Zenés színház

Könyvmérgezés

2013.12.03. 12:27
Ajánlom
Az Erkel Színház Verdi-Schiller-trilógiájának utolsó estéjét Kolonits Klára címszereplése avatta ünneppé. KRITIKA

A kormányfőből legyen tiroli arisztokrata, a zenészből kiérdemesült katona, a kegyencnőből fiatal özvegy, Ferdinándból pedig Rodolfo: az Ármány és szerelem nyomán íródott 1849-es Verdi-opera a korabeli átlagnál valamelyest jobban megsínylette a cenzurális és egyéb külsődleges szempontok érvényesítését. A zeneszerző harmadik Schiller-műre alapozott operája mégis kitüntetett jelentőséggel bír, lévén ez Verdi első, legalább részben polgári életkörbe helyezett alkotása, amelyet azután gyors ütemben követett a Stiffelio (1850) és a Traviata (1853). S úgy lehet, ha valamire, hát talántán a Luisa Millerre állhat az Erkel Színház Verdi-Schiller hétvégéjét el- és levezénylő Selmeczi György kissé provokatív tételmondata, mely a műsorlap kisesszéjében ekképp hökkent: „a Schiller-operákban már minden készen áll".

A Magyar Állami Operaház és a Kolozsvári Magyar Opera közös vállalkozása is e trilógiazáró produkcióban, vasárnap este mutatta leginkább meggyőző formáját a Giovanna d'Arco és A haramiák erőteljesen meghúzott és igencsak hullámzó teljesítményeket felvonultató előadásai után. Jóllehet, igazán kiegyensúlyozott előadásról a Luisa Miller kapcsán sem beszélhetünk, ám itt mindenekelőtt akadt egy vokális alakítás, amely a kuriózumnak (lévén a Luisa Miller nálunk kuriózum) kijáró érdeklődésen és a bicentenáriumi tisztelgés obligát hangulatán messze túlemelte a produkciót. A címszereplő Kolonits Klára művelte e csodát: egészségesen életerős, tökéletesen kiegyenlített és szépen kiművelt szopránja jószerint a teljes estét beragyogta, s mivel a szólam technikai kivitelezése egy pillanatra sem vált kihívássá az énekesnő számára, így művészi energiáit a kiéneklés helyett mindvégig a kifejezésre összpontosíthatta. Kolonits művészalkatától az első felvonás naiv és ártatlan leánykája ugyan nyilvánvalóan távolabb áll, mint a harmadik felvonásra a tudásból és a méregből végzetesen nagyot kortyoló Luisa, de ettől még első áriája (Lo vidi e'l primo palpito) váltig megejtő üdeséggel hangzott fel. A második és harmadik felvonásban azután mind gazdagabban bontotta ki szólamát és ezzel - végérvényesen felbillentette az előadást.

Merthogy Kolonits Luisájának nem volt egyenrangú, vagy legalább méltó partnere ezen az estén. A rokonszenves, de bizonytalan Pataki Adorján (Rodolfo) teljesítményét elsősorban nem a két-három fülsértő gikszer húzta le, s tán még csak nem is hangjának teljes elapadása az opera végére, hanem a nyilvánvaló formátumhiány. Ez a Rodolfo egyszerűen nem volt érdemes ennek a Luisának a szerelmére, s a két énekesi kvalitás összemérésére a kettősök feszélyezően sok lehetőséget kínáltak. A jó apát (Miller) éneklő Busa Tamás, illetve a zord, sőt ördögi atyát (Walter) éneklő Kovács István egyaránt becsülettel megdolgozott a szólamáért, de Busánál a frázisok olykori le- és kifulladása, míg a mindig formátumos Kovácsnál valamiféle alulmotiváltság árnyékolta le a személyes produkciót. Az ármányos Wurm titkár megformálója, Szilágyi János vokálisan érdektelennek, míg a Lady Milfordból Federica grófnővé átforduló „másik nő" szerepében felléptetett Károlyi Katalin szimplán szereposztási tévedésnek bizonyult.

