Zenés színház

Kováts Kolos 70 éves - Operafelvételeiből válogatunk

2018.01.31. 09:16
Ajánlom
Emlékezetes Sarastro és Kékszakállú, akit Polgár Lászlóval és Gregor Józseffel együtt a három legendás basszus egyikeként tartunk számon. Az énekest, az Operaház örökös tagját hetvenedik születésnapján köszöntjük.
Kováts Kolos

Kováts Kolos

Mohácson született félig magyar, félig szláv szülőktől. Kisgyermekkorát Siklóson töltötte, ahol édesapja a helyi kórház főorvosa volt. Pécsett érettségizett, majd a Zeneakadémián folytatta tanulmányait, 1970-ben Révhegyi Ferencné növendékeként végzett. Diplomáját kézhez véve a Magyar Állami Operaház magánénekese lett, az intézménynek 1996 óta örökös tagja, 2008-tól mesterművésze, azóta nyugdíjasként kap rendszeresen szerepeket. Az Operaház színpadán Wagner Siegfried című operájának Fafner szerepében debütált, s még ugyanabban az évben elénekelte Verdi A végzet hatalmának szerzetesét, Guardiant.

Már tizenhat évesen elénekelte a keszthelyi Helikoni Ünnepségeken Verdi Don Carlosából Fülöp király áriáját, produkcióját hallva Kodály Zoltán e szavakkal biztatta:

Fiatalember, ha így folytatja, méltó utóda lesz Székely Mihálynak.

Országos ismertséget hozott számára az 1965-ös Ki mit tud?, ahol második helyezett lett. Pályafutása elején több nemzetközi versenyen is sikerrel szerepelt: 1970-ben megnyerte a budapesti Erkel Ferenc Énekversenyt, 1973-ban a Rio de Janeiró-i Caruso Énekversenyt, a következő évben második díjat nyert Moszkvában a Csajkovszkij Énekversenyen.

Az alábbi felvételen Kováts Kolos és Gregor József Verdi Don Carlosának részletét éneklik. (IV. felvonás, Son io dinanzi al Rè?)

Nemzetközi karrierje is korán indult, első külhoni fellépése 1971-ben Frankfurtban volt, a Don Carlos Fülöp királyát énekelte. Több szerepében külföldön előbb volt látható, mint itthon, repertoárja nagy részét magyarul és eredeti nyelven is énekli. Rendszeresen vendégszerepelt számos neves operaházban, koncertteremben és fesztiválon, fellépett többek között a milánói Scala, az amszterdami Concertgebouw, a londoni Royal Festival Hall, a New York-i Carnegie Hall színpadán és a Glyndebourne Fesztiválon is. Három évig folyamatosan játszott a bécsi Staatsoperban, ahol Muszorgszkij Borisz Godunov című operájában Pimen szerzetesként együtt énekelt eszményképével, a címszerepet alakító bolgár Nyikolaj Gyaurovval.

Az operairodalom szinte összes fontos basszus szerepét elénekelte. Pályája csúcsát Bartók Béla A kékszakállú herceg vára címszerepe jelenti, amelyet a világ számos pontján csaknem négyszázszor, tizenhét rendezésben énekelt, s a milánói Scalában előbb adta elő, mint a budapesti Operaházban. Negyvenkét éven át játszotta Sarastrót Mozart A varázsfuvola című operájában, utoljára az Erkel Színházban, ahol ma már az Öreg pap szerepében látható. Legkedvesebb zeneszerzőjétől, Verditől szinte mindent énekelt, ezek között volt Pagano (A lombardok), Zakariás (Nabucco), Jacopo Fiesco (Simon Boccanegra), Ferrando (A trubadúr), Banquo (Macbeth), Don Silva (Ernani). Idén nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokon a Rigolettóban Monterone grófot alakítja majd. További főbb szerepei: Gremin herceg (Csajkovszkij: Anyegin), Doszifej (Muszorgszkij: Hovanscsina), Oroveso (Bellini: Norma), VIII. Henrik (Donizetti: Anna Bolena), Mefisztó (Gounod: Faust), Alvise Badoéro (Ponchielli: Gioconda), Timur (Puccini: Turandot).

O Isis und Osiris - Mozart Varázsfuvolájában Kováts Kolos

Az opera mellett énekel operettet és oratóriumot is, előadásait mintegy negyven magyar és külföldön kiadott hanglemez örökíti meg. Legtöbb operalemezét Lamberto Gardelli vezényletével, Sass Sylvia partnereként készítette, de

énekel közös albumon José Carrerasszal és Nicolai Geddával is.

Szólólemeze Verdi-basszusáriák címen jelent meg. A filmvásznon is kipróbálhatta magát, Káel Csaba Bánk bánjában II. Endre ruháját öltötte magára.

Keserű bordal - a Bánk bán híres áriáját Kováts Kolos énekli

Művészi munkásságának elismeréseként 1977-ben Liszt Ferenc-díjat, 1978-ban Székely Mihály-emlékplakettet, 1984-ben érdemes művész címet kapott. 1992-ben Kossuth-díjjal tüntették ki "az operairodalom basszus főszerepeinek példás megvalósításáért". Lábnyoma 1999 óta látható a Nagymező utcai Pesti Broadwayn, miután a közönség szavazatai alapján a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja lett. 2003-ban a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetéssel, 2005-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal és Prima-díjjal, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetéssel ismerték el munkásságát.

Szinetár Miklós rendezte, Solti György vezényel, a Kékszakállú Kováts Kolos, Judit Sass Sylvia

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

Egy piszok erős nő az arab világban – A víg özvegy Dubajban

Állva tapsolta a közönség az Operettszínház A víg özvegy című előadását Dubajban, ahol három alkalommal látható Szabó Máté rendezése ezekben a napokban. Az alkotókat még az első előadás előtt sikerült utolérnünk.
Zenés színház interjú

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Zenés színház opera

Vízzel árasztják el a színpadot a Gioconda premierjén

Meg a többi előadáson is. Velence csatornái vizes valójukban elevenednek meg Almási-Tóth András rendezésében, amely Ponchielli legsikerültebb művét állítja színpadra 2019. február 22-én az Erkel Színházban.