Zenés színház

Közeleg A cirkuszhercegnő bemutatója az Operettszínházban

2025.01.30. 10:35
Ajánlom
Hármas szereposztásban, február 21-én, 22-én és 23-án láthatja először a közönség Kálmán Imre nagyoperettjét Homonnay Zsolt rendezésében, amely látványos vizuális világot és érzékeny lélektani megközelítést ígér.

„Minden adott egy új, csodaszép produkció létrejöttéhez” – fogalmazott Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója január 29-én szerda délután, a Nagymező utcai teátrum nagyszínpadán megtartott sajtótájékoztatón. A hazai operett- és musicaljátszás fellegvárában több mint kétszáz néző részvételével, 16 órától kezdődött eseményen bemutatták Kálmán Imre A cirkuszhercegnő című nagyoperettjéből készülő varázslatos előadás alkotói csapatát, rendezői koncepcióját és díszletterveit, valamint a produkcióban színpadra lépő művészeket.

Kiss-B. Atilla kiemelte, hogy színházvezetői és oktatói küldetésének legfőbb tartópillérei a klasszikus operettirodalom legértékesebb gyöngyszemeinek bemutatása, az új zenésszínházi művek életre hívása, a repertoár folyamatos frissítése, a játékrendben helyet kapott produkciók továbbjátszása magas minőségben, az alkotó- és előadóművész-utánpótlás biztosítása, valamint az újabb és újabb közönségrétegek megszólítása, a meglévők megtartása mellett. A főigazgató kitért arra is, hogy az Operettszínház alkotói csapata már 2023-ban elkezdte az előadás előkészítését: a szövegkönyvet letisztították, a kottaanyagot pedig egységesítették. 2024. december 2-án útjára indult a produkció próbafolyamata, néhány hét múlva, február 21-én pénteken, 22-én szombaton és 23-án vasárnap este pedig a nagyközönség a már jól megszokott hármas szereposztásban láthatja először Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotónak, az Operettszínház művészeti vezetőjének rendezését.

Homonnay Zsolt megosztotta a jelenlévőkkel, hogy Kálmán Imre a muzsikájával rendkívül széles horizontot pásztáz, a monumentalitástól a lélek zokogó hegedűjéig átfogja azt a hatalmas emocionális ívet, amelyet az alkotók és az előadók is bejárnak a próbafolyamat és az előadás során. A zenei szövet rendkívül gazdag, árnyalt és sokrétű jelentéstartalmakat hordoz magában, és szerves egységet alkot a librettóval, amely az Operettszínház művészeti vezetője szerint kiemelkedően igényes és kidolgozott, vagyis

a dalok, a duettek, az együttesek és a hangszerelés, valamint a szöveg együtt megtestesíti azt a drámaiságot, ami a nagyoperett történetében is megjelenik.

Fedóra Palinszka, az özvegyen maradt, fiatal hercegné – attól tartva, hogy csak a hitvesi öröksége miatt érdeklődnek iránta a férfiak – úgy dönt, hogy ezután néhai férje, a herceg vagyonát kezeli, és végleg elzárkózik egy újabb kapcsolat kialakításától. Azonban egy alkalommal ellátogat a szentpétervári cirkuszba, ahol egy kitűnő lovas Mister X néven, álarcban mutatja be virtuóz mutatványát. A férfi manapság csakis a cirkusznak él, és egyre nagyobb kockázatot vállal a porondon. A rendezői koncepció alapját az egyénnek a személyes és kollektív magánnyal való küzdelme képezi: a menekülés az őszinte, nyílt, emberi kapcsolatoktól, a társas érintkezések alkalmával magunkra öltött álarc, valamint a felismerés képessége, hogy képesek vagyunk levetkőzni eddig játszott szerepünket. Homonnay Zsolt úgy látja, hogy az igazán nagy remekműveknek a sajátja, hogy olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek minden korban érvényesek.