Fentebb következetesen csak a vokális teljesítményekről esett szó, miután a színrevitel mikéntje mindvégig a háromnapos sorozat neuralgikus pontja volt. „Régmúlt korok fosszíliái" - értelmezte Selmeczi György a trilógia estéinek színpadát uraló díszlethalmokat, amelyek - úgy tetszett - nem csupán az operaénekesek színészi kibontakozására hatottak bénítóan, de a rendezői fantáziára és szabadságra is. A három este összevetésében még tán a Luisa Miller rendezését jegyző Szőcs Artur tett kísérletet a leginkább valamiféle végigvitt koncepció kimunkálására, ám az igazat megvallva a színpadi játékban (meg a színpad hátterében és két oldalán) megmutatkozó esetlegességek lehetetlenné tették ennek érdemi értékelését. Mindenesetre a legtöbb tárgyi kelléket egyetlen könyvvel behelyettesítő megoldás nem nélkülözte az ötletességet, még ha a könyv általi méreghalál kivitelezése furcsán-komikusan hatott is az Erkel színpadán.

A Kolozsvári Magyar Opera Zenekara is e harmadik estén hallatta a legjobb formáját: a korábbiaknál kiegyenlítettebb, lendületesebb és helyenként szebb hangzó összteljesítményt produkálva. Selmeczi György karmesteri működése ezen az estén jótékonyan feledtette a felülfogalmazó esszéírót.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Elhunyt Ferenc pápa

A római katolikus egyház első latin-amerikai vezetőjét 88 éves korában, húsvéthétfőn, április 21-én reggel 7 óra 35 perckor érte a halál.
Színház

Még háromszor látható A vágy villamosa Budaörsön

Blanche DuBois még három alkalommal kér bebocsátást a húga, Stella otthonába és életébe a Budaörsi Latinovits Színházban. Tennessee Williams klasszikusa, az Ördög Tamás által rendezett A vágy villamosa – amit a 2024. februári bemutató óta közel háromezren láttak – május 30-án búcsúzik Budaörstől.
Könyv

„A humor és a mosoly a létezés kovásza” – olvasson bele Ferenc pápa közelmúltban megjelent memoárjába!

Februárban jelent meg magyarul Remény című önéletrajza, az első memoár, amelyet hivatalban lévő pápa adott közre. A közelmúltban elhunyt egyházfő exkluzív fényképekkel színesített könyvében elmeséli családja és saját életútját, valamint reflektál korunk legégetőbb társadalmi kérdéseire is.
Vizuál

David Lynch, Stanley Kubrick és Mijazaki Hajao filmjei is szerepelnek az Artmozik éjszakáján

Mindössze két mozijegy áráért hetven film közül válogathatunk az egész éjszakán át tartó Artmozik éjszakáján, amely során az elmúlt év legkiválóbb darabjait láthatja a közönség a fővárosi művészmozikban. A programban klasszikus alkotások is szerepelnek. 
Vizuál

15 sor film: Csongor és Tünde

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás a Csongor és Tünde animációs filmről szól. 15 sor film.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Látványos koncerttel mutatkozik be az Erkel Színház

Az újonnan alakult intézmény hagyományos sajtótájékoztató helyett látványos eseménnyel ismerteti meg közönségével a 2025/26-os évad részleteit. A színház hivatalosan is bejelentette az első öt művészt, akik már május 2-án is színpadra lépnek.
Zenés színház ajánló

Folytatódik Rozsda lovag története a Budapesti Operettszínházban

Javában zajlanak Jörg Hilbert–Felix Janosa Rozsda lovag és a kísértet című családi musicaljének próbái a Budapesti Operettszínházban. A május 18-án vasárnap 11 órától látható előadás Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó rendezésében kerül színre.
Zenés színház kritika

15 sor klasszikus: Armida

„Bár nem minden drágakő ragyog azonnal teljes pompájában még csiszolatlanul és földdel borítva, izgalmas feladat idejekorán felfedezni a legértékesebbeket.” A következő rövid írás a Zeneakadémia és a Hanns Eisler Zeneművészeti Főiskola növendékeinek közös előadásáról szól. 15 sor klasszikus.
Zenés színház ajánló

Ősbemutatóval búcsúzik az Operabeavató

A tizenhét éve tartó sorozat utolsó részében láthatják az érdeklődők 7 és fél halál címmel azt az új vígoperát, amelynek létrejöttében a közönség is részt vett. A premier előtt a szervezők két különleges eseményt is szerveznek támogatóik számára.
Zenés színház hír

Ralph Fiennes első operarendezésére készül

A világhírű színművész Csajkovszkij Anyeginjét állítja színre a Párizsi Nemzeti Operában, az előadás 2026 januárjában és februárban lesz látható a Palais Garnier-ben.