Zenés színház

Közel 90 év után újra bemutatják a Chicagói hercegnőt

2016.02.29. 09:58
Ajánlom
A Budapesti Operettszínház április 22-én és 23-án, a Budapesti Tavaszi Fesztivállal együttműködésben mutatja be Kálmán Imre A chicagói hercegnő című nagyoperettjét. A kevésbé ismert, Magyarországon utoljára 1928-ban játszott darab olvasópróbáját múlt héten tartották.

Egy régi Kálmán Imre-levél tanúsítja: a szerző régi vágya volt, hogy a mű egyszer úgy szólaljon meg, hogy az árokban ülő szimfonikus zenekar mellett a színpadon egy cigánybanda és egy amerikai jazzbanda játszik. Ezt a koncepciót valósítja most meg a Budapesti Operettszínház, és a sajtónyilvános olvasópróbán ebből ízelítőt is kaphattunk: Ökrös Tibor prímás és Bársony Bálint bemutatta, hogy szólalnak meg a Kálmán melódiák a cigányprímás hegedűjén és a jazzszaxofonon. Az előadásban ugyanis majd a két művész és zenész társaik viszik a cigányzenei, illetve a jazz-vonalat.

Bársony Bálint

Bársony Bálint (Fotó/Forrás: Kállai Tóth Anett)

Lőrinczy György főigazgató szerint a szövegkönyv csak nyomokban tartalmaz eredeti mondatokat, a jogtulajdonosok engedélyével a sztorit nagy részben, a dialógusokat pedig teljes egészében átírta Lőrinczy Attila. A darab rendezője Béres Attila lesz, aki a próbán arra hívta fel a figyelmet, milyen nagy lehetőség, ugyanakkor komoly kockázat rejlik abban, hogy a mű közel kilencven évvel az ősbemutatót követően most első alkalommal kerül ismét a hazai közönség elé. A rendezőt leginkább az fogta meg a darabban, hogy „egyrészt ott van benne Amerika és a jazz világa, másrészt egy picit „népiesch” világ: e kettő találkozni, feloldódni, megnyugodni az operettben tud. Ennél jobb történetet zeneileg nem lehet elképzelni. Két zenei stílus veszekedik, és végül rájönnek, hogy az operettben egymásra találnak.”

Béres Attila

Béres Attila (Fotó/Forrás: Kállai Tóth Anett)

Az eredeti történet szerint Budapest és Chicago mellett néhány képzeletbeli ország is megelevenedik, amiket könnyen meg lehet feleltetni valós helyszínekkel. Az egyik ilyen Sylvária (Transzszilvánia), a másik Moránia (Románia). Az alkotók elképzelése szerint az egyes városokban és országokban igencsak máshogy élnek az emberek.

Béresék 1930-at és Budapestet tekintik a „plusz mínusz nullának”, vagyis a jelennek. Ehhez képest Amerika 25-30 évvel előrébb, Sylvária 200 évvel hátrébb jár, ami mind a ruhákban, mind a használati eszközökben megjelenik. Míg az amerikaiak kezében mobiltelefonhoz hasonló tárgyak vannak, a sylváriaiak még karddal járnak.

„Ez a korral való játék egy kicsit azt a fafejűséget, azt a fajta túlzott konzervativizmust, hagyománytiszteletet próbálja jellemezni, ami Sylváriában van, és azt a hihetetlen szabadelvűséget, amit az amerikaiak képviselnek, és ami megint csak túlzás. Mindennek az az értelme, hogy rámutasson arra: van valahol egy normális középút, csak azt meg kellene találni” – tette hozzá a rendező, aki úgy véli, amikor Kálmán Imre találkozott a jazzel, a szvinggel, az egész amerikai életérzéssel és végiggondolta addigi életművét, elbizonytalanodott saját alkotásai érvényességében, ezért olyan darabot akart írni, amiben bebizonyítja: az operett igenis képes legyőzni ezt a muzsikát. „Nekünk pedig az a fő feladatunk, hogy bebizonyítsuk: Kálmánnak igaza van.”

A chicagói hercegnő főbb szerepeiben Dolhai Attilát, Homonnay Zsoltot, Kalocsai Zsuzsát, Földes Tamást, Sipos Imrét, Dancs Annamarit, Szendy Szilvit, Dézsy Szabó Gábort, Ottlik Ádámot, Bordás Barbarát, Fischl Mónikát, Kerényi Miklós Mátét, Laki Pétert, Csere Lászlót, Vasvári Csabát, Szulák Andreát és Nádasi Veronikát láthatja majd a közönség.

Az előadás díszlettervezője Horesnyi Balázs, a jelmezeket Velich Rita álmodja meg. A koreográfus, Bodor Johanna munkáját Lénárt Gábor néptánc társkoreográfusként, Hajdú Anita pedig sztepp szakértőként segíti. Bolba Tamás mellett Makláry László vezényletével szólaltatja meg Kálmán muzsikáját a Budapesti Operettszínház ének és zenekara, valamint a MÁV Pesti Broadway Stúdió növendékei.

A Chicagói hercegnő stábja

A Chicagói hercegnő stábja (Fotó/Forrás: Kállai Tóth Anett)

A bemutatót április 22-én és 23-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében tartják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Vizuál

Catherine Deneuve és Gérard Depardieu új filmjeivel jön a Frankofón Filmnapok

Online rendezik meg a 11. Frankofón Filmnapokat április 22. és május 2. között. A tíz napon át látható válogatásban nyolc olyan játékfilm kapott helyet, amellyel a magyar közönség először találkozhat.
Vizuál

Hartung Dávid és Réder György is a legjobb operatőrök között

Hat kategóriában adták át Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny díjait szombat este a Pesti Vigadóban. A közönség a Facebookon nézhette élőben a rendezvényt.
Plusz

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Zenés színház gyász

89 évesen elhunyt Szabó Rózsa operaénekes

Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester özvegye, Szabó Rózsa magánénekes halálhírét a Magyar Állami Operaház közölte.
Zenés színház gyász

Elhunyt Szalay Miklós, az Operaház egykori karigazgatója

Szalay Miklóst néhány nappal 86. születésnapja előtt érte a halál – tudatta az Operaház.
Zenés színház hír

Pályakezdő operaénekeseknek hirdet bel canto mesterkurzust és énekversenyt a Coopera

Molnár Levente Liszt-díjas bariton ötlete nyomán Musicum Laude címmel bel canto mesterkurzust hirdet a Coopera. A nyári képzést egy énekversennyel egybekötött gála zárja majd szeptemberben.
Zenés színház ajánló

Ajándék előadásokkal kedveskedik nézőinek a Madách Színház

Ismét műsorra tűzi népszerű online előadásait a Madách Színház, a zenés beszélgetéseket bárki ingyenesen megtekintheti. A SzínpadON produkciói szerda esténként láthatóak, az alkotók így szeretnének egy kis színházat visszacsempészni az emberek életébe.