Zenés színház

Kritikapályázat: A hálózat csapdájában

2015.04.06. 16:47
Ajánlom
A Rajna kincsével bővült az Operaházban azon előadások sora, melyeket érdemes többször is megnézni. KRITIKAPÁLYÁZAT

Egy filmrendező operarendezése magában rejtheti a medialitás kérdését: az alkotó személyén keresztül találkozó médiumok hogyan lépnek egymással kölcsönhatásba? Az Operaház legújabb produkciójában, A Rajna kincsében ráadásul M. Tóth Géza tovább bonyolítja a multimédiás hálót szövegek, logók, ikonok és az informatikai nyelv kifejezéseinek alkalmazásával. A rendezőnek az írott szöveg iránti vonzalma korábbról is ismeretes, két évvel ezelőtti Máté-passiójában is a legfontosabb vizuális elemként jelent meg. Ezúttal azonban a vetített háttér nem csupán kísérőjelensége az előadásnak - bár esetenként megmarad a cselekmény egy asszociációs alapon nyugvó illusztrátorának (például WotanékNibelheimból történő hazaútja alatt különböző közlekedési eszközöket látunk, a metrótól a közúti hálózaton keresztül, egyre magasabbra emelkedve, a felhőkarcolók tetejéig) - hanem a vetítésben jelenik meg a rendezői interpretáció legfontosabb motívuma is.

Ez a motívum pedig nem más, mint a globális hálózat, emberek, áruk, de elsősorban pénz és információ szabad áramlása. Az óriások kibertechnikusok, akik nem kőből, hanem virtuális kapcsolatokból hozták létre a Walhallát, a kommunikáció urai pedig a médiaszemélyiségként megjelenített istenek. Donner és Froh két sztártípust képviselne, előbbi az izomagyú sportoló, utóbbi pedig a zenéjébe zárkózó, elvont művészlélek. A fegyverek is csak jelképesek, sem a felfújt kalapács, se a szépen csiszolt, de életlen fadárda nem használható, az egyetlen kivétel a zárójelenetben, Wotan nagy tervében felbukkanó kard lesz.

A globális piacon azonban minden áruvá válik. Áruk a kulturális javak, Freiáért letűnt korok műkincseivel fizetnek, miközben maga az árutermelés válik kultúrává (szobrok helyett márkajelzések láthatók mindenütt), az egyedi arcú agyaghadsereg helyére pedig a tömegtermelés cikkei kerülnek. Megvásárolhatók a nők is, nem csak a rajnai konzumhölgyek, de a férje vagyonából élő Fricka is, hiába nézi le az előbbieket, Freia, maga a nőiség pedig jóformán akarat nélküli babává válik. Ha egy elmaradottabb társadalomba előzmények nélkül tör be a fogyasztói kultúra, lerombolhatja annak hagyományos működését, nem véletlenül hasonlít a már hatalomra jutott Alberich egy dél-amerikai diktátorra. Azokban pedig, akik nem férnek hozzá az élet céljának kikiáltott javakhoz, csak gyűlik a frusztráció, és az elérhetetlen jómód elpusztítása iránti vágy, a zárójelenetben az istenek világából leszűrődő ragyogás a tömött polcú bevásárlóközpont képével a bevándorlói zavargásokat és az azok okait éppen ilyen motivációknak tulajdonító elemzéseket is eszünkbe juttathatták.

Ebben a rendszerben Logénak van a legérdekesebb helye. Első ránézésre afféle médiaszemélyiség ő is, showman, irányító, a klasszikus udvaribolond-hagyomány modern kori továbbvivője. Ugyanakkor számos tulajdonsága azt sejteti, mintha nem csupán egy eleme lenne a mindent átszövő hálózatnak, hanem azonos lenne az egésszel, azzal, amit Wotan uralni akar. Nem a hálózat szolgálja az ember céljait, hanem az ember esik áldozatul annak személytelen hatalmának. Loge, a tűz, a mindent mozgató energia,néhanapján ugyan emberi arcát mutatja, de hamar bebizonyosodik, hogy ez csak álca,a következő pillanatban éppúgy szolgál másvalakit, mint korábbi gazdáját.

