Zenés színház

Kritikapályázat: A kobold, a boszorkány és a királylány története

2015.04.29. 16:59
Ajánlom
Egy kortárs opera ősbemutatóját nehezebb eladni, mint egy Mozart- vagy Verdi-opera felújítását, ugyanis az operarajongók szeretnek biztosra menni, hogy a pénzükért cserébe jól fognak szórakozni. KRITIKAPÁLYÁZAT

A fentiek következtében a közönség többsége inkább a jól ismert klasszikusok előadásaira vált jegyet. Bátor vállalkozás volt tehát a Magyar Állami Operaház részéről, hogy vállalta egy új meseopera bemutatását a gyermekeknek szánt előadások bővítése érdekében. Persze a Ház vezetősége igyekezett biztosra menni: egy jól ismert mesejátékot választott ki megzenésítésre, a film- és színházzene terén nagy tapasztalattal rendelkező zeneszerzőt bízott meg a komponálással, valamint elismert rendezőre bízta az új darab színpadra állítását. Az eredmény pedig egy igazán bájos előadás lett.

Szilágyi Andor Leánder és Lenszirom című mesejátéka kiváló opera szüzsének bizonyult, amely szatirikussága és átgondolt szimbólumrendszere következtében a felnőtt és a középiskolás közönség érdeklődésére is számot tarthat. Szöllősi Barnabás gördülékeny szövegkönyvé dolgozta át Szilágyi eredeti darabját, Tallér Zsófia pedig sokszínű muzsikát komponált a szöveghez. A zeneszerző az összetartozó szereplőket hasonló harmóniavilággal ruházta fel, a két címszereplő komorabb melodramatikusabb szólamait pedig szolgálóik könnyedebb dallamvilágával tette oldottabbá. A neoklasszikus operák világát idéző zene nagyon jól jellemezte az egyes szereplőket, akik közül szinte mindenki kapott egy-egy szólószámot. A partitúrából a népzenei elemek sem maradtak ki: Leánder és Lenszirom Az egyszer egy királyfi dallamait énekelve talált egymásra. Tallér munkájának nagy erénye, hogy hatásos zenedramaturgiát alkotott, amely nem nélkülözte a mélyebb érzelmeket és a humort sem.

Zsótér Sándor jól működő színpadra állítást valósított meg. A rendezés látszólag csupán a történet elmesélésére törekedett, ugyanakkor Ambrus Mária finoman szürrealisztikus díszletei többször is szimbolikus jelenést hordoztak. Töndér Negéd birodalmában Lenszirmot nyomasztó árnyak veszik körül, a sötét színű díszlet zártsága a konvenciók által gúzsba kötött lány behatárolt lehetőségeire utalt. Az innen való megszökés, illetve a Vaknadállyal való találkozás a felnőtté válás rögös útjaként értelmezhető: a történet végére az önző és hiú királylányból érett felnőtt nő lett. Ötletes volt, hogy az előadás elején az énekesek egy hatalmas felfújható műanyag hengerben énekelve fejezték ki Bölömbér kerál 16 éves fogságának viszontagságait. A gyerekek világához közel álló megoldás volt a királyi palota termének a babaházak világát idéző megjelenítése, valamint Lenszirom rózsákkal díszített, élénk kék jelmeze. A gyerek táncosok koreográfiája is összeszedett és hatásos volt. Szerencsére az énekesek is kitettek magukért.

Bakonyi Marcell indulatos és érzékeny Leándere Lenszirommal közös jeleneteiben lírai, míg Bogyóval és Bölömbél kerállal szembeni kitöréseiben durva és darabos volt. Molnár Ágnes telitalálat Lenszirom szerepére: szép hangszínű, csillogó szopránja mellett karcsú alkata is ideális királylánnyá tette. Csibecsőr szerepében Wierdl Esztert, Bogyó szerepében Gradsach Zoltánt hallhattuk. Mindketten remekül komédiáztak, élénk és egyenletes vokális produkciót nyújtva. Meláth Andreának is nagyon jól állt Bölömbél kerálné szerepe: hisztérikus kitörései darabosak és élesek voltak, ami nagyon jól illett a figurához. Hábetler János Bölömbél kerál alakját egy szerethető embernek mutatta, aki mindent megtesz lánya megóvása érdekében. Boncsér Gergely Mar-Szúr szerepét kicsit túljátszotta, amivel szépen kiemelte a figura parodisztikus voltát. Tenorja kissé fakón, de magabiztosan szólt. Cserna Ildikó Töndér Negéd a herceget rövid pórázon tartó alakját hitelesen interpretálta. A Bogányi Tibor vezette zenekar igyekezett kihozni Tallér muzsikájának sokszínű árnyalatait. Olykor a líraibb részletek nem sikerültek a legszebben, a hangerő pedig túl sok volt, de a következő évadban még nyilván finomodni fog a zenekar játéka.

Egy színvonalas új meseopera ősbemutatójára került tehát sor áprilisban az Erkel Színházban. Persze a legfontosabb kérdés, hogy mindez mennyire nyerte el a gyerekek tetszését. A szolid félházas előadás szünetében sokan távoztak, ugyanakkor, akik maradtak, olyan lelkes tapsok és üdv kiáltások közepette ünnepelték az est végén a művészeket, amiért már megérte létre hozni az előadást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Zenés színház hír

A képzelt beteg – Vajda János operájának ősbemutatójára készül az Opera

Az előadás a CAFe Budapest részeként, de annak időtartamán kívül, október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban, Szabó Máté rendezésében.
Zenés színház hír

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.