Zenés színház

Kritikapályázat: A vélemény nem műfaji kérdés

2014.09.19. 14:23
Ajánlom
Nem rejted véka alá a véleményedet? Akkor jelentkezz kritikapályázatunkra, amellyel – számtalan értékes ajándék mellett – most akár egy Japán utat is nyerhetsz. A pályaműveket elbíráló öttagú zsűriből ezúttal László Ferencet kérdeztük ki a kritika műfajáról és elvárásairól.

- Egy helyen azt írtad, hogy „a magyar komolyzenei koncertélet meggyőződésem szerint jóval nívósabb, mint a magyar színházi élet." És mi a helyzet a hazai zenés színházakkal?

- A magyar zenés színház ebben a tekintetben szorosabb kapcsolatban áll a színházi élettel, mint a komolyzeneivel. Ugyanakkor a helyzete is nehezebb, paradox módon már azért is, mert az opera alapvetően nemzetközi műfaj: nagyobb az elvándorlás, ami nem könnyíti meg az Operaház dolgát. Másfelől a zenés színház esetében sokkal széttartóbbak a nézői és művészi elvárások, nem lehet megmondani, hogy most épp mi a műfajon belüli világtrend, vagy akár az a legfontosabb két-három csapásirány, amit át lehetne ültetni a hazai viszonylatok közé. A hazai operaközönség pedig alapvetően konzervatív ízléssel bír, tehát az sem biztos, hogy könnyedén elfogadnák ezeket a trendeket. De még mielőtt valaki félreértene: ez a nézői kívánalom éppannyira legitim, mint bármelyik másik. Viszont az is igaz, hogy egy konzervatív előadást ma sokkal nehezebb jól megcsinálni, mert ott igazán nélkülözhetetlenek a nagyformátumú énekesek.

- Te azok közé a kritikusok közé tartozol, akiknél az első bekezdés után tudni lehet: tetszett a darab vagy sem. Az értékítélet lenne a kritikus elsődleges feladata?

- A kritikus mindig több pályán játszik egyszerre. Elsődleges feladata szerintem az, hogy annak a nézőnek, aki már látta az előadást, vagy épp szándékozik megnézni, felkínáljon egy értelmezési és értékelési ajánlatot. De számot kell vetnie azzal is, hogy az olvasók jelentős része nem látta, és vélhetően soha nem is fogja látni az adott produkciót, pusztán jól formált véleményt szeretne nyerni. Úgy gondolom, a kritika másik feladata az ő informálásuk. Épp a napokban olvastam Pernye András egyik tanulmányát, aki azt írta: egy előadóművésznek minden este választ kell adnia arra a végső kérdésre, hogy miért is áll ott kint a pódiumon. Szerintem ugyanez igaz a kritikusra is.  Az ugyanis korántsem elegendő indíttatás, hogy kaptunk egy szerkesztői felkérést. Annak, aki kritikát ír, folyamatosan fent kell tartania motiváltságát, érdeklődnie kell a kritika tárgya iránt. Ez egyébként korántsem mindig oly könnyű feladat, mint amilyennek elsőre hangzik. 

- Párhuzamosan írsz a legkülönbözőbb hangvételű lapoknak.  Szerinted egy szerzőnek mennyire kell figyelembe vennie az adott orgánum hangvételét?

- Természetesen figyelembe kell venni, miközben rendkívül nehéz vizionálni egy adott lap tipikus olvasóját. A szöveg mélységével ugyanúgy játszani kell, ahogyan a terjedelemmel is, hiszen tudható, hogy az átlagolvasó figyelme 3000 leütés után lefordul egy online felületről - és nem lehetünk biztosak abban, hogy nincs-e így ugyanez a nyomtatott sajtótermékek esetében. Ebből is következik, hogy egy online lapnál valamivel könnyedebben kell írni, ami látszatra sokszor akár felszínesnek is hathat. Ez bizonyos szempontból formai követelmény is, s jó, ha az olvasó is elfogadja, hogy ilyen terjedelemben nem lehet mély szakkritikát elvárni. És tegyük hozzá - ez itt nem is cél.

