Zenés színház

Kovalik Balázs elhatárolódik a margitszigeti Turandot-előadástól

2019.06.07. 13:30
Ajánlom
A rendező közleményében azt állítja, meg sem keresték azzal kapcsolatban, hogy huszonöt éves Turandot-rendezése színpadra kerül, mégpedig a Budapesti Nyári Fesztiválon.

A június 7-én és 9-én, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon felcsendülő Turandot kapcsán a neves rendező nem csak azt kifogásolja, hogy a megkérdezése nélkül eladták a rendezését egy fesztiválnak, hanem azt is, hogy egy frissen végző rendező videofelvétel alapján „buherálja át a darabot a szigetre”.

A közleményt teljes terjedelmében alább olvashatják.

Ping-pong

Egyszer csak látom, hogy Verdi (!) Turandotját rendezem a Margitszigeten. Úgy értem, az utcán látom, hirdetőoszlopokon, nem egy felkérő levélben. Pillanatra kiröhögték magukat a Magyar Állami Operaház és a Margitszigeti Szabadtéri dilettantizmusán az operaismerők. Aztán kiderült, ezt a darabot, ha nem is Giuseppétől, de már megrendeztem, ugyanis a majd 25 éves szegedi-operai produkcióról van szó. Gondoltam, egyszer csak értesít erről valaki engem is, de a szóban forgó intézményeknek ez a decemberi plakátozás óta máig nem jött össze. Az előadás holnap lenne esedékes. Felteszem, ment a ping-pong, kinek is kellene ezzel a Kovalikkal közölni, hogy rendezését megkérdezése nélkül eladták egy fesztiválnak. Tegnap végül írt pár sort a szerzői jogi ügyintéző: a tévéfelvételért nem jár pénz. Ezek szerint az is van. Az operaházi szerződésekben ugyanis igyekeznek előre minden jogról lemondatni a művészt, legyen az énekes, táncos, tervező, zenész vagy rendező, s így egy „vendégjátéknak” minősített előadáshoz az intézménynek felhasználói joga van, arról a köztévé térítésmentesen felvételt készíthet, hiszen a köztévének nincs pénze a művészeknek fizetni. Ahhoz viszont nincs joga az Operaháznak, hogy a rendezést, a díszletet, koreográfiát az alkotók beleegyezése nélkül önkényesen átalakítsa. Röviden: a szabadtéri színpadon se zsinórpadlás, se süllyesztő, se technika nem áll rendelkezésre, amelyek nélkül ez a rendezés biztos nem tud megvalósulni abban a formában, ahogy meglátta a napvilágot, és ahogy a felhasználói szerződés értelmében a világhírű intézmény gondjaiba vette. A még élő rendezőnek nyilván lettek volna kérdései, netán fenntartásai, így célszerűnek látszott nem kommunikálni vele. Ahogy a szereplőktől értesültem, egy épp most frissen végző rendezőhallgatót bízott meg a jó gazda, hogy videofelvétel alapján, néhány nap alatt adaptálja, nevezzük nevén a dolgot, buherálja át a darabot a szigetre. Nem mondom, e gondos előkészítés igazán „méltó” a rangos fesztiváleseményhez. A szakmai vezetés aljas sunyiságáról már nem is beszélve. Mindenesetre passzol az „azt csinálunk, amit akarunk” országimázshoz.  Szerző, darab, alkotó, jog, minőség – kit érdekel? Mindenki jól szórakozik, ez a lényeg!

Mindezek értelmében elhatárolódnom a Budapesti Nyári Fesztivál keretében, június 7-én és 9-én nevemmel kitűzött, Puccini Turandot című operájának szakmai és művészi színvonalától.

2019. június 6. – Kovalik Balázs

turandot-123802.jpg

Erről az előadásról van szó. (Fotó/Forrás: Facebook)

Az ügyben megkerestük a Budapesti Nyári Fesztivált,

akik a HVG-nek válaszoltak először. Bán Teodóra, a BNYF igazgatója azt írta: „Kovalik Balázs büszke lehet az előadásra, amiért az évtizedek múltán is színpadon van.” Hozzátette, a fesztivál nem áll Kovalikkal jogviszonyban, ők az Operaháztól vásárolták meg a Turandot-előadást. Kovalik észrevételére, miszerint senki nem vette fel vele a kapcsolatot, Bán úgy reagált, hogy ez az Operaház feladata volna, és úgy tudja, az értesítés megtörtént. Az igazgató azt is leszögezte, hogy „ilyen nagyszabású bemutatója még nem volt Kovalik Balázs remek Turandot-rendezésének”, szerinte az előadás csak a rendezés ázsióját emeli.

