Zenés színház

Kritikapályázat: A kobold, a boszorkány és a királylány története

2015.04.29. 16:59
Ajánlom
Egy kortárs opera ősbemutatóját nehezebb eladni, mint egy Mozart- vagy Verdi-opera felújítását, ugyanis az operarajongók szeretnek biztosra menni, hogy a pénzükért cserébe jól fognak szórakozni. KRITIKAPÁLYÁZAT

A fentiek következtében a közönség többsége inkább a jól ismert klasszikusok előadásaira vált jegyet. Bátor vállalkozás volt tehát a Magyar Állami Operaház részéről, hogy vállalta egy új meseopera bemutatását a gyermekeknek szánt előadások bővítése érdekében. Persze a Ház vezetősége igyekezett biztosra menni: egy jól ismert mesejátékot választott ki megzenésítésre, a film- és színházzene terén nagy tapasztalattal rendelkező zeneszerzőt bízott meg a komponálással, valamint elismert rendezőre bízta az új darab színpadra állítását. Az eredmény pedig egy igazán bájos előadás lett.

Szilágyi Andor Leánder és Lenszirom című mesejátéka kiváló opera szüzsének bizonyult, amely szatirikussága és átgondolt szimbólumrendszere következtében a felnőtt és a középiskolás közönség érdeklődésére is számot tarthat. Szöllősi Barnabás gördülékeny szövegkönyvé dolgozta át Szilágyi eredeti darabját, Tallér Zsófia pedig sokszínű muzsikát komponált a szöveghez. A zeneszerző az összetartozó szereplőket hasonló harmóniavilággal ruházta fel, a két címszereplő komorabb melodramatikusabb szólamait pedig szolgálóik könnyedebb dallamvilágával tette oldottabbá. A neoklasszikus operák világát idéző zene nagyon jól jellemezte az egyes szereplőket, akik közül szinte mindenki kapott egy-egy szólószámot. A partitúrából a népzenei elemek sem maradtak ki: Leánder és Lenszirom Az egyszer egy királyfi dallamait énekelve talált egymásra. Tallér munkájának nagy erénye, hogy hatásos zenedramaturgiát alkotott, amely nem nélkülözte a mélyebb érzelmeket és a humort sem.

Zsótér Sándor jól működő színpadra állítást valósított meg. A rendezés látszólag csupán a történet elmesélésére törekedett, ugyanakkor Ambrus Mária finoman szürrealisztikus díszletei többször is szimbolikus jelenést hordoztak. Töndér Negéd birodalmában Lenszirmot nyomasztó árnyak veszik körül, a sötét színű díszlet zártsága a konvenciók által gúzsba kötött lány behatárolt lehetőségeire utalt. Az innen való megszökés, illetve a Vaknadállyal való találkozás a felnőtté válás rögös útjaként értelmezhető: a történet végére az önző és hiú királylányból érett felnőtt nő lett. Ötletes volt, hogy az előadás elején az énekesek egy hatalmas felfújható műanyag hengerben énekelve fejezték ki Bölömbér kerál 16 éves fogságának viszontagságait. A gyerekek világához közel álló megoldás volt a királyi palota termének a babaházak világát idéző megjelenítése, valamint Lenszirom rózsákkal díszített, élénk kék jelmeze. A gyerek táncosok koreográfiája is összeszedett és hatásos volt. Szerencsére az énekesek is kitettek magukért.

Bakonyi Marcell indulatos és érzékeny Leándere Lenszirommal közös jeleneteiben lírai, míg Bogyóval és Bölömbél kerállal szembeni kitöréseiben durva és darabos volt. Molnár Ágnes telitalálat Lenszirom szerepére: szép hangszínű, csillogó szopránja mellett karcsú alkata is ideális királylánnyá tette. Csibecsőr szerepében Wierdl Esztert, Bogyó szerepében Gradsach Zoltánt hallhattuk. Mindketten remekül komédiáztak, élénk és egyenletes vokális produkciót nyújtva. Meláth Andreának is nagyon jól állt Bölömbél kerálné szerepe: hisztérikus kitörései darabosak és élesek voltak, ami nagyon jól illett a figurához. Hábetler János Bölömbél kerál alakját egy szerethető embernek mutatta, aki mindent megtesz lánya megóvása érdekében. Boncsér Gergely Mar-Szúr szerepét kicsit túljátszotta, amivel szépen kiemelte a figura parodisztikus voltát. Tenorja kissé fakón, de magabiztosan szólt. Cserna Ildikó Töndér Negéd a herceget rövid pórázon tartó alakját hitelesen interpretálta. A Bogányi Tibor vezette zenekar igyekezett kihozni Tallér muzsikájának sokszínű árnyalatait. Olykor a líraibb részletek nem sikerültek a legszebben, a hangerő pedig túl sok volt, de a következő évadban még nyilván finomodni fog a zenekar játéka.

Egy színvonalas új meseopera ősbemutatójára került tehát sor áprilisban az Erkel Színházban. Persze a legfontosabb kérdés, hogy mindez mennyire nyerte el a gyerekek tetszését. A szolid félházas előadás szünetében sokan távoztak, ugyanakkor, akik maradtak, olyan lelkes tapsok és üdv kiáltások közepette ünnepelték az est végén a művészeket, amiért már megérte létre hozni az előadást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Zenés színház interjú

Oszvald Marika: „Semmi ok az aggodalomra, jó idők járnak az operettre”

A Halhatatlanok Társulatának tagja, Kossuth- és Jászai-díjas, és cigánykerekeiről azok is ismerik, akik nem járnak operettbe. Oszvald Marika a budavári gálakoncertről, és arról is beszélt, hogy kell-e félteni az operett műfaját.
Zenés színház interjú

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház ajánló

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Zenés színház palotakoncertek

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.