kolozsvári Zenei Líceum és a Kolozsvári Magyar Opera számára.
Zenés színház hír

Plácido Domingo lemondta a 2020-as tokiói olimpián való szereplését

A 78 éves operaénekes a produkció összetettségére hivatkozva lépett ki a 2020 áprilisára tervezett bemutató előkészületeiből – jelentette be az Olimpiai Szervezőbizottság múlt pénteken.
Zenés színház hír

Késelés a színpadon, három művész megsérült

Előadás közben késeltek meg három művészt Szaúd-Arábiában – számolt be róla az Index.
Zenés színház hír

Francia állami kitüntetést kapott az Armel Opera Festival igazgatója

Franciaország kulturális minisztere, Franck Riester a francia állam Művészeti és Irodalmi Rend lovagi fokozatát ítélte meg Havas Ágnesnek.