A BNYF a honlapján, közleményben reagált. Az írják, ők az Operaházzal állnak jogviszonyban, akik a Turandottal teljes körű joggal rendelkeznek, az Opera pedig különös tekintettel van arra, hogy "a rendezői koncepció ne sérüljön".

A Budapesti Nyári Fesztivál közleménye alább olvasható.

A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. és a Magyar Állami Operaház hosszú évek óta működik együtt és hoz létre a Budapesti Nyári Fesztivál keretei között nagyszabású, magas művészi színvonalú produkciókat. 2019-ben a két intézmény egyik közös produkciója Giacomo Puccini utolsó és talán legcsodálatosabb műve, a Turandot című opera.

A Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. a Magyar Állami Operaházzal áll jogviszonyban, amely ezen előadás színrevitelére, előadására vonatkozóan bármely helyszínre kiterjedően teljes körű joggal rendelkezik, és amely előadások után jogdíjat fizet az alkotóknak. Mind a Szabad Tér Színház, mind a Magyar Állami Operaház az előadások más helyszínen történő bemutatása során különös tekintettel van arra, hogy a rendezői koncepció ne sérüljön, így van ez jelen esetben is. Kovalik Balázs rendezését a Magyar Állami Operaház évek óta műsoron tartja, és így a két margitszigeti előadás a Puccini Fesztivál keretében június 7-én és 9-én rendkívül pazar környezetben, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kerül bemutatásra. Az opera kiváló magyar közreműködői, Rálik Szilvia címszereplő, az Operaház Zenekara, Kórusa és Gyerekkórusa, valamint a két külföldi sztárfellépő, Cristina Pasoroiu és José Cura az előadás sikerét hivatott tovább növelni a nagy múltú Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Megkerestük az Operaházat két kérdéssel: felvették-e Kovalikkal a kapcsolatot, és valóban veszít-e a rendezés a színvonalából a helyszínből adódó átalakítások miatt.

Az Operaház június 7-én délelőtt közleményben válaszolt. Szerintük Kovalik Balázs úgy igyekszik bemutatni magát, mint az Opera jelenlegi vezetésének, illetve a 2010-es kormányváltás áldozatát. Mint írják, „amikor az Opera – alkotónként – több millió forintot fizet egy-egy előadás tervezéséért és rendezéséért, azt a tervekkel együtt vásárolja meg, veszi tulajdonába”. Kovalik fenntartásaira is reagáltak: „a Turandot-előadásban eredetileg sem szerepel süllyedő, a zsinórpadlás néhány változása szabadtéren is megoldható, hatásazonosan kiváltható”.

A Magyar Állami Operaház teljes közleménye itt olvasható.

A Magyar Állami Operaház Kovalik Balázs rendező 2019. június 6-án kelt nyílt levelére az alábbi reakciót kívánja tenni.

