Zenés színház

Kritikapályázat: A kobold, a boszorkány és a királylány története

2015.04.29. 16:59
Ajánlom
Egy kortárs opera ősbemutatóját nehezebb eladni, mint egy Mozart- vagy Verdi-opera felújítását, ugyanis az operarajongók szeretnek biztosra menni, hogy a pénzükért cserébe jól fognak szórakozni. KRITIKAPÁLYÁZAT

A fentiek következtében a közönség többsége inkább a jól ismert klasszikusok előadásaira vált jegyet. Bátor vállalkozás volt tehát a Magyar Állami Operaház részéről, hogy vállalta egy új meseopera bemutatását a gyermekeknek szánt előadások bővítése érdekében. Persze a Ház vezetősége igyekezett biztosra menni: egy jól ismert mesejátékot választott ki megzenésítésre, a film- és színházzene terén nagy tapasztalattal rendelkező zeneszerzőt bízott meg a komponálással, valamint elismert rendezőre bízta az új darab színpadra állítását. Az eredmény pedig egy igazán bájos előadás lett.

Szilágyi Andor Leánder és Lenszirom című mesejátéka kiváló opera szüzsének bizonyult, amely szatirikussága és átgondolt szimbólumrendszere következtében a felnőtt és a középiskolás közönség érdeklődésére is számot tarthat. Szöllősi Barnabás gördülékeny szövegkönyvé dolgozta át Szilágyi eredeti darabját, Tallér Zsófia pedig sokszínű muzsikát komponált a szöveghez. A zeneszerző az összetartozó szereplőket hasonló harmóniavilággal ruházta fel, a két címszereplő komorabb melodramatikusabb szólamait pedig szolgálóik könnyedebb dallamvilágával tette oldottabbá. A neoklasszikus operák világát idéző zene nagyon jól jellemezte az egyes szereplőket, akik közül szinte mindenki kapott egy-egy szólószámot. A partitúrából a népzenei elemek sem maradtak ki: Leánder és Lenszirom Az egyszer egy királyfi dallamait énekelve talált egymásra. Tallér munkájának nagy erénye, hogy hatásos zenedramaturgiát alkotott, amely nem nélkülözte a mélyebb érzelmeket és a humort sem.

Zsótér Sándor jól működő színpadra állítást valósított meg. A rendezés látszólag csupán a történet elmesélésére törekedett, ugyanakkor Ambrus Mária finoman szürrealisztikus díszletei többször is szimbolikus jelenést hordoztak. Töndér Negéd birodalmában Lenszirmot nyomasztó árnyak veszik körül, a sötét színű díszlet zártsága a konvenciók által gúzsba kötött lány behatárolt lehetőségeire utalt. Az innen való megszökés, illetve a Vaknadállyal való találkozás a felnőtté válás rögös útjaként értelmezhető: a történet végére az önző és hiú királylányból érett felnőtt nő lett. Ötletes volt, hogy az előadás elején az énekesek egy hatalmas felfújható műanyag hengerben énekelve fejezték ki Bölömbér kerál 16 éves fogságának viszontagságait. A gyerekek világához közel álló megoldás volt a királyi palota termének a babaházak világát idéző megjelenítése, valamint Lenszirom rózsákkal díszített, élénk kék jelmeze. A gyerek táncosok koreográfiája is összeszedett és hatásos volt. Szerencsére az énekesek is kitettek magukért.

Bakonyi Marcell indulatos és érzékeny Leándere Lenszirommal közös jeleneteiben lírai, míg Bogyóval és Bölömbél kerállal szembeni kitöréseiben durva és darabos volt. Molnár Ágnes telitalálat Lenszirom szerepére: szép hangszínű, csillogó szopránja mellett karcsú alkata is ideális királylánnyá tette. Csibecsőr szerepében Wierdl Esztert, Bogyó szerepében Gradsach Zoltánt hallhattuk. Mindketten remekül komédiáztak, élénk és egyenletes vokális produkciót nyújtva. Meláth Andreának is nagyon jól állt Bölömbél kerálné szerepe: hisztérikus kitörései darabosak és élesek voltak, ami nagyon jól illett a figurához. Hábetler János Bölömbél kerál alakját egy szerethető embernek mutatta, aki mindent megtesz lánya megóvása érdekében. Boncsér Gergely Mar-Szúr szerepét kicsit túljátszotta, amivel szépen kiemelte a figura parodisztikus voltát. Tenorja kissé fakón, de magabiztosan szólt. Cserna Ildikó Töndér Negéd a herceget rövid pórázon tartó alakját hitelesen interpretálta. A Bogányi Tibor vezette zenekar igyekezett kihozni Tallér muzsikájának sokszínű árnyalatait. Olykor a líraibb részletek nem sikerültek a legszebben, a hangerő pedig túl sok volt, de a következő évadban még nyilván finomodni fog a zenekar játéka.

Egy színvonalas új meseopera ősbemutatójára került tehát sor áprilisban az Erkel Színházban. Persze a legfontosabb kérdés, hogy mindez mennyire nyerte el a gyerekek tetszését. A szolid félházas előadás szünetében sokan távoztak, ugyanakkor, akik maradtak, olyan lelkes tapsok és üdv kiáltások közepette ünnepelték az est végén a művészeket, amiért már megérte létre hozni az előadást.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.
Zenés színház magazin

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.