Zenés színház

Köszörülni nem csak a torkot lehet

2016.11.01. 11:44
Ajánlom
Léteznek mesterségek, amelyek esetében szinte biztosan nem fogunk mellélőni, ha megtippeljük képviselőik testalkatát. Az Opera esetében kézenfekvő példa erre a balett, ahol nádszálvékony balerinák és kidolgozott testű férfi táncosok kápráztatják el a közönséget. Gondolnák azonban, hogy a háttérszakmák is megkövetelnek bizonyos megjelenést?

Minden színházban jól jönnek az erős markú emberek, de az Operában különösen, hiszen a légies mozdulatokat produkáló táncművészek és a dús hangú énekesek körül olyan színpadi világot kell megalkotni és mozgatni, amely egyszerre könnyű és valósághű, ugyanakkor nagy strapabírású és precízen megtervezett. A Magyar Állami Operaház gazdag repertoárjának díszletein elhivatott mesteremberek sora dolgozik, hogy a tervezők által elgondolt vízió létrejöhessen a színpadon: az asztalosok és a festők mellett a lakatosok is jelen vannak a koncepció kialakításának első pillanatától kezdve.

lakatosmuhely 1001

lakatosmuhely 1001 (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia / Opera magazin)

Vezetőjük Selyem Attila, aki a csapatból legrégebb óta, tizenöt éve dolgozik az intézményben, ám ennél sokkal korábban rabul ejtette e vasrudaktól ércesen zengő világ, ugyanis nevelőapja, a korábbi műhelyvezető révén már kisgyerekként is sok időt tölthetett el itt. Az ő esetében nem volt kérdés, hogy ezt a hivatást fogja választani – a belső motiváltság azonban nem elég, a kalapácsot is el kell bírni! A lakatosoknál nehéz fizikai munka folyik, ami a dolgozóktól jó fizikumot követel meg.

Bármelyik srácomra ránézel, mindegyik stramm

– jegyzi meg büszkén Attila, akin ugyancsak látszik, hogy nem csak a tervek fölött görnyed.

Munka pedig akad bőven, hiszen nem ritka, hogy egyszerre három előadás hátterén is dolgoznak párhuzamosan, mellette pedig hol egy javítás, hol egy próba közbeni korrekció foglalja le a nyolcfős csapat tagjait. Egy dekoráció esetében a lakatosműhely készíti el a fém tartószerkezeteket, vázakat, kocsikat és más hordozórendszereket, valamint nem ritkán a kellékek egy részét is. Az anyagok között még mindig a vas van túlsúlyban, ám egyre gyakrabban használnak alumíniumot, ami rendkívül könnyű és jól megmunkálható. „Amióta ez a könnyűfém sikeresen vizsgázott a gyakorlatban, sok esetben a falakat is mi készítjük el az asztalosok helyett, ami újfajta kihívást jelent” – teszi hozzá Selyem Attila.

Készen vagyunk, bonthatunk!

Kapcsolódó

Készen vagyunk, bonthatunk!

A címben szereplő szellemes felkiáltás visszatérő fordulat az Operaház asztalosműhelyében, ahol a szorgos kezű mesterek nem ismernek lehetetlent, ha a tervezők folyton változó elképzeléseinek kivitelezéséről van szó. Belestünk az atelierbe, amely hamarosan egy sokkal korszerűbb épületben, az Eiffel Műhelyházban kap majd helyet.

Minden esetben sztenderd méretek alapján dolgoznak, ugyanis alapkikötés, hogy a háttérelemeket úgy kell elkészíteni, hogy azok fel tudjanak jutni a festőműterembe. A lakatosműhely az Operaház közvetlen szomszédságában, a Hajós utcában működik közel ötven éve, egyetlen hátránya, hogy nincs elég hely összerakni a díszleteket, ám ebben hamarosan változás áll be. „A közeljövőben átköltözünk a sokkal korszerűbb Eiffel Műhelyházba, ahol sokkal nagyobb lesz a hasznos területünk és összeszerelő-csarnokunk is lesz” – újságolja a műhelyvezető, aki egy különleges munkát is megemlít: elkészítik a híres magyar mozdony, az 1911-ben gyártott 301-es szériájú gőzös mását, ami a hely vasutas múltjára emlékeztet majd.

lakatos muhely-6

lakatos muhely-6 (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia / Opera magazin)

A múlt pedig szép lassan utat engedett korszerűsítéseknek is. Selyem Attila maga is több változást megért már, hiszen az elmúlt években új anyagok, eszközök és módszerek jelentek meg a palettán. Az egyik újdonság az a hajlítógép, amivel zárszelvényeket és csöveket tudnak lekerekíteni.