PappBalazs_SandorPeter_LakiPeter_Acirkuszhercegno_sajttaj_foto_JanusErika-103227.jpg

Papp Balázs, Sándor Péter és Laki Péter (Fotó/Forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)

A cirkuszhercegnő díszletének megálmodója Túri Erzsébet. A Rubányi Vilmos- és Vágó Nelli-díjas díszlettervező beavatta a sajtó képviselőit és a közönséget a kulisszatitkokba: az előadás reális térben játszódik, de alkotótársaival együtt az volt céljuk, hogy a díszletet modernné tegyék a mai, 21. századi nézők számára. A játéktér alapja egy félköríves csarnok, az első két felvonásban – a szentpétervári helyszíneken – fekete és arany alapszínekkel. A város építészetére jellemző a barokk és a rokokó világa, ehhez kapcsolódik az arany szín, a fekete pedig jól rezonál a főszereplőket foglalkoztató hangsúlyos érzelmi kérdésekre, vagyis a magányra. A félköríves csarnok ugyanakkor manézs is egyben, ahol egy klasszikus tigrisfejből lépnek elő a cirkuszi szereplők. Az eredeti darabban egy cirkuszi előcsarnok szerepel, és azt már nem látja közönség, ahogyan a szereplők kimennek a manézsra. Viszont

az Operettszínház technikai adottságainak köszönhetően megmutatják magát a porondot is, így a nézők egészen különleges élményben részesülnek, hiszen valódi cirkusz tárul a szemük elé.

A második felvonás játéktere a nagyherceg rideg, sejtelmes, titkokat rejtő kastélya. A tervezőnek lehetősége adódik arra, hogy a színpad közepén lévő, külön mozgásba hozható kis forgókon megjelenítse a nagyherceg titkos budoárját, ugyanakkor a darab szövegéhez hűen pillanatok alatt templommá változik a tér. A harmadik felvonás Budapesten játszódik egy szálló épületében, amely idilli hangulatú, fehér, illetve bézs színű, már-már elképzelt világ. Az operett műfajának sajátossága, hogy végül minden megoldódik, és a szerelmesek egymásra találnak. A cirkuszhercegnő főszereplőit elhagyja a magány – mintegy megtisztulnak – és ezért kap szerepet a már említett feketével kontrasztos fehér szín. Azonban ezzel az idilli környezettel azt is üzenik, hogy a hőn vágyott boldogságot elemelik a realitás talajától. A színház egyedülálló, hatalmas LED-fala a díszlet ablaka a világra. Egyszer csak kinyílik, és a közönség a csillagos eget látja, vagy éppen plakáttá alakul a cirkuszban, de megjelenhet rajta akár egy emlékkép, és a szereplők a segítségével a nagyherceg kastélyában hirtelen a víz alá is kerülhetnek, ahol cápa ólálkodik. Túri Erzsébet úgy gondolja, hogy a LED-fal igazán 21. századivá, és valóban meghökkentővé teszi a színpadképet, az épített díszletet azonban nem helyettesíti: bár fantasztikus kiegészítője az előadásnak, de ha nem lenne, a játéktér önállóan is megállná a helyét.

Az előadásban Kiss-Balbinat Ádám Junior Prima díjas hegedűművész, népzenész a magány hegedűseként látható. A fiatal, tehetséges muzsikus elmondta, hogy Homonnay Zsolttal évekkel ezelőtt dolgozott együtt először, és a színházi alkotó azóta minden rendezésében számít hegedűjátékára, művészeti tevékenységére.

A produkcióban jelentős szerepet kaptak a Színház- és Filmművészeti Egyetem zenész színművész osztályának operett-musical szakos növendékei, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem frissen végzett tenoristája, Papp Balázs. Az Operettszínház főigazgatója – mint az SZFE osztályvezető tanára és az LFZE oktatója – kiemelt hangsúlyt fektet a jövő művészgenerációjának kinevelésére, ezért az általa megálmodott és útjára indított Tálentum Program célja, hogy a különböző művészeti területek felől az operett és a musical műfaja iránt érdeklődő, tehetséges fiatalok közösen, összművészeti színházi környezetben, a gyakorlatban is elsajátítsák azt a tudásanyagot, ami az operett és a musical hiteles, autentikus és magas minőségű műveléséhez szükséges.

A Budapesti Operettszínház új bemutatója a Fővárosi Nagycirkusszal immár hagyománnyá vált együttműködés keretében látható. A sajtótájékoztatón részletek hangzottak el a darabból Kiss Diána, Lévai Enikő, Sándor Péter, Laki Péter, Papp Balázs, Dolhai Attila, Kiss Zoltán, Langer Soma, Bojtos Luca, Széles Flóra, Rácz-Almási Vivien, valamint Erdős Attila, Dénes Viktor és Tassonyi Balázs előadásában. Hegedűn játszott Kiss-Balbinat Ádám, zongorán közreműködött Szekeres László.

