Zenés színház

Közel 90 év után újra bemutatják a Chicagói hercegnőt

2016.02.29. 09:58
Ajánlom
A Budapesti Operettszínház április 22-én és 23-án, a Budapesti Tavaszi Fesztivállal együttműködésben mutatja be Kálmán Imre A chicagói hercegnő című nagyoperettjét. A kevésbé ismert, Magyarországon utoljára 1928-ban játszott darab olvasópróbáját múlt héten tartották.

Egy régi Kálmán Imre-levél tanúsítja: a szerző régi vágya volt, hogy a mű egyszer úgy szólaljon meg, hogy az árokban ülő szimfonikus zenekar mellett a színpadon egy cigánybanda és egy amerikai jazzbanda játszik. Ezt a koncepciót valósítja most meg a Budapesti Operettszínház, és a sajtónyilvános olvasópróbán ebből ízelítőt is kaphattunk: Ökrös Tibor prímás és Bársony Bálint bemutatta, hogy szólalnak meg a Kálmán melódiák a cigányprímás hegedűjén és a jazzszaxofonon. Az előadásban ugyanis majd a két művész és zenész társaik viszik a cigányzenei, illetve a jazz-vonalat.

Bársony Bálint

Bársony Bálint (Fotó/Forrás: Kállai Tóth Anett)

Lőrinczy György főigazgató szerint a szövegkönyv csak nyomokban tartalmaz eredeti mondatokat, a jogtulajdonosok engedélyével a sztorit nagy részben, a dialógusokat pedig teljes egészében átírta Lőrinczy Attila. A darab rendezője Béres Attila lesz, aki a próbán arra hívta fel a figyelmet, milyen nagy lehetőség, ugyanakkor komoly kockázat rejlik abban, hogy a mű közel kilencven évvel az ősbemutatót követően most első alkalommal kerül ismét a hazai közönség elé. A rendezőt leginkább az fogta meg a darabban, hogy „egyrészt ott van benne Amerika és a jazz világa, másrészt egy picit „népiesch” világ: e kettő találkozni, feloldódni, megnyugodni az operettben tud. Ennél jobb történetet zeneileg nem lehet elképzelni. Két zenei stílus veszekedik, és végül rájönnek, hogy az operettben egymásra találnak.”

Béres Attila

Béres Attila (Fotó/Forrás: Kállai Tóth Anett)

Az eredeti történet szerint Budapest és Chicago mellett néhány képzeletbeli ország is megelevenedik, amiket könnyen meg lehet feleltetni valós helyszínekkel. Az egyik ilyen Sylvária (Transzszilvánia), a másik Moránia (Románia). Az alkotók elképzelése szerint az egyes városokban és országokban igencsak máshogy élnek az emberek.

Béresék 1930-at és Budapestet tekintik a „plusz mínusz nullának”, vagyis a jelennek. Ehhez képest Amerika 25-30 évvel előrébb, Sylvária 200 évvel hátrébb jár, ami mind a ruhákban, mind a használati eszközökben megjelenik. Míg az amerikaiak kezében mobiltelefonhoz hasonló tárgyak vannak, a sylváriaiak még karddal járnak.

„Ez a korral való játék egy kicsit azt a fafejűséget, azt a fajta túlzott konzervativizmust, hagyománytiszteletet próbálja jellemezni, ami Sylváriában van, és azt a hihetetlen szabadelvűséget, amit az amerikaiak képviselnek, és ami megint csak túlzás. Mindennek az az értelme, hogy rámutasson arra: van valahol egy normális középút, csak azt meg kellene találni” – tette hozzá a rendező, aki úgy véli, amikor Kálmán Imre találkozott a jazzel, a szvinggel, az egész amerikai életérzéssel és végiggondolta addigi életművét, elbizonytalanodott saját alkotásai érvényességében, ezért olyan darabot akart írni, amiben bebizonyítja: az operett igenis képes legyőzni ezt a muzsikát. „Nekünk pedig az a fő feladatunk, hogy bebizonyítsuk: Kálmánnak igaza van.”

