Zenés színház

Kritikapályázat: A hálózat csapdájában

2015.04.06. 16:47
Ajánlom
A Rajna kincsével bővült az Operaházban azon előadások sora, melyeket érdemes többször is megnézni. KRITIKAPÁLYÁZAT

Egy filmrendező operarendezése magában rejtheti a medialitás kérdését: az alkotó személyén keresztül találkozó médiumok hogyan lépnek egymással kölcsönhatásba? Az Operaház legújabb produkciójában, A Rajna kincsében ráadásul M. Tóth Géza tovább bonyolítja a multimédiás hálót szövegek, logók, ikonok és az informatikai nyelv kifejezéseinek alkalmazásával. A rendezőnek az írott szöveg iránti vonzalma korábbról is ismeretes, két évvel ezelőtti Máté-passiójában is a legfontosabb vizuális elemként jelent meg. Ezúttal azonban a vetített háttér nem csupán kísérőjelensége az előadásnak - bár esetenként megmarad a cselekmény egy asszociációs alapon nyugvó illusztrátorának (például WotanékNibelheimból történő hazaútja alatt különböző közlekedési eszközöket látunk, a metrótól a közúti hálózaton keresztül, egyre magasabbra emelkedve, a felhőkarcolók tetejéig) - hanem a vetítésben jelenik meg a rendezői interpretáció legfontosabb motívuma is.

Ez a motívum pedig nem más, mint a globális hálózat, emberek, áruk, de elsősorban pénz és információ szabad áramlása. Az óriások kibertechnikusok, akik nem kőből, hanem virtuális kapcsolatokból hozták létre a Walhallát, a kommunikáció urai pedig a médiaszemélyiségként megjelenített istenek. Donner és Froh két sztártípust képviselne, előbbi az izomagyú sportoló, utóbbi pedig a zenéjébe zárkózó, elvont művészlélek. A fegyverek is csak jelképesek, sem a felfújt kalapács, se a szépen csiszolt, de életlen fadárda nem használható, az egyetlen kivétel a zárójelenetben, Wotan nagy tervében felbukkanó kard lesz.

A globális piacon azonban minden áruvá válik. Áruk a kulturális javak, Freiáért letűnt korok műkincseivel fizetnek, miközben maga az árutermelés válik kultúrává (szobrok helyett márkajelzések láthatók mindenütt), az egyedi arcú agyaghadsereg helyére pedig a tömegtermelés cikkei kerülnek. Megvásárolhatók a nők is, nem csak a rajnai konzumhölgyek, de a férje vagyonából élő Fricka is, hiába nézi le az előbbieket, Freia, maga a nőiség pedig jóformán akarat nélküli babává válik. Ha egy elmaradottabb társadalomba előzmények nélkül tör be a fogyasztói kultúra, lerombolhatja annak hagyományos működését, nem véletlenül hasonlít a már hatalomra jutott Alberich egy dél-amerikai diktátorra. Azokban pedig, akik nem férnek hozzá az élet céljának kikiáltott javakhoz, csak gyűlik a frusztráció, és az elérhetetlen jómód elpusztítása iránti vágy, a zárójelenetben az istenek világából leszűrődő ragyogás a tömött polcú bevásárlóközpont képével a bevándorlói zavargásokat és az azok okait éppen ilyen motivációknak tulajdonító elemzéseket is eszünkbe juttathatták.

Ebben a rendszerben Logénak van a legérdekesebb helye. Első ránézésre afféle médiaszemélyiség ő is, showman, irányító, a klasszikus udvaribolond-hagyomány modern kori továbbvivője. Ugyanakkor számos tulajdonsága azt sejteti, mintha nem csupán egy eleme lenne a mindent átszövő hálózatnak, hanem azonos lenne az egésszel, azzal, amit Wotan uralni akar. Nem a hálózat szolgálja az ember céljait, hanem az ember esik áldozatul annak személytelen hatalmának. Loge, a tűz, a mindent mozgató energia,néhanapján ugyan emberi arcát mutatja, de hamar bebizonyosodik, hogy ez csak álca,a következő pillanatban éppúgy szolgál másvalakit, mint korábbi gazdáját.

Loge figurájának ilyen bonyolult megjelenítésében hatalmas szerep jut az őt alakító, zseniális Adrian Erödnek. Az énekes toronymagasan emelkedik ki az előadásból, színpadi tudatossága, fejlett mozgáskultúrája és hasonlóan rugalmas és sokoldalúan kifejező hangja révén. Mellette a Wotant alakító Kálmándi Mihály és az Alberich szerepét éneklő Marcus Jupither egyre teljesebb és árnyaltabb alakítást nyújtottak, kiemelkedően jól sikerült például a negyedik kép első fele, amelyben csak a három főszereplő van színen. Említésre méltó még Cser Krisztián Fasoltja, habár az énekes mennydörgő basszusa inkább mutatta meg az óriás nagyságát, mintsem mélyebb érzéseit. A női előadók is kivették a részüket az előadás sikeréből, Németh Juditról eddig is lehetett tudni, hogy minden ízében érzi a Wagner-zenét, Keszei Boriról viszont ez csak most derült ki. A kisebb szereplők közül Wierdl Eszter Woglindéje, Nyári Zoltán Frohja és Megyesi Zoltán Miméje emelkedett ki. A Magyar Álami Operaház Zenekara Halász Péter vezényletével, ha nem is hibátlanul, de magas színvonalon játszott,interpretációjuk sem hagyott maga után hiányérzetet.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Vizuál

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Plusz

Ők kapták idén a Junior Prima díjakat népművészet és közművelődés kategóriában

A díjátadó rendezvény idén a Docler Irodaházban kapott helyet, ahol a biztonsági előírásokat betartva nyújtotta át a díjakat Árendás Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, valamint Gattyán György, a Docler cégcsoport alapító-tulajdonosa.
Klasszikus

„Minden, ami valóban személyessé válik bennünk, az inspiráció"

Ávéd János 12 évvel ezelőtt csatlakozott a Modern Art Orchestrához Fekete-Kovács Kornél felkérésére, azóta tenorszaxofonistaként, zeneszerzőként és hangszerelőként erősíti a zenekart. 2011-ben megalakította az Ávéd János Balance formációt, melynek célja, hogy új zenei lehetőségeket fedezzenek fel és spontán felmerülő dallami elemeket használjanak. A művésszel Kodály hagyatékának gondozásáról, új, saját lemezéről és inspirációs forrásokról beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.
Zenés színház ajánló

Szerelem, féltékenység és rengeteg humor - látványos revü-operettel indul az évad a Miskolci Nemzeti Színházban

A Bál a Savoyban Ábrahám Pál egyik legnépszerűbb, napjainkban is Európa szerte játszott operettje. A bohózati fordulatokban bővelkedő mulatságos féltékenységi történet helyszínét Szőcs Artur rendezése Nizzából Londonba teszi át. A mediterrán – olasz és spanyol – motívumokból építkező zenei anyagban számos népszerű sláger is felcsendül.
Zenés színház hír

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Zenés színház hír

Október közepéig elmaradnak az Opera előadásai

A koronavírus járvány növekvő esetszámaira tekintettel a Magyar Állami Operaház vezetősége úgy döntött, felfüggeszti előadásainak próbáit, ennek eredményeképp pedig a meghirdetett előadások döntő többsége október 17-ig elmarad.
Zenés színház interjú

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.