Zenés színház

Kovalik Balázs hannoveri premierje

2012.03.22. 14:02
Ajánlom
Kovalik Balázs rendezésében március 24-én mutatják be Hannoverben A louduni ördögök című Krzysztof Penderecki-operát.

A louduni ördögök Aldous Huxley 1952-es regényének (magyarul: Loudun ördögei) színpadi adaptációja, amelyet John Whiting készített. Penderecki első operáját 1968-69-ben írta a Hamburgi Állami Opera megrendelésére, bemutatóját 1969. június 20-án tartották, majd két nappal később Stuttgartban is színre vitték, két hónappal később pedig Santa Fében került repertoárra. 1972-ben - Kazimierz Dejmek rendező javaslatára - és 1975-ben módosított a komponista az opera dramaturgiáján, illetve hangszerelésén. A német, brit, francia, svájci, amerikai, lengyel, olasz, portugál premiereket vegyesen fogadta a zenei és a színházi sajtó, csakúgy, mint az 1971-es lemezfelvételt.

A történet a 17. század első harmadában, egy francia város Orsolya-rendi zárdájában játszódik, ahol a korabeli dokumentumok szerint egy papnak köszönhetően, aki szerződött az ördöggel, több apácát megszállt a démon. Penderecki operájában mindez csak a külső keret, a valós eseményeket allegóriának szánja, a narratíva mélyén a zeneszerző a huszadik század totalitárius rendszereinek, a hatalom fékevesztett boszorkányüldözésének kritikáját adja.

Kovalik Balázs nem első alkalommal dolgozik Hannoverben: 2010 decemberében Prokofjev A három narancs szerelmese című operáját vitte színre, a kritikai visszhangok pozitívak voltak (erről szóló cikkünk ide kattintva olvasható). A Penderecki-premiert Stefan Klingele vezényli - aki Luigi Nono Intolleranza 1960 című operájának hannoveri dirigálásáért 2011-ben elnyerte a német színházi szövetség Faust-díját -, a díszletek Angelika Höckner munkái, a jelmezeket Florian Parbs tervezte. Az előadás március 24-én, április 1-jén, 4-én, 21-én, 25-én, 29-én, továbbá május 1-jén és 4-én látható Hannoverben, április 21-én 19 órától pedig az NDR rádió felvételről közvetíti a premiert.

"Társadalompolitikai dráma arról, hogyan nyír ki egy kisváros, Loudun valakit, miként kerül szembe Urbain Grandier püspök a helyi és a nagypolitika erőivel és küldi halálba az a beteges szerelmi vonzódás, amelyet az Orsolya-rendi apácazárda főnöknője, Jeanne érez iránta. A Loudun ördögei nem regény, hanem valójában tényirodalom" - mondta Kovalik Balázs az MTI-nek.

Hozzátette: az opera bemutat minden érzelmi frusztrációt, ami odavezet, hogy elkezdjünk valakit gyűlölni, boszorkányüldözést kreálni. Kovalik Balázs szerint a mai párhuzamokért nem kell nagyon mélyre ásni. "Amint a történészek is megállapítják, Grandier egy Richelieu bíborostól induló, politikailag motivált üldöztetés áldozata egyben. A hugenották elleni küzdelemben a városok önrendelkezési jogát elvették, a bíboros a központosított hatalom megszállottjaként a1634-ben leromboltatta a városfalakat, Loudun és Grandier volt a keményen ellenállók egyike" - magyarázta Kovalik Balázs.

Mint kifejtette, mivel nem lehetett politikailag vagy egyházilag ellehetetleníteni a püspököt, végül az emocionális hisztériát használták fel ellene. "Nagyon érdekes a háromfelvonásos darab felépítése és az is, hogy 1968-ban, a diákmozgalmak fellángolása idején volt az ősbemutató Hamburgban. Magyarországon sohasem játszották, a hannoveri opera együttese pedig azért vette most elő, mert érdekes, nyitott színház és rendszeresen műsorra tűz olyan darabokat, amelyek nem tartoznak a standard repertoárhoz, mint a Bohémélet vagy az Aida" - jegyezte meg a rendező. A főszereplők - Brian Davis (Grandier), Khatuna Mikaberidze (Jeanne) és Edward Mout (Mignon atya) - Kovalik Balázs szerint nagy erőpróba előtt állnak, hiszen Penderecki hatalmas zenekari apparátust használt, a szokásos szimfonikus összeállítás mellé elektromos basszusgitár-, orgona-, zongora-, harmónium- és négy szaxofonszólamot is illesztett.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Vizuál

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Egy klasszikus és kortárs színházi társulat élete és hirtelen halála

Molière, Bulgakov, Szophoklész, Shakespeare művei, a szereplők improvizációi alapján készül és a jelen történéseire reflektál a Szentendrei Teátrum ősbemutatója, a Függöny. A rendező, Sardar Tagirovsky, arról is beszélt, hogy ami Molière korában történt, és ami most történik, aközött nincs nagy különbség.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Az operett megoldást kínál és reményt ad az embereknek

A Budapesti Operettszínház művésze, Kalocsai Zsuzsa operettprimadonna is fellép az idei Budavári Palotakoncerteken. A Jászai Mari-díjas művésznővel nemcsak a műfajjal való első találkozást idéztük fel, de egyebek mellett arról is beszélgettünk, mi az a pótolhatatlan érték, amit manapság is nyújt számunkra.
Zenés színház magazin

Pietro Mascagni sosem tudta felülmúlni a Parasztbecsület sikerét

Mascagni számos műfajban alkotott: első fia emlékére írt gyászmisét, komponált zongoradarabot, szimfóniát, kantátát, egyházi zenét, dalokat, operettet, sőt filmzenét is, ennek ellenére szinte csak erről az operájáról ismert. Hetvenöt éve, 1945. augusztus 2-án halt meg Pietro Mascagni olasz zeneszerző, a Parasztbecsület komponistája. 
Zenés színház női karmester

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Zenés színház interjú

„Ma már el sem tudnám képzelni az életemet operett nélkül!”

Lévai Enikő operettprimadonna neve a Budapesti Operettszínház közönsége mellett a Budavári Palotakoncertek visszatérő nézői számára is sokat mond. Augusztus 8-án immár negyedik alkalommal örvendezteti majd meg az Oroszlános Udvarba érkezőket szívhez szóló, csodaszép melódiákkal. A közelgő gála kapcsán nemcsak azt árulta el, milyen dalokat hallhatunk idén az előadásában, de arról is mesélt, számára mi teszi különlegessé ezt a rendezvényt.
Zenés színház interjú

„Jó volt felfedezni, hogy van egy könnyedebb, komikusabb vénám is”

Augusztus 8-án debütál a Budavári Palotakoncertek fellépőjeként Bojtos Luca, a Budapesti Operettszínház mindig mosolygós és energikus szubrettje, aki többek között Stázi szerepében is elbűvölte már a közönséget. Ezúttal nemcsak a humorát, tánc- és énektudását csillogtatja majd meg, de a líraibb oldalát is megismerhetjük. A közelgő gálakoncert kapcsán arról is mesélt, milyen tulajdonságaira lelt rá az operettel való találkozásnak köszönhetően.