A chicagói hercegnő főbb szerepeiben Dolhai Attilát, Homonnay Zsoltot, Kalocsai Zsuzsát, Földes Tamást, Sipos Imrét, Dancs Annamarit, Szendy Szilvit, Dézsy Szabó Gábort, Ottlik Ádámot, Bordás Barbarát, Fischl Mónikát, Kerényi Miklós Mátét, Laki Pétert, Csere Lászlót, Vasvári Csabát, Szulák Andreát és Nádasi Veronikát láthatja majd a közönség.

Az előadás díszlettervezője Horesnyi Balázs, a jelmezeket Velich Rita álmodja meg. A koreográfus, Bodor Johanna munkáját Lénárt Gábor néptánc társkoreográfusként, Hajdú Anita pedig sztepp szakértőként segíti. Bolba Tamás mellett Makláry László vezényletével szólaltatja meg Kálmán muzsikáját a Budapesti Operettszínház ének és zenekara, valamint a MÁV Pesti Broadway Stúdió növendékei.

A Chicagói hercegnő stábja

A Chicagói hercegnő stábja (Fotó/Forrás: Kállai Tóth Anett)

A bemutatót április 22-én és 23-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében tartják.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Meztelenre vetkőzni még az orvos előtt sem!

Láthatóvá válnak a cselédlányok, szegényebb sorból való asszonyok hétköznapjai, a kor egészségügyi, higiéniai, sőt erkölcsi viszonyai. Szécsi Noémi legutóbbi kötetében dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő rendelési naplói alapján enged bepillantást a 19. század végén és a 20. század elején élő nők életébe.
Klasszikus

Különleges koncertpárral indítja új évadát a Zeneakadémia

A Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös hangversenyén a Kossuth-díjas Balázs János szólójával hallható Rahmanyinov összes zongoraversenye és a virtuóz Paganini-variációk augusztus 18-án és 19-én a Nagyteremben. A vendégkarmester a kanadai Charles Olivieri-Munroe lesz.
Jazz/World

5,3 milliárd forint a zenészeknek, kluboknak, fesztiváloknak és technikusoknak

Kezdjünk barátkozni a raktárkoncert fogalmával! A kormány a rendezvényszervezők, a klubok és a technikai személyzet támogatását tervezi a most bejelentett csomaggal. Gulyás Gergely az SZFE-t érintő kérdésekre is válaszolt.
Színház

Szeptemberben sem tartják meg a POSZT-ot

A szervezők közleménye szerint egy későbbi időpontban rendezik meg a 20. Pécsi Országos Színházi Találkozót.
Fidelio Tours

A fürdődivat történelmét mutatja be a német bikinimúzeum

A Bad Rappenau-i BikiniArt Museumban a látogatók a gyapjúból készült magasan zárt fürdőkosztümtől a nagyon apró kétrészesig megismerhetik a fürdőruhák több mint száz éves múltját 1880-tól napjainkig.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.
Zenés színház interjú

„Ez az a szívdobbanás, ami bennünk is él”

Az idei gálán két testvér, két virtuóz zenész, a Jávorkai Brothers is lenyűgöző produkciókkal várja majd az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. Jávorkai Sándor és Jávorkai Ádám - egy hegedűművész és egy gordonkaművész –-, akik számos más díj mellett 2009-ben Ausztriában az Év Művészei címet is elnyerték – a Budavári Palotakoncertek kapcsán az általuk megszólaltatott különleges hangszerek történetei mellett többek között az operettel kapcsolatos gondolataikat is megosztották velünk.
Zenés színház hír

Parkfoglaló gála Jonas Kaufmannal

Az Eiffel Műhelyház körüli hatalmas park ad otthont annak a nagyszabású gálaműsornak, amelyen az Opera művészei és napjaink legnépszerűbb tenorja, Jonas Kaufmann lépnek a közönség elé augusztus 19-én.