  • Amikor az Opera – alkotónként – több millió forintot fizet egy-egy előadás tervezéséért és rendezéséért, azt a tervekkel együtt vásárolja meg, veszi tulajdonába;
  • Az intézményi működésnek az Erkel Színház megnyitása óta szerves része, hogy darabokat adaptálunk különböző helyszínekre, ennek oka egy turné különböző állomásának eltérő színpadi sajátosságai éppúgy lehetnek, mint az eredetileg kiirt játszóhely ellehetetlenülése;
  • Az Opera működését egy 24 évvel korábbi „vásárlás” nem akadályozhatja;
  • Kovalik Balázs művészeti igazgatásának idején is így volt, amikor pl. a Thália Színházba készült Varázsfuvolát az Erkelben játszották;
  • A Turandot-előadásban eredetileg sem szerepel süllyedő, a zsinórpadlás néhány változása szabadtéren is megoldható, hatásazonosan kiváltható;
  • Tiszteletről annyit, hogy Kovalik rendezése a szerző és a mű tekintetében bátor eltéréseket mutat: nála nem vak Timur, Kalaf pedig annak dacára ismeri meg előre a feladványokat, hogy a zenében egyértelműen benne van a nehezedő gondolkodás, sőt, ezzel a történet tétjét ingatja meg;
  • Ugyanezen képben a leengedett operaházi vasfüggöny megakadályozta, hogy a mögé épített feliratozóról a közönség megtudja, miről is beszél hosszan a három miniszter és Kalaf, ez nem zavarta a rendezőt;
  • Az Opera mindezek ellenére, a rendezés kétségtelen erényeire koncentrálva tartotta műsoron a produkciót az elmúlt 8 évadban is, utalta a jogdíjat, jóllehet másképp is eljárhatott volna (a darab levétele a műsorról, új Turandot színpadra állítása), sőt, Kovalik több más rendezését, adaptációját is műsoron tartotta (Mefistofele, A sevillai borbély, Anyegin, Elektra, Jancsi és Juliska);
  • A rendezés mostani két „búcsúelőadása” eredetileg Operaházba lett meghirdetve, azonban mivel még folynak ott munkák, ki kellett menekítenünk a Margitszigetre, hogy az Opera Puccini-fesztiválja, amely hatalmas vállalásként a szerző minden művét eljátssza három hét alatt, teljesülhessen;
  • Varga Bence nem főiskolai hallgató, hanem az Opera un. repertoárfelelős játékmestere, Színház- és Filmművészeti Egyetem rendezői szakán végzett, a tavalyi évadban egy nehéz Hindemith-darab színpadra állításával már rendezőként is sikeresen bemutatkozott. Mellette az eredeti premier játékmestere ugyancsak közreműködik az előadás színpadra állításában, hogy a szabadtéri változat is minél hűbben tükrözze az eredeti előadás koncepcióját.
  • A Turandot díszlete már néhány éve ugyanígy járt a Margitszigeten, a Pillangókisasszony előadásához némi átalakítással használták fel Szendrényi Éva alkotását. Mivel akkor fizettünk érte külön áttervezési díjat, most viszont nem (hisz nem is kellett áttervezni), a rendezőnek és a tervezőnek be kell érnie a szokásos, az elmúlt 8 évben 33 alkalommal megfizetett jogdíjjal.
  • Kovalik Balázs az elmúlt nyolc évben rendre arra játszik, hogy önmagát mint az intézményi vezetésváltás (értsd: kormányváltás) áldozatát mutassa be, miközben a korábbi szocialista államtitkár, Vass Lajos akkori főigazgató menesztette, akivel Fischer Adámmal hármasban együtt pályáztak, és aki négy éven keresztül közvetlen főnöke volt;
  • Kovalik Balázs az elmúlt években az Opera több megkeresését utasította vissza, hagyta válasz nélkül, illetve tagadta le, bagatellizálta, eközben a Budapesti Wagner-napokon, amelyet ugyancsak a magyar állam finanszíroz, vállalt rendezést;
  • Ami az „aljasságot” illeti: a rendező is tudván tudja, hogy a két margitszigeti Turandot-előadás kommunikációját és marketingjét nem a Magyar Állami Operaház végzi, egy fél évvel korábbi nyomdahibát összemosni az intézménnyel finoman szólva sem elegáns, és az igazságtól is komoly távolságot tart;
  • Mindezen állításait az Opera kész további sajtópárbajok helyett bíróság előtt is megvédeni.

A Magyar Állami Operaház és koprodukciós partnere, a Szabad Tér Színház mind az 5.600 jegyvásárlót várja a Turandot előadásaira, amelyek az Opera PucciniFeszt c. programsorozatába illeszkedve kerülnek színre – mások mellett – a világhírű tenorista, José Cura főszereplésével a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Gyerekek adják elő az István, a királyt

Elindult az „István, a király iskolába megy” program. A legendás rockopera emblematikus főszereplői – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Feke Pál, Vadkerti Imre – kisfilmben biztatnak jelentkezésre.
Zenés színház interjú

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Zenés színház ajánló

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Zenés színház hír

José Carreras lesz a miskolci operafesztivál díszvendége

José Carreras hangversenyével nyílik 2020-ban a 20. Bartók Plusz Operafesztivál Miskolcon, a rendhagyó koncert helyszíne a város jégcsarnoka lesz.
Zenés színház interjú

Egy pálya emlékezete – Ferruccio Furlanetto az Erkel Színházban

A világhírű basszus, Ferruccio Furlanetto tavasszal ünnepelte hetvenedik születésnapját. Szó sincs azonban lezárásról, helyette a jövőbe tekint, és eközben az Erkel Színházban felidézi pályája fő állomásait.