Zenés színház

Kristóf Réka, Tarjányi Tamás és a Budapest Filharmónia Társaság Mozart Varázsfuvolájában Szentmargitbányán

2019.07.02. 12:00
Ajánlom
A 2019-es szezonban Mozart A varázsfuvola című operáját, az egyik legismertebb és legkedveltebb operát tűzik színre a Fertő-tó melletti Szentmargitbánya kőfejtőjének szabadtéri színpadán.
1Dame_RekaKristofcopyrightfreeQ-152605.jpg

Kristóf Réka

A különleges helyszín egyedülálló, lélegzetelállító és mesés kulisszát szolgáltat Mozart szerelemről és józan észről szóló meséjéhez, s egyben főszerepet is kap Raimund Bauer színpadképében. A Cornelius Obonya és Carolin Pienkos rendezőpáros először rendez Európa egyik legnagyobb szabadtéri színpadán, a premier 2019. július 10-én lesz. A nemzetközi produkcióban fiatal sztárénekesek lépnek fel, a közönség az első udvarhölgy szerepében hallhatja Kristóf Rékát, a fiatal pap és az első őrtálló szerepében pedig Tarjányi Tamást. A többfordulós meghallgatás egyértelmű eredményeként az idén a Budapest Filharmónia Társaság Zenekarát vezényli Karsten Januschke karmester.

DieZauberflote_Buhnenbild_Detailaufnhame-152608.jpg

Varázsfuvola a kőfejtőben (Fotó/Forrás: Buhnenbild)

A varázsfuvola, a fiatalon elhunyt salzburgi zseni egyik utolsó művének ősbemutatója 1791-ben volt Bécsben.

Az opera utánozhatatlanul ötvözi a könnyedséget a mélységgel, a játékosságot a méltósággal, a gyerekességet a bölcsességgel.

A zeneszerző daljátéknak szánta művét, amelynek egyes zenei motívumai idővel valóban klasszikus slágerekké váltak. Gondoljunk csak Papageno belépőjére – Az erdőt járva sípolok –, Tamino Kép-áriájára, vagy akár Pamina melankólikus – Az mink volt, jaj, végleg eltűnt kezdetű – áriájára a II. felvonásban. A közönség tetszését akkor és most is leginkább az Éj Királynőjének bámulatos koloratúráriái váltják ki. Ezek az áriák számos operarajongót emlékeztetnek az opera iránti legelső lelkesedésére.

2019-06-03_Zflo_ersteProbe-SchulczLisa_HQ-11-152606.jpg

Varázsfuvola (Fotó/Forrás: Lisa Probe-Schulcz)

Egy népszínműhöz illően minden egyes bemutatón Papageno áll a cselekmény középpontjában: az élvezetek embere, aki bármely pillanatban könnyedén dönt a bölcsesség helyett a bor mellett, s inkább élvezi a jelen minden egyes pillanatát, mint hogy az örökkévalóságra gondoljon. Papageno szerepét az ősbemutatón Mozart szövegírója, Emanuel Schikaneder játszotta. A hallgatósághoz közelálló, nem „énekes” színészi előadásmódjával azonnal belopta magát a közönség szívébe. Ezt a tradíciót követve döntött úgy Cornelius Obonya és Carolin Pienkos rendezőáros, hogy

Szentmargitbányán sem operaénekes, hanem Max Simonischek, a német nyelvterületen jól ismert és igen közkedvelt színész játssza Papageno szerepét.

Simonischeket jelentős színházi alakításai mellett számos díjazott televíziós és mozifilmes produkcióból ismerhetjük. 2017-ben megkapta a Nestroy-díjat, a legtekintélyesebb osztrák színházi szakmai elismerést. A varázsfuvola kedvelt központi figuráját megtestesítve Simonischek lehetőséget kap, hogy zene iránti rajongását kiélje, s egy új, tényleg „hallatlan” Papagenót alakítson a színpadon.

SteinbruchStMargarethen2418CAndreasTischler_HQ-152614.jpg

A Szentmargitbányai Kőfejtő (Fotó/Forrás: Andreas Tischler)

A Cornelius Obonya-Carolin Pienkos rendezőpáros első zenés színházi munkájukban, a milánói Scala-ban színpadra vitt Denevérben rögtön bizonyították különleges érzéküket a zenéhez és a különböző pszichológiai jelentésárnyalatok bemutatásához. Mostani rendezésükben teljes mértékben Mozart szellemiségét követik: keresik a nappal és az éjszaka, a nők és a férfiak, a hagyomány és a haladás közötti, mélyen húzódó konfliktusok okait. Rendezésüket az emberi konfliktusok és harcok leküzdésébe vetett hit vezeti. Mozart egy jobb világba vetett reménységével, ég és föld, ember és kozmosz harmonikus egyesülésével azonosulnak.