A produkcióról további információ itt érhető el. >>>

Fejléckép: Lévai Enikő és az Operettszínház Énekkarának tagjai (fotó/forrás: Janus Erika / Budapesti Operettszínház)

„Minden színpadi produkció segített túllépni a bizonytalanságaimon” – beszélgetés Papp Balázs operaénekessel

Kapcsolódó

„Minden színpadi produkció segített túllépni a bizonytalanságaimon” – beszélgetés Papp Balázs operaénekessel

A Zeneakadémián idén végző fiatal művész elmesélte, hogyan talált rá zongora és zeneszerzés szakos tanulmányai után az éneklésre, milyen nehézségek ellen kell felvérteznie magát, aki ezt a pályát választja, de azt is elárulta, merrefelé vezetik további tervei.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Apu, azt hadd kérdezzem meg…” – Léner Péter és Léner András a Mester és Tanítványa podcastban

Apa és fia beszélgetésével folytatódik a Magyar Színházrendezői Testület frissen indított podcast-sorozata, amely a Fidelio online felületein jelentkezik kéthetente. A második részben Léner Péter színházi rendezőt kérdezi fia, Léner András színházi rendező, a Magyar Színházrendezői Testület alelnöke.
Vizuál

Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait – Tarr Béla életműdíjat kapott

Tizenhárom év szünet után visszatért a magyar mozgóképkultúra egyik legfontosabb eseménye, a Magyar Filmszemle. A rendezvény hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 9-én tartották meg a Corvin mozi Korda termében. A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda, és adták át.
Színház

Haumann Máté: „Hamlet szerepe három embert igényel egyszerre”

Február 7-én mutatta be a Magyar Színház Shakespeare örök klasszikusát, a Hamletet, Eperjes Károly rendezésében. A címszerepet Haumann Máté alakítja, aki szerint az előadás összekovácsolta a társulatot. Erről is beszélt nekünk. Villáminterjú.
Színház

Hajdu Steve: „Egy színésznek a saját halálát is könnyebb lesz feldolgozni”

Két nap alatt fogytak el a jegyek a Centiről centire márciusi előadásaira is, nézői várólista van a produkcióra a Rózsavölgyi Szalonban. A darabot Őze Áron rendezte, és játszik is benne Marjai Virág, Dobó Kata, valamint Hajdu Steve mellett, aki szerint Magyarországon is kezd hobbivá válni a színészet. De nem csak erről kérdezte őt a Fidelio.
Tánc

Tánc Valentin-napra: jövő héten látható a Liliom

Magyarországon egyedülálló táncszínházi előadás a Liliom, a szerelem, a szenvedély és a sorsfordító döntések története. A Feledi Project előadása modern mozgásvilággal és érzelmekkel teli koreográfiával kelti életre Molnár Ferenc világhírű darabját. A Liliom február 19-én látható a Nemzeti Táncszínházban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház magazin

1100. előadásához érkezik A padlás a Vígszínházban vasárnap

Újabb színháztörténeti pillanathoz, az 1100. előadásához érkezik A padlás február 9-én a Vígszínházban. Minden idők legsikeresebb magyar zenés színpadi művét Marton László rendezésében mutatták be 1988. január 29-én. A premier hosszú vastapssal zárult, és azóta is folyamatosan telt házzal futnak az előadások.
Zenés színház interjú

Sümegi Eszter: „A felnőtt embernek is kell a mese”

Bár az olasz és német repertoár számtalan nagy szerepében hódította meg a közönség szívét, Sümegi Eszter pályája nemrég izgalmas fordulatot vett: Turandotként debütált a Magyar Állami Operaházban.
Zenés színház interjú

Megtalálni az emberit – három fiatal karmester a Magyar Állami Operaházban

Három olyan fiatal karmestert szólítunk meg, akikben egy dolog biztosan közös, az OPERA művészeti vezetése látja bennük a tehetséget, a lehetőséget, ezért kellően komoly feladatokat is rájuk bíz.
Zenés színház ajánló

Egy disztópikus Skóciába utazhatunk Verdi Macbethjének operaházi előadásán

A New York-i Metropolitan sztárja, George Gagnidze és Kálmándy Mihály címszereplésével, Boross Csilla és Rálik Szilvia női főszereplésével mutatja be Verdi Macbethjét február 22-én a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház ajánló

Újra az Operaházban látható Anna Netrebko és Yusif Eyvazov

A Bohémélet, a Manon Lescaut, a Pillangókisasszony, a Tosca és a Turandot közkedvelt részletei is elhangoznak Anna Netrebko és Yusif Eyvazov áriaestjén március 23-án az Operaházban.