- Több területen is mozogsz párhuzamosan, tévékritikától kezdve színház- és operakritikán át a filmkritikáig. A kritika szempontjából értelmezhetőek a műfaji határok?

- A kritikusi szerep alapvetően a művelt néző pozíciójának kivetítése, tehát bármilyen kulturális produktumot néz, vélhetően lesz érvényes véleménye. Az pedig már írástudói kötelessége, hogy ezt a véleményt meg tudja fogalmazni minőségileg, érvekkel alátámasztva. Nem gondolom, hogy a kritikát nagyon szakosítani kellene, már csak azért sem, mert Magyarországon nincs szükség csak operett-, vagy csak operakritikusra, ahogyan láthatóan nincs szükség csak színházkritikusra se - hiszen tudjuk, hogy egyikünk sem kizárólag ebből keresi a kenyerét. Másfelől nagyon szerencsétlen lenne, ha az ember a gondolatait csak meghatározott műfajokra korlátozva mondhatná el. Természetesen bizonyos alapokat mindig el kell sajátítani, meg kell tanulni, miképp kell „olvasni" egy opera- vagy színházi előadást, hiszen a kritika nem merülhet ki puszta rácsodálkozásban vagy fintorgásban.

- Most épp két lapnál dolgozol szerkesztőként. Mik a leggyakoribb kritikusbetegségek?

- Az egyik legtipikusabb a sulykolás, amikor a szerző nem hiszi el, hogy elegendő valamit egyszer leírni. A másik visszatérő jelenség pedig az, amikor a kritikus már a produkció előtt tudja, hogy mit fog írni. Ez ellen még akkor is küzdeni kell a szerzőnek, ha az előítélet egyébként teljes mértében megalapozott. De egy kritikusnak idővel be kell látnia azt is, hogy mi az, ami az ő gusztusához közel áll, és mi az, ami szakmailag és alkatilag is hidegen hagyja, netán taszítja. Az ugyanis egészen biztos, hogy egyetlen kritikusnak se tetszhet minden stílus vagy művészi irány.

Fidelio.hu, a Színház.hu és a Magyar Állami Operaház közös kritikapályázatára meghosszabbított időpontig, október 20-ig várjuk a pályaműveket a kritikapalyazat@fidelio.hu címre. A pályázat feltételeiről és a díjazásról itt találhatsz bővebb információt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Budapest, Amszterdam és Berlin együtt ünnepli Fischer Iván 70. születésnapját

Január 20-án ünnepli hetvenedik születésnapját Fischer Iván. A jeles alkalomból az általa is alapított Budapesti Fesztiválzenekar az amszterdami Concertgebouworkest és a Konzerthausorchester Berlin együttesekkel közös, az interneten közvetített koncertösszeállítással készül.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Plusz

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

„Húsz évem már a múlt” – 20 éves a Rómeó és Júlia musical

2001. január 19-én mutatták be a párizsi Palais des Congrès-ben Gérard Presgurvic musicaljét, a Shakespeare drámája nyomán írt Rómeó és Júliát.
Zenés színház hír

A nyári szezonra készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad

Idén a vártnál jóval korábban, már január 18-án kihirdette nyári előadásait a Margitszigeti Szabadtéri Színpad. A minden eddiginél gazdagabb műsorkínálatban az operák, musicalek, balett-, valamint táncelőadások mellett rendhagyó koncerteket is láthatnak az érdeklődők, ahol az ünnepelt popsztárokon túl a klasszikus zene mesterei is képviseltetik magukat.
Zenés színház koktélparti

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Zenés színház ajánló

„Ez egy olyan történelmi pillanat, amelyben nagyon komoly döntéseket kell hozni” – Szabó Magda klasszikusa az Operett Online-on

Decemberben nagy sikerrel debütált az Operett Online képernyőjén az Abigél, Szabó Magda kultikus regényének musical-változata. A megújult szereposztással közvetített előadás egy csodálatos történet szeretetről, lemondásról, küzdelemről és persze a szerelemről. De mit adhat nekünk ma Abigél?
Zenés színház videó

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.