A színpompás, fantáziadús kosztümöket, a szakma által sokszorosan elismert olasz Gianluca Falaschi terveit az opera keletkezési ideje inspirálja. Raimund Bauer színpadképében az eddigieknél is erősebben lesz jelen maga a kőfejtő, így egyesítve a természet által teremtett valóságot az emberivel.

1Priester_TamasTarjanyicThiloBeu-152605.jpg

Tarjányi Tamás (Fotó/Forrás: Thilo Beu)

Karsten Januschke karmesterrel régi ismerős tér vissza a Szentmargitbányai Kőfejtőbe, aki ezúttal a Budapesti Filharmónia Társaság Zenekarát és a  Philharmonia Chor Wient vezényli.

A varázsfuvolában fiatal sztárénekeseket dirigál. Pamina szerepében két Mozart-specialista szopránt láthatunk a színpadon: Ana Maria Labint és Kateryna Kaspert. Tamino szerepében két, nemzetközileg keresett tenor énekel: Attilio Glaser és Martin Piskorski, akik a berlini illetve a milánói közönséget is elbűvölték már a fiatal herceg szerepében. Az Éj Királynőjének bámulatos koloratúráriái, a klasszikus énekművészet csúcspontjai Danae Kontora és Maria Kublashvili előadásában csendülnek majd fel. A fiatal pap és az első őrtálló szerepében hallhatjuk Tarjányi Tamás tenort (július 11.,13.,20., 28., valamint augusztus 02.,08.,10.,15.,16. és 17.), míg az első hölgy szerepében a 2017-es Virtuózok győztesét, Kristóf Rékát (július 11.,13.,20.,26.,28., valamint augusztus 2.,10. és 15.).

Jegyvásárlás >>>

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Tarr Béla, Gőz László és Sapszon Ferenc

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. 
Könyv

Megvannak a 2023-as Déry-díj nyertesei

Ladik Katalin, Mohácsi István, Mohácsi János, Nagy Gabriella és Ilma Rakusa vehetik át a magyar irodalom egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező elismerését.
Klasszikus

„Nagyon boldoggá tesz, ha én vezethetek el valakit a dalokhoz” – interjú Helmut Deutschcsal

Helmut Deutsch zongorakísérőként nem csupán kevesekhez fogható népszerűségre tett szert szakmájában, de tanárként is rendkívüli énekesnagyságokat vezetett el a dalműfajhoz. A művész nemrég Piotr Beczałával adott szláv estet az Operaházban.
Klasszikus

Karácsonyi ráadáskoncertet is ad a Concerto Budapest a hagyományos adventi ajándékkoncertek mellett

Koncertekkel ajándékozza meg a zeneszeretőket az adventi időszakban a Concerto Budapest. A kórházi kezelés idején családjukat nélkülözni kényszerülő betegekhez, idősekhez idén is kamaraprodukciókkal látogatnak el a zenekar tagjai.
Klasszikus

Dél-Afrikában rendezett kortárs fesztiválon szerepel az UMZE

Az új és legújabb zenére specializálódott együttes a Nemzetközi Kortárszenei Társaság éves fesztiválján működik közre, Johannesburgban és Fokvárosban.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Negyven százalékkal csökkenti kórusa létszámát a Bayreuthi Ünnepi Játékok

A neves Wagner-fesztivál anyagi nehézségekkel indokolta, hogy százharmincnégy fős énekkarát mindössze nyolcvan főre csökkenti. A Német Opera- és Táncegyüttesek Szövetsége azt javasolta az Ünnepi Játékok vezetőségének, fontolják meg a döntést.
Zenés színház ajánló

Eötvös Péter-ősbemutatóra készül az Opera

A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből írt Valuska címmel operát, amelyet december 2-án mutat be a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza.
Zenés színház kritika

A nevetés védelme – Ligeti-bemutató Bécsben

A Ligeti-évforduló alkalmából újabb darabbal gyarapodott a magyar művek (egyébként nem túl nagy) száma a nemzetközi operarepertoáron. A Le Grand Macabre november 17-i előadásán jártunk.
Zenés színház interjú

„A művészet mindig arra késztet, hogy változtassunk a nézőpontunkon” – interjú Stefan Herheim operarendezővel

Stefan Herheim, napjaink egyik legelismertebb rendezője, az elmúlt évad óta Bécs „második operaházának” a MusikTheater an der Wiennek az igazgatója. Händel Theodorájából kiindulva vallásról, intézményesülésről és az operai önreflexióról beszélgettünk vele.
Zenés színház kritika

Megváltástörténet a kávézóban – Händel Theodorája a MusikTheater an der Wienben

Öt ember egy kávéházban – öt történet arról, mi történhet, ha az embert megérinti a természetfeletti. Händel Theodorája nem is játszódhatott volna térben és időben közelebb a közönségéhez, mint ahogyan a bécsi MusikTheater an der Wienben színre kerül.