Zenés színház

Kortárs tapasztalatokkal a klasszikusok felé

2008.06.30. 00:00
Ajánlom
A bergeni operaház igazgatója, Stein Olav Henrichsen bár többször volt Magyarországon, legutóbb 25 éve járt erre. Most nem turistáskodni jött, hanem a 2009-es Operaverseny és Fesztivál a Mezzo Televízióval részleteiről tárgyalt. INTERJÚ

Stein Olav Henrichsen

- Az új oslói operaház szinte az egyetlen dolog, ami errefelé eszünkbe jut a norvég, sőt általában a skandináv operaszcéna kapcsán. Dióhéjban összefoglalná a legfontosabb tudnivalókat?

- Semmi baj nincs azzal, hogy keveset tudnak rólunk, hiszen Európa peremén vagyunk. Annak örülünk, hogy az oslói opera, az új épület ténye, építészeti megoldásai felkeltették irántunk az érdeklődést. Norvégiában igen népszerű az opera műfaja, a közönség pedig nagyon nyitott. Körülbelül harminc társulat működik az országban, a legtöbben félprofik vagy amatőrök. Sok előadás van nyáron, szabad téren: történelmi emlékhelyeknél, várakban, kastélyokban, különösen a romok inspirálják rendezőinket. A bergeni operaházat 1982-ben alapították. Norvégia második legnagyobb társulatának ad otthont az 1500 férőhelyes Grieg Terem. Projekt alapon szerveződnek előadásaink, és ez nagy szabadságot ad. Nincs saját zenekarunk, a város két szimfonikus zenekarának művészeivel dolgozunk együtt. Saját kórusunk sincs, jelmez- vagy díszletkészítő műhelyeket sem tartunk fenn. Kifejezetten kortárs darabokra specializálódtunk, évente egy-két művet rendelünk zeneszerzőktől. Jelentős tapasztalatot szereztünk a kortárs opera megismertetését illetően művészi, pedagógiai és marketingszempontból is. És van még egy terület, ahol exportálható gyakorlattal rendelkezünk, és ezért állami támogatásban részesülünk. Tavaly 13.000 gyerek vett részt abban a projektben, amelyben a cél egy eredeti opera színpadra állítása volt. A gyerekek írták a librettót, a zenét, ők tervezték a díszletet, a jelmezt, ők rendezték a produkciót, de a szponzorkeresés és a jegyeladás is az ő faladatuk volt. A kreatív munkában művészeink mentorálták őket. 15 gyerekek készítette és játszotta operát láthatott tavaly a Bergeni Nemzetközi Fesztivál közönsége. Az előadások után összegyűltünk egy cukrászdában a társulatok kis vezetőivel kakaó és kalács mellett, és megvitattuk munkatapasztalatainkat.

- Hová exportálják ezt a tapasztalatot?

- Ausztriába, Japánba, jelenleg épp Vietnamban dolgoznak szakértőink egy ötéves projektben. Nagy az érdeklődés irántunk, de korlátaink miatt nem tudunk mindenhová elmenni.

- Milyen korlátokra gondol?

- Most alakítjuk ki az új struktúránkat. A repertoárrendszer bevezetését épp csak elkezdtük. Ebben öt előadás lesz évadonként a gyerekoperák és az országon belüli turnék mellett. Említettem, hogy a bergeni operaházra elsősorban a kortárs művek bemutatása jellemző. A nagy klasszikusok eddig hiányoztak a műsorrendről, de terveink szerint jövőre a három kortárs opera mellett egy klasszikust is játszunk.

- Ha jól tudom, az Armel Produkciós Iroda kezdeményezte a kapcsolatfelvételt a bergeni operával. Miért keltette fel az érdeklődését ez a verseny?

- Leginkább az fogott meg, hogy ez nem csupán egy énekverseny a sok között, hanem a színészi kvalitásokra is súlyt helyez. Az opera műfaját nemcsak mi Bergenben értelmezzük színházként, hanem szerte a világon az a tendencia, hogy a nagy hanghoz színészi képességnek is kell társulnia. Emellett szeretnénk, ha Norvégia bekapcsolódna a nemzetközi vérkeringésbe, hogy nemzetközi projektekben vegyünk részt, de a koprodukcióhoz ne csak anyagilag, hanem művészileg is járuljunk hozzá. Tavaly készített egy dokumentumfilmet a Mezzo a norvég zenei életről, és forgattak nálunk. A médiában jelen kell lenni, és ez a verseny, bár idén rendezik meg először, már most a nemzetközi operaélet fókuszába került. Hiszek a kultúrák közötti párbeszédben, abban, hogy a tapasztalatcserével inspiráljuk egymást.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Lábnyomok előttem és mögöttem – beszélgetés Bérczes Lászlóval

Tavaly jelent meg Kötőszavak címmel Bérczes László könyve, amiben a szerző ezúttal magáról ír. A kötet apropójából ültünk le beszélgetni a Jászai-díjas rendezővel.
Klasszikus

Osztrák és román versenyzők nyertek az 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyen

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás által kilenc éve életre hívott Fesztivál Akadémia Budapest keretében rendezték meg július 4. és 14. között Budapesten a 22 év alattiaknak szóló 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt.
Zenés színház

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.
Vizuál

Mikor pusztul el egy birodalom? – szeptemberben érkezik a mozikba Francis Ford Coppola új filmje

Megérkezett az első magyar teaser előzetes a legendás amerikai rendező legújabb, Megalopolisz című sci-fijéhez, amely Coppola testamentuma és egyben a gyáva hollywoodi stúdiórendszer kritikája is.
Színház

„Minden este hazaviszek én is valamit” – interjú Schell Judittal

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a szokásos párkapcsolati zsákutcákat? Hogyan építünk torlaszt és falakat a játszmáinkból? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a Szeretetkert című előadás a Kultkikötőben július 27-én. Balatonszárszón négy kiváló színművész, Schell Judit, Jordán Adél, Mészáros Máté és Szervét Tibor várja a nézőket.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Drámai kontúrok, finom árnyalatok – Richard Strauss Elektrája a Bajor Állami Operában

A legendás német rendező, Herbert Wernicke 1997-ben bemutatott Elektra-produkciója az idei évadban is szerepelt a Bajor Állami Opera műsorán, a produkció parádés szereposztással és kimeríthetetlen művészi energiával került színre.
Zenés színház interjú

„Csak akkor lehet szabadon alkotni, ha nincsenek félelmeink” – beszélgetés Tassonyi Balázzsal

Tassonyi Balázs elképesztően erős évadot tudhat maga mögött. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves hallgatójaként 2024-ben debütált a Budapesti Operettszínház több előadásában is, és főszerepet kapott a Carmenben.
Zenés színház hír

Elfeledett ír operát mutat be Halász Péter Dublinban

Hatalmas sikert aratott 1860-ban a Lurline, az írek egyik legismertebb operaszerzőjének, William Vincent Wallace-nek műve. A méltatlanul elfeledett darab újrafelfedezése közel egy évszázadot váratott magára, most Halász Péter karmester mutatja be újra Dublinban.
Zenés színház ajánló

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.
Zenés színház hír

Színházi előadás készült egy Kurtág-műből

Július elején mutatta be az Aix-en-Provence-i Fesztivál a Dalok és töredékek című produkciót, amely Kurtág György Kafka-Fragmente Peter Maxwell Davies Eight Songs for a Mad King című művére épül.