Zenés színház

Kör, körítés

2012.03.02. 07:05
Ajánlom
Ismét Brecht az Operettszínházban, ezúttal a második világháború utáni Grúziában játszódó, mesemotívumokból építkező Krétakör. Fiatal rendező, vizsgaelőadás, stúdiószínház, kísérletezés. Ez mind jól hangzik, de mintha Brechtről és dráma kérdésfelvetéseiről elfeledkeztek volna.

A kísérletező zenés színházi produkcióként beharangozott előadásból hiányzik a kísérletezés: nincsenek szokatlan és új színházi gesztusok, a jelenetezés, a térhasználat legfeljebb a prózai színházakat messziről elkerülő operettrajongók számára tűnhet szokatlannak vagy különösnek. A kísérletező kedv persze tetten érhető. Somogyi Szilárd számos ötlettel, látványos megoldásokkal igyekszik Brecht emblematikus művét az oldottabb szórakozáshoz szokott nézők számára is érthetővé, élvezhetővé tenni. A fiatal rendező mindent szeretett volna belepasszírozni vizsgaelőadásába: egyszerű, mégis sokoldalú játéktérrel és jelmezekkel, epikusan és elidegenítőn - ahogyan kell -, kalandosan és eseménydúsan, érzelmesen és szentimentálisan, szórakoztatón és viccesen, kellő, illő komolysággal, mégis könnyeden, részletgazdagon, mégis stilizálva. Brecht sokat elbír és kibír, mégsem adja meg könnyen magát: ezúttal elsősorban a körítés maradt belőle.

Mielőtt alaposabban elgondolkodhatnánk azon, hogy az egymással derékszöget bezáró széksorok a díszlet derékszögben álló elemeivel négyszöget alkotnak, miközben az előadás egy körről szól, meztelen hátsójú, zuhanyozó férfiak jelennek meg a színen. Gondosan megkomponált a díszletkeret (díszlet és jelmez: Gyarmathy Ágnes): a két kolhoztábor konfliktusának megbeszélése egy munkahelyi öltözőben zajlik, ahol van zuhanyozó és öltözőszekrény is, a falak tetején pedig mindenféle csövek futnak. A keretjáték kisreálja Gruse történetével szimbolikus terekké alakul át, új funkciót kap a vécé, a nejlonfüggöny, a plafon felől leeresztett vaskerítés híd lesz, az alufólia-tekercsek pedig széles folyóvá válnak. A rendező ügyel a keretjáték megtartására: a kolhoztagok által előadott meséhez szükséges jelmezeket mintha különböző kolhozok kacatjaiból hordták volna össze. Talán ezzel a logikával kerültek játékba a koszosfehér kezeslábasok, szemeknél és szájnál kivágott (kommandós jellegű) pilótasapkák, és ezért helyettesítik a katonák fegyvereit fehér partvisokkal. A tárgyak jelzésszerű vagy szimbolikus használata, az "alternatív" előadások szokásos eszköz- és kelléktára az előadásban - mélyebb összefüggések, kapcsolatok híján - esetlegesnek hat, szimpla ötletbörze csupán.

A keretjáték pedig csak addig érdekes, amíg mulattató helyzeteket lehet belőle kihozni. Az Énekes, Arkadij Cseidze (Szabó P. Szilveszter) rajongott sztárként lép színre. A növénytermesztő és kecsketenyésztő lányok-asszonyok bomlanak utána, illegetik magukat előtte, a játék kezdetekor pedig mohón lesik rendezői utasításait. De az Énekes sztár- és rendezői allűrjei rövid időn belül eltünedeznek. Természetesen lehet, hogy egyre inkább beleéli magát szerepébe, de vele együtt mintha mindenki elfeledkezne arról - a színészi játékot tekintve mindenképp -, hogy kettős szerepet (színház a színházban szituáció) alakítanak. Az énekes karaktere összetett, mégis zavaros: a híres színjátszócsoport-vezető a történet narrátoraként egyúttal szimbolikus figura, aki az eseményeket irányítja, és jelképezi a Sorsot is, de ez a sok szerep valahogy összekeveredik, és hol egyikre, hol másikra koncentrál. A partvisokkal szaladgáló katonák komikusnak vagy megdöbbentőnek szánt közjátékai sokszor kínos haknijelenetek szintjére süllyednek. Bizonyos szereplők túladagolt gesztusokkal önmaguk paródiájává képesek válni. Van, aki elfeledkezik róla, hogy most nem musicalt énekel, a zenekaron pedig sok az erősítő, és hajlamos elnyomni az énekeseket, az előadásnak mégis nagy erénye, hogy többen igen jó hangi adottságokkal rendelkeznek a színpadon. Paul Dessau diszharmonikus, sokszor hátborzongató, slágergyanúsnak csak jóindulattal nevezhető dalai erőteljesen, határozottan szólnak. Peller Anna Gruséja sokszínű: kiszolgáltatott, kétségbeesett, máskor pedig öntudatos és talpraesett figura, aki tágra nyitott szemekkel néz a világba, igaz, kevesebb intenzitással is hiteles karakter lenne. Kiváló döntés volt Makranczi Zalán meghívása: játéka az előadás üdítő színfoltja, zárkózott, érzelmeit nehezen kimutató Szimont játszik, aki ugyan bátortalanabb, mint várnánk, kemény tekintete, merevsége mögött azonban mély érzelmek rejtőznek. Náray Erika (Natela Abasvili) nem keveset hisztizik és hadonászik, Faragó András (Acdak) igénytelensége nem kicsit visszataszító, ők mégis olyan szereplők, akik adott jeleneteikben képesek szerepben gondolkodni, és alakításukban nem a nézői reakciók jelentik a fő motivációt.

A kísérletező kedv sugallta szimbolikus gesztusok, jelzésszerű részletek mellett kellemetlenül hatásvadász ötletek is felbukkannak az előadásban. Szép motívum, hogy az ominózus gyermek egy nejlonzacskókból - azaz szemétből - összegyúrt játékbaba. Ügyetlenség azonban, hogy a babát - az idő múlását érzékeltetvén - nagyobbra cserélik, a végső drámai pillanatot pedig azzal próbálják megteremteni, hogy egyszer csak egy igazi gyerek kerül a színpadra, és őt ráncigálják ide-oda. A belépéskor kapott barna és fehér sálak a kolhozok tagjaivá avanzsálják a nézőket, de ennek az előadás szempontjából semmi jelentősége. A nézők semmilyen formában nem vonódnak be sem a kolhozok vitájába, sem pedig Natela és Gruse konfliktusába. Az ötlet visszafelé sül el: azt az érzetet erősíti a nézőben, hogy sál ide vagy oda, sehova sem - és tulajdoképpen mindegy is, hova - tartozik. Az előadás végén pedig majdnem elfeledkezünk arról, hogy a sálat visszategyük a dobozba, hiszen olyan, mintha nem is lett volna.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Jazz/World

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Kortársak és klasszikusok a Bartók Plusz Operafesztiválon

Közzétette programját a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál. A klasszikus és modern zenés színházi élményt, opera-animációt és báboperát is kínáló fesztivál szenzációjának Eötvös Péter Az Aranysárkány című művének hazai ősbemutatója ígérkezik. A jegyárusítás megkezdődött, egyes előadásokra 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak belépőjegyet május 5-ig.
Zenés színház interjú

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!