Ez régen úgy készült, hogy a földön kellett görbíteni a vasat izomerővel.

Most mindenféle ívet könnyedén tudunk gyártani vele” – teszi hozzá Selyem Attila. Mint megtudjuk, sok múlik a jó csapaton is, ez ugyanis az egyik záloga annak, hogy a dolgozók szívesen, akár évtizedeken keresztül itt maradjanak. „A másik az opera szeretete” – teszi hozzá Nagy András, a lakatosok kollektívájának második embere, aki nyolc éve dolgozik a műhelyben. A csoportvezető különösen szereti a munkában rejlő kihívásokat, és abba is beletörődött már, hogy az általuk készített szerkezetek valójában sosem láthatók:

olyan, mint egy autónál, a lakatos munkája ott sincs előtérben.

Más esetekben viszont pont a lakatosműhely az egyetlen, amely a kívánt hatást képes elérni, mint például egy csillár, egy hintó vagy a fegyveralkatrészek elkészítése esetében. „A tündérkirálynő című darabhoz egy kovácsoltvas jellegű ágyat építettünk, mert külön kérte a tervező, hogy ne fából készüljön – meséli Selyem Attila, hozzátéve, hogy sosem a feladat nehéz, inkább a rendelkezésre álló idő rövid. – Az első akkor is az, hogy az előadás összeálljon” – mondja, miközben a Traviata készülő díszletére tekint, amely már a hegesztésre vár. Hamarosan folytatódik a munka, beindul a köszörű, mi pedig átadhatjuk magunkat a műhelyből kiszüremlő zajok és az Operaház ablakain át hallható skálázások összjátékából létrejövő különleges koncertélménynek.

forrás: Opera Magazin

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Színház

Végigsöpör a tao-változások előszele a színházi szakmán

Az Orlai Produkciós Iroda és a Veres1Színház is csatlakozott a vészharangot megkongató magánszínházakhoz, akik a társasági adókból történő kultúratámogatási lehetőség megszűnése miatt kerültek nehéz helyzetbe.
Vizuál

Színházi reklámfogás volt a megtalált Picasso-festmény

Hamisnak bizonyultak a hat éve ellopott Picasso-festmény felbukkanásáról szóló hírek. A kép megtalálását bejelentő holland írónő elmondása szerint "tréfa áldozata lett". Egy belgiumi színházi produkció alkotói közölték, hogy ők csapták be a megtalálót és hamisítvány a Romániában talált, Picassónak tulajdonított festmény - közölte a holland NOS televízió.
Színház

A Magvető Café-ban is elmaradnak a tervezett bemutatók januártól

A kulturális tao-támogatás megvonása a Magvető Cafét is érzékenyen érinti. Közleményükben arról írnak, januártól biztosan elmaradnak a tervezett saját előadások.
Zenés színház

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kult50

A hazai zenés színház „mindenese”: Szemenyei János

Színész és zeneszerző egy személyben, aki igazi otthonát a zenés színpadokon találta meg. Szemenyei János Kult50-ben megjelent portréja.
Zenés színház magazin

Nyomozás az Operában – akcióban a jogi osztály

Noha az egyik legfelemelőbb érzés kétségkívül a művészeket illeti, amikor a színpadon megcsillogtathatják tudásukat, majd fürdőzhetnek a közönség jól megérdemelt elismerésében, mégis, ahhoz, hogy ez létrejöhessen, többek között az Opera jogi csapatának hathatós közreműködésére is szükség van.
Zenés színház ajánló

Egy operettlegenda a József Attila Színház színpadán

Három emblematikus operettet jegyez a magyar színháztörténet: a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát illetve a Csókos asszonyt. Utóbbi Szilágyi László és Zerkovitz Béla örökbecsű műve, ami második éve fut a József Attila Színházban.
Zenés színház opera

Itt hallgathatja meg Kurtág György operáját élőben

Ma este mutatják be Kurtág György első operáját a milánói Scalában. Az előadást az olasz közrádió és a Bartók Rádió élőben közvetíti, az interneten ön is meghallgathatja!
Zenés színház opera

Vajda Gergely Kékszakállút vezényel Palermóban

Schönberg A sors keze című egyfelvonásosát és Bartók Béla Kékszakállúját játssza a palermói Teatro Massimo. Utóbbinak két főszereplője Bretz Gábor és Schöck Atala.