Zenés színház

Kritikapályázat: A hálózat csapdájában

2015.04.06. 16:47
Ajánlom
A Rajna kincsével bővült az Operaházban azon előadások sora, melyeket érdemes többször is megnézni. KRITIKAPÁLYÁZAT

Egy filmrendező operarendezése magában rejtheti a medialitás kérdését: az alkotó személyén keresztül találkozó médiumok hogyan lépnek egymással kölcsönhatásba? Az Operaház legújabb produkciójában, A Rajna kincsében ráadásul M. Tóth Géza tovább bonyolítja a multimédiás hálót szövegek, logók, ikonok és az informatikai nyelv kifejezéseinek alkalmazásával. A rendezőnek az írott szöveg iránti vonzalma korábbról is ismeretes, két évvel ezelőtti Máté-passiójában is a legfontosabb vizuális elemként jelent meg. Ezúttal azonban a vetített háttér nem csupán kísérőjelensége az előadásnak - bár esetenként megmarad a cselekmény egy asszociációs alapon nyugvó illusztrátorának (például WotanékNibelheimból történő hazaútja alatt különböző közlekedési eszközöket látunk, a metrótól a közúti hálózaton keresztül, egyre magasabbra emelkedve, a felhőkarcolók tetejéig) - hanem a vetítésben jelenik meg a rendezői interpretáció legfontosabb motívuma is.

Ez a motívum pedig nem más, mint a globális hálózat, emberek, áruk, de elsősorban pénz és információ szabad áramlása. Az óriások kibertechnikusok, akik nem kőből, hanem virtuális kapcsolatokból hozták létre a Walhallát, a kommunikáció urai pedig a médiaszemélyiségként megjelenített istenek. Donner és Froh két sztártípust képviselne, előbbi az izomagyú sportoló, utóbbi pedig a zenéjébe zárkózó, elvont művészlélek. A fegyverek is csak jelképesek, sem a felfújt kalapács, se a szépen csiszolt, de életlen fadárda nem használható, az egyetlen kivétel a zárójelenetben, Wotan nagy tervében felbukkanó kard lesz.

A globális piacon azonban minden áruvá válik. Áruk a kulturális javak, Freiáért letűnt korok műkincseivel fizetnek, miközben maga az árutermelés válik kultúrává (szobrok helyett márkajelzések láthatók mindenütt), az egyedi arcú agyaghadsereg helyére pedig a tömegtermelés cikkei kerülnek. Megvásárolhatók a nők is, nem csak a rajnai konzumhölgyek, de a férje vagyonából élő Fricka is, hiába nézi le az előbbieket, Freia, maga a nőiség pedig jóformán akarat nélküli babává válik. Ha egy elmaradottabb társadalomba előzmények nélkül tör be a fogyasztói kultúra, lerombolhatja annak hagyományos működését, nem véletlenül hasonlít a már hatalomra jutott Alberich egy dél-amerikai diktátorra. Azokban pedig, akik nem férnek hozzá az élet céljának kikiáltott javakhoz, csak gyűlik a frusztráció, és az elérhetetlen jómód elpusztítása iránti vágy, a zárójelenetben az istenek világából leszűrődő ragyogás a tömött polcú bevásárlóközpont képével a bevándorlói zavargásokat és az azok okait éppen ilyen motivációknak tulajdonító elemzéseket is eszünkbe juttathatták.

Ebben a rendszerben Logénak van a legérdekesebb helye. Első ránézésre afféle médiaszemélyiség ő is, showman, irányító, a klasszikus udvaribolond-hagyomány modern kori továbbvivője. Ugyanakkor számos tulajdonsága azt sejteti, mintha nem csupán egy eleme lenne a mindent átszövő hálózatnak, hanem azonos lenne az egésszel, azzal, amit Wotan uralni akar. Nem a hálózat szolgálja az ember céljait, hanem az ember esik áldozatul annak személytelen hatalmának. Loge, a tűz, a mindent mozgató energia,néhanapján ugyan emberi arcát mutatja, de hamar bebizonyosodik, hogy ez csak álca,a következő pillanatban éppúgy szolgál másvalakit, mint korábbi gazdáját.

Loge figurájának ilyen bonyolult megjelenítésében hatalmas szerep jut az őt alakító, zseniális Adrian Erödnek. Az énekes toronymagasan emelkedik ki az előadásból, színpadi tudatossága, fejlett mozgáskultúrája és hasonlóan rugalmas és sokoldalúan kifejező hangja révén. Mellette a Wotant alakító Kálmándi Mihály és az Alberich szerepét éneklő Marcus Jupither egyre teljesebb és árnyaltabb alakítást nyújtottak, kiemelkedően jól sikerült például a negyedik kép első fele, amelyben csak a három főszereplő van színen. Említésre méltó még Cser Krisztián Fasoltja, habár az énekes mennydörgő basszusa inkább mutatta meg az óriás nagyságát, mintsem mélyebb érzéseit. A női előadók is kivették a részüket az előadás sikeréből, Németh Juditról eddig is lehetett tudni, hogy minden ízében érzi a Wagner-zenét, Keszei Boriról viszont ez csak most derült ki. A kisebb szereplők közül Wierdl Eszter Woglindéje, Nyári Zoltán Frohja és Megyesi Zoltán Miméje emelkedett ki. A Magyar Álami Operaház Zenekara Halász Péter vezényletével, ha nem is hibátlanul, de magas színvonalon játszott,interpretációjuk sem hagyott maga után hiányérzetet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Tóth Péter operát írt a Tótékból

Kenessey Jenő Az arany meg az asszony és Örkény István-Tóth Péter Tóték című egyfelvonásos operáit Káel Csaba rendezésében és Jankó Zsolt vezényletével mutatja be április 26-án a Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyházban.
Zenés színház ajánló

Kortársak és klasszikusok a Bartók Plusz Operafesztiválon

Közzétette programját a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál. A klasszikus és modern zenés színházi élményt, opera-animációt és báboperát is kínáló fesztivál szenzációjának Eötvös Péter Az Aranysárkány című művének hazai ősbemutatója ígérkezik. A jegyárusítás megkezdődött, egyes előadásokra 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak belépőjegyet május 5-ig.
Zenés színház interjú

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.