Loge figurájának ilyen bonyolult megjelenítésében hatalmas szerep jut az őt alakító, zseniális Adrian Erödnek. Az énekes toronymagasan emelkedik ki az előadásból, színpadi tudatossága, fejlett mozgáskultúrája és hasonlóan rugalmas és sokoldalúan kifejező hangja révén. Mellette a Wotant alakító Kálmándi Mihály és az Alberich szerepét éneklő Marcus Jupither egyre teljesebb és árnyaltabb alakítást nyújtottak, kiemelkedően jól sikerült például a negyedik kép első fele, amelyben csak a három főszereplő van színen. Említésre méltó még Cser Krisztián Fasoltja, habár az énekes mennydörgő basszusa inkább mutatta meg az óriás nagyságát, mintsem mélyebb érzéseit. A női előadók is kivették a részüket az előadás sikeréből, Németh Juditról eddig is lehetett tudni, hogy minden ízében érzi a Wagner-zenét, Keszei Boriról viszont ez csak most derült ki. A kisebb szereplők közül Wierdl Eszter Woglindéje, Nyári Zoltán Frohja és Megyesi Zoltán Miméje emelkedett ki. A Magyar Álami Operaház Zenekara Halász Péter vezényletével, ha nem is hibátlanul, de magas színvonalon játszott,interpretációjuk sem hagyott maga után hiányérzetet.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

„Nem hiszem, hogy Mozartnak könnyű volt” – interjú Pusker Júliával

Tehetségről, jelenről, jövőről beszélgettünk a fiatal hegedűművésszel. Sok éve ismerős világ számára a színpad, de az egészséges drukkot nem kell és nem is szabad kinőni. Mozart életét pedig nem tette könnyebbé, hogy csodagyerek volt. Pusker Júlia augusztus 4-én lép fel Balatonfüreden, a Klassz a pARTon fesztiválon.
Zenés színház

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Vizuál

L. Simon László a Magyar Nemzeti Múzeum új főigazgatója

A korábbi kulturális államtitkár megbízatása öt évre szól.
Színház

Nem akarta, hogy bárki lássa hanyatlani – Sződy Szilárd emlékére

81. életévében elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg, oktató, Sződy Szilárd szobrász- és éremművész unokája. Bicskei Kiss László színész, rendező emlékezett meg róla.
Vizuál

A kortárs művészetről szól az augusztus Lovason

Augusztus első hétvégéjén harmadik alkalommal nyílt meg Lovason a Garten Balaton kortárs művészeti hetek, melynek célja, hogy bemutassa a kortárs képzőművészet és szobrászat legjelentősebb hazai alkotóit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Nem is ügyefogyott

Lesz maga juszt is az enyém, Holdvilágos éjszakán, Szerelemhez nem kell szépség – ugye már ön is dúdolja mindegyik slágert? És ha még hozzátesszük a „Fekete Péter öcsém, te kis ügyefogyott” kezdetű nótát, máris helyben vagyunk: a Szabadkai Népszínház 2019-ben bemutatott, azóta is repertoáron tartott, számos sikeres vendégjátékot megjárt előadása, a Fekete Péter a Városmajori Szabadtéri Színpadon mutatkozik be Budapest közönségének.
Zenés színház ajánló

A férfi és a női lélek mélységei

Mester Viktória és Molnár Levente művészházaspár előadásában szcenírozott, vizuál-operakoncert formájában elevenedik meg Bartók Béla egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára.
Zenés színház hír

„Azért dolgozunk, hogy értéket teremtsünk” – amerikai turnéra készül az Operettissima

Egyedülálló nemzetközi együttműködés jött létre az Operettissima és a legnagyobb amerikai közszolgálati televízió, a PBS között, melynek eredményeképpen egy stream koncerten, valamint egy nagyszabású turné keretében ismertethetik meg az alkotók az operettet a helyi közönséggel.
Zenés színház hír

Szirtes Tamás újra pályázik a Madách Színház igazgatói posztjára

Továbbra is a Madách Színház élén maradna a teátrum jelenlegi igazgatója, Szirtes Tamás, ezért beadta a pályázatát a posztra - adta hírül az Index.
Zenés színház interjú

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.