Zenés színház

Kortárs opera molnári receptre

2025.01.21. 14:20
Ajánlom
Mit tesz egy vezető színész, ha revolverrel üldözik, ráadásul jogosan? A kulisszák mögé visz Molnár Ferenc egyfelvonásosa, az Előjáték Lear királyhoz, amely kortárs operaként éledt újjá Kecskeméten.

Igazán nagyot vállalt a kecskeméti színház az idei évadban: új kortárs operát állított színpadra. Az Előjáték Lear királyhoz Molnár Ferenc egyfelvonásosa nyomán készült, zenéjét Iván Sára, a színház fiatal zeneszerzője komponálta, a szöveget, azaz a librettót Perczel Enikő jegyzi. A színház jó érzékkel választotta ki Molnárt, alig akad szerző a drámairodalomban, aki élesebben, egyértelműbben, mégis ötletesen tud nevettetni, pláne ilyen időtlenül. Teljesen mindegy, hogy a szóban forgó darab több mint százéves, a molnári recept ma is működik. Ráadásul az egyfelvonásos a kulisszák mögötti világba avatja be a nézőt, ami mindig izgalmas.

E91A5209-120804.jpg

Jelenet az Előjáték Lear királyhoz című előadásból (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)

A történet szerint Bánáti Kálmán, az élő színészlegenda nagy bajba keveredik a Nemzeti Színház Lear király előadása előtt, melynek címszerepét viszi. A művész úr egy szokásos kis liezont bonyolított volna le délután, amikor megjelent a dühödt férj, aki most revolverrel követi őt egészen a felcicomázott színpadra.

Már csak egy óra van hátra az előadás kezdetéig. Hogy megmentsék az estét (és a csélcsap színészt), a színháziak összefognak:

az ügyelőtől kezdve a portásig mindenki igyekszik elhitetni a felszarvazott Dr. Ernő Gézával Bánáti ártatlanságát.

Évek óta műsoron tart operákat a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház, de a mostani előadás mérföldkő, nemcsak azért, mert ősbemutató, hanem mert ez az első opera, amit önállóan mutat be a vidéki teátrum. Az eddigi operák párban voltak a balett-előadásokkal: A csengő a Szentivánéji álommal, a Gianni Schicchi a Carmina Buranával, A telefon a Hattyúval, sőt még volt dupla Bánk bán is, ahol a mű opera- és balettverziója is látható volt. Úgy tűnik, jó döntés volt merész lépésként saját zenés művel továbbmenni. Az Előjáték Lear királyhoz színház a színházban-alaphelyzetét Kovács Lehel rendezésében némiképp Kecskemét-specifikussá tette. Talán ez a személyesség is hozzáadott a sikerhez, az új premier ugyanis elnyerte a helyi közönség tetszését.

E91A4529-120424.jpg

Tötös Roland az Előjáték Lear királyhoz című előadásban (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)

Porszívózúgással, a takarítószemélyzet munkálkodásával indul a játék, majd egy hosszabb videóriportból megtudhatjuk, mekkora szenzáció is Bánáti Kálmán, aki egy bulvármagazin címlapján és legnagyobb színészóriások közt is egyaránt hitelesen mutat. Nyilatkozik az édesanyja arról, milyen érzés egy ilyen nagy művész szülőjének, a fia pedig arról, milyen érzés egy ilyen nagy művész fiának lenni. Megszólal pályatárs, rendező, kritikus, elhangzik minden közhely, ami ilyenkor szokott.

Ez a kisebb geghalom jól megágyaz a későbbi történéseknek,

amikor az ünnepelt művész valóban bajba kerül, és tetteinek tétje lesz. Nem mellesleg a felütés több eleme ismerős lehet a kecskeméti színház rajongóinak. Egy ponton felhangzik például Kiss Jenő örökös tag Petőfi-szavalata is, az idős színész minden évadnyitón elszavalja a költő Levél egy színész barátomhoz című versét, már jó tizenhét éve. (Hogy csak egy belsős poént említsek.)

