Zenés színház

Közeledik a Hunyadi László premierje

2012.09.28. 12:35
Ajánlom
Elsőként Kárpát-medencei nagycsaládosok tekinthetik meg az új produkció péntek esti főpróbáját a Mindenki Operája sorozat keretében.

Rendkívüli, premiernek is beillő főpróbát tart péntek este a Magyar Állami Operaház: a Kárpát-medencei Családlánc szervezésében 1200-an nézik meg Erkel Ferenc Hunyadi László című operáját, amely az évad első bemutatója. Szabó Endre, a szervezet alelnöke elmondta, hogy az 1200 helyre szinte percekkel az esemény meghirdetése után több mint kétezren jelentkeztek. Egész családok érkeznek a határon túlról az Operaházba. A dalszínház Erkel Ferenc-szobránál az előadás előtt koszorút helyez el a zeneszerző szülővárosa, Gyula polgármestere, Görgényi Ernő. A koszorúzás résztvevőit Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára köszönti.

A szeptember 29-i, szabadtéri óriáskivetítővel és évadbeharangozó show-val "körített" premier részleteiről már hírt adtunk, az Operaház azonban a Hunyadi-sorozat végéig, mintegy két héten át a közönség kedvében kíván járni. A Hunyadi László premierjére a dalszínháznak kölcsönzik Madarász Viktor Hunyadi László siratása című képének eddig ki nem állított vázlatát több a magyar historizmust képviselő rangos festmény társaságában. A képeket az Operaház Vörös szalonjában állítják ki a Hunyadi-sorozat végéig, tehát mintegy két héten át, emellett látható lesz Erkel Ferenc több személyes emléktárgya is, melyeket a Gyulai Erkel-emlékmúzeum kölcsönöz a dalszínház számára.

S hogy miért e nagy felhajtás a Hunyadi körül? Bár Erkel Ferenc remekműve mögött számos korabeli és korábbi operaszerző hatása fedezhető fel (Beethoven, Spontini, Rossini, Donizetti, Rossini, Halévy, Meyerbeer stb.), a mű teljes élményét tekintve megkülönböztetett szerepet tölt be a 19. század nemzeti operái között. A darab ma ismert formáját csaknem másfél évtized alatt nyerte el. A Hunyadi László szövegkönyvét Egressy Béni írta Tóth Lőrinc Két László című drámája alapján. Az ősváltozat - melyet a kritikai kiadás alapján nemrég lemezre rögzített az Operaház - premierje 1844. január 27-én volt a pesti Nemzeti Színházban. A premier után Erkel tovább alakította operáját. Szinte rögtön a darab ősbemutatója után a szerző kihúzta Gara és V. László, a harmadik felvonás elején énekelt kettősét, a mű nyitányát csak a következő évben készítette el. Két évvel később a korszak egyik leghíresebb magyar énekesnőjének, Hollósy Kornéliának ajánlva készült el Gara Mária harmadik felvonásbeli cabalettája. 1850. július 18-án a neves francia énekesnő, Anne de la Grange alakította Szilágyi Erzsébet szerepét. Az ő vendégszereplése alkalmából illesztette a partitúrába Erkel a második felvonás áriáját. Szintén erre az előadásra készült el az eredetileg csárdás megjelölésű palotás. 1859-ben Stréger Ferenc tenorista alakította a címszerepet, az ő tiszteletére Erkel kiegészítette Hunyadi László első felvonásbeli áriáját. 1878-ban pedig sort kerített a nyitány zenei anyagának a tömörítésére is.

A szeptember 29-én bemutatandó új Hunyadi-produkció a jól ismert Radnai-Oláh-Nádasdy féle átdolgozáson alapul. A rendezés kulisszatitkait, és az előadás néhány részletét megtekinthetik rövid videónkon, a premier élő internetes közvetítését pedig szombat este követhetik a Fidelio.hu-n is! 

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.
Zenés színház magazin

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.