Hosszú percekig tart az Előjáték előjátéka, elvétve hallunk éneket, zenét, akkor is inkább rockot meg popot, mintha soha nem akarna elkezdődni az opera. Aztán a főszereplő, Bognár Szabolcs berohanásával (és erős baritonjával) végre felhangzik a muzsika. Iván Sára partitúrája kapcsán nem egy bel cantós vagy operettbe hajló dallamvilágot kell elképzelni, ugyanakkor a zene helyenként fülbemászó, egésze pedig sodró lendületű. Felfokozott tempó, egzaltáltság jellemzi az egész előadást, amelyben a zenei teljesítmény legalább olyan lényegi, mint a színészi, sőt a vígoperában helyet kap némi parlando és csönd is a megfelelő helyeken. Ottjártamkor egyébként a mű komponistája vezényelt, a karmesteri pálcán Drucker Péterrel osztoznak.

E91A4905-120429.jpg

Csereklyei Andrea az Előjáték Lear királyhoz című előadásban (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)

Kortárs operáról van szó, de a klasszikus ária nem maradhat el, az eseményeket kommentáló Takarítónőnek jut a szóló, Csereklyei Andrea üde színfoltja az előadásnak, nagyot énekel, miközben a legflegmább szereplőt alakítja.

Az eredeti műben egyébként nem jut ilyen hangsúlyos szerep ennek a karakternek,

az opera helyezte középpontba. Övé lehet a kívülállás, mindenki más része a színjátéknak, még az igazságszolgáltatásért odajáruló Dr. Ernő Géza is (én Tötös Roland szerethető alakításában láttam, váltva játsszák Serbán Attilával). Talán egyedül Laczák Boglárka tud némi lírai légkört csempészni a hanyag erkölcsű közegbe a rajtakapott feleség szerepében. Szép, kellemes mezzoszopránja van. Jó komikusként van jelen a színpadon Kristóf István a mellőzött színész, Almádyként. Mégis legemlékezetesebbek a közös énekek, kánonok, ezek árulkodnak valami nagyon erős összetartásról, egységről.

E91A3559-120853.jpg

Iván Sára zeneszerző-karmester az Előjáték Lear királyhoz című előadásban (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)

Az Előjáték Lear királyhoz talán egyetlen kézzelfogható üzenete, hogy

olyannak szeretjük a színházat, amilyen,

és nem elhanyagolható, hogy érződik: a színpadon lévők szeretik ezt az anyagot. A produkcióban a kecskeméti teátrum teljes zenei tagozata részt vesz, és a közös ügyért való színpadra lépés nagyon sokat ad hozzá a végeredményhez.

A mutatós díszletet, mely egy elég veretes Lear király-előadásra utal, Molnár Anna tervezte, az ötletes és sikkes jelmezek Pirityi Emese nevét dicsérik. A zenei vezető Károly Kati, a játékmester Szegvári Júlia volt.

Fejléckép: Jelenet az Előjáték Lear királyhoz című előadásból (fotó/forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Vizuál

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.
Színház

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Színház

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Tánc

Tánc Valentin-napra: jövő héten látható a Liliom

Magyarországon egyedülálló táncszínházi előadás a Liliom, a szerelem, a szenvedély és a sorsfordító döntések története. A Feledi Project előadása modern mozgásvilággal és érzelmekkel teli koreográfiával kelti életre Molnár Ferenc világhírű darabját. A Liliom február 19-én látható a Nemzeti Táncszínházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Zenés színház interjú

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Zenés színház ajánló

Egy disztópikus Skóciába utazhatunk Verdi Macbethjének operaházi előadásán

A New York-i Metropolitan sztárja, George Gagnidze és Kálmándy Mihály címszereplésével, Boross Csilla és Rálik Szilvia női főszereplésével mutatja be Verdi Macbethjét február 22-én a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház ajánló

Újra az Operaházban látható Anna Netrebko és Yusif Eyvazov

A Bohémélet, a Manon Lescaut, a Pillangókisasszony, a Tosca és a Turandot közkedvelt részletei is elhangoznak Anna Netrebko és Yusif Eyvazov áriaestjén március 23-án az Operaházban.