Zenés színház

Kritikapályázat: "Bűvös vadász hatszor?"

2015.02.25. 16:54
Ajánlom
Majdnem kétszáz év telt el Weber operájának 1821-es bemutatója óta, de az Erkel színházban általam megnézett hat előadás közönségének jelentős része mintha nem szeretne erről tudomást venni. Sokan romantikus operát vártak, szép zenével és korhű jelmezekkel. Semmi többet. KRITIKAPÁLYÁZAT

A történet egyszerű, tanulsága egy mondatban összefoglalható: nem célszerű szövetkezni az ördöggel. Zsótér Sándor ennél többet akar mondani, és így illusztrálás helyett nekünk tesz fel kérdéseket - humoros-ironikus eszközökkel. Akiket ez a gesztus felkészületlenül ér - ráadásul a fülünk mellet az agyunkat is használni kell az előadás megfejtéséhez -, azok számára féloldalas élmény volt ez az operalátogatás. Mégis tele van a színház és kevesen mennek haza a szünetben.

Az előadásról elmondható, hogy két pártra szakította a közönséget, indulatokat kavart. A magyar színházi életben szokatlan jelenség tanúi lehettünk: voltak, akik hangosan fejezték ki nemtetszésüket. Jellemzően a magyar néző udvarias, ha nem szereti az előadást, egy ideig akkor is tapsol. „Búúzás"-ra a Kovalik-féle Fidelio premierjén volt legutóbb példa. Nem értette a közönség a rendező koncepcióját, és tehetetlenségüknek és tiltakozásuknak így adtak hangot. Most épp így megtörtént, sőt egy alkalommal egy néző még be is kiabált a koszorúslányok táncánál, hogy hagyják abba.

A bűvös vadász tipikus „Zsótér-előadás" volt. Minden mozzanatában ki volt dolgozva, minden kelléknek, díszletnek és jelmeznek, színészi gesztusnak oka volt. Az előadás megértése most is aktivitást kívánt a nézőtől, agytornát. Csak egy a baj: van annyira komplex a rendezés, hogy sok részlet csak a második nézésre világosodott meg. Harmadszor még jobban tetszett, amikor már otthonosan kezdtem érezni magamat a mű világában, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a többség nem megy el háromszor egy előadásra, hogy megfejtse a részleteket. De még a hatodik alkalommal is találtam benne új gondolatokat.

Aki sosem látott még Zsótér-előadást és előkészületek nélkül ült be a színházba, annak sok esélye nem volt, hogy elsőre minden titkot megfejtsen és közben még spontán élvezze is. Emiatt kellett volna másodszor is beülni. Akármekkora luxusnak is látszik, de ez a hasonló előadások esetén a legjobb megoldás. Kifizetődik.

Milyen más előnyökkel bírt az előadás többszöri újranézése?

Miután két szereposztásban készült, feltétlenül izgalmas volt ugyanazt a rendezői elképzelést látni más-más művészekkel. Állandó szereplő csak Max (Kovácsházi István), Samiel (Ladányi Andrea) és persze a kiemelt jelentőségű kórus volt. A szereplőcsere néha csak árnyalatnyi különbségeket eredményezett (pl. Anci: Wierdl Eszter-Rácz Rita, Kuno: Gábor Géza-Rácz István, Kilián: Beöthy Kiss László - Kiss Péter), máskor a karakter alapvetően is megváltozott általa.

Az előadás erőviszonyait erősen befolyásolta, hogy épp melyik Kaspar volt a partnere Kovácsházi Istvánnak. Palerdi András az intrikus szerepben kevésbé küzdött, az ördöggel folytatott párbeszédének tónusán is érezhető volt a lemondás. Cser Krisztián dinamikusabb volt, maga is démoni jelenség. Élvezte az ördöggel kötött szövetséget, az utolsó percig bízott a diadalában. Vele kapcsolatban elhittük a főerdésznek, hogy mindenre elszánt gazember.

Max magasabb erők kereszttüzébe került, az ő lelkéért folyik a küzdelem, ez már a mű elején világos, amikor Kaspar és Kuno társaságában a föld fölé emelkedik a „hajóban". A „jó oldal" képviselői között Ágota a legfontosabb. Szabóki Tünde igazán ártatlan, a környezetétől elütő egyéniség. Fodor Beatrix ugyanebben a szerepben viszont egy olyan lányt ábrázol, akinek minden törekvése az, hogy idomuljon a körülötte lévőkhöz, hogy ne lógjon ki a sorból. Ráadásul neki még humora is van.

Kovácsházi István ugyan az első premierre már rögzítette a „született vesztes" Max szerethető alakját, aki bizonytalan és gyáva. Hangsúlyossága mégis erősen függött attól, hogy milyen volt a többi szereplő által létrehozott klíma, éppen melyik csapatba került. Ezért is volt érdemes mindkét leosztásban megnézni az előadást.

Májusban még kétszer látható. Akkor éppen egy új Maxxal (Nyári Zoltán), és ezáltal néhány hangsúly bizonyosan máshova kerül. Én várom.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Kényszerhelyzetbe kerültem” – megszólalt Horváth Lajos Ottó a Nemzetiben történt balesete után kapott összegek kapcsán

A balesetben megsérült színművész azután lépett a nyilvánosság elé, hogy Vidnyánszky Attila a neki és Szász Júliának adott pénzbeli juttatásokkal kapcsolatban nyilatkozott. Közleményére a Nemzeti Színház is reagált.
Vizuál

Ezekről a kultfilmekről ma már mindenki szuperlatívuszokban beszél, pedig megbuktak a premierjük idején

Ma már nehéz elhinni, de számos kultikus remekmű alulteljesített premierje idején a mozikban. Cikkünkben ezek közül mutatunk be néhányat, rávilágítva arra is, milyen tényezők befolyásolhatják egy-egy produkció pénzügyi sikerét. 
Klasszikus

Fischer Iván lett az Európai Unió Ifjúsági Zenekarának zeneigazgatója

Az együttes bejelentette, július 10-től Fischer Ivánt nevezik ki zeneigazgatójuknak. A dirigens a pozícióban Vaszilij Petrenkót váltja, aki tíz sikeres éven át volt a társulat vezető karmestere.
Színház

Közülük kerül ki a Kaszás Attila-díj idei nyertese

Balla Esztert, Ecsedi Erzsébetet és Tóth Ildikót jelölték idén a Kaszás Attila-díjra. A színművészekre a közönség szavazatait augusztus 23-án éjfélig várják a díj weboldalán.
Klasszikus

Puccini-gálát tartanak a Fertőrákosi Barlangszínházban

A Páneurópai Piknik 35. és Giacomo Puccini halálának 100. évfordulójára nemzetközi gálakoncertet rendeznek augusztus 19-én a Fertőrákosi Barlangszínházban, amelyen megidézik a Bohémélet, a Turandot és a Manon Lescaut legnépszerűbb, pillanatait.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Színházi előadás készült egy Kurtág-műből

Július elején mutatta be az Aix-en-Provence-i Fesztivál a Dalok és töredékek című produkciót, amely Kurtág György Kafka-Fragmente Peter Maxwell Davies Eight Songs for a Mad King című művére épül.
Zenés színház kritika

Regény, film, opera? – Krasznahorkai-feldolgozást mutattak be Berlinben

Nemrég mutatták be a Berlini Állami Opera legújabb kortárs operaprojektjét, Marc-André Dalbavie Az ellenállás melankóliája című műve Krasznahorkai László azonos című regényéből készült. Július 4-én, a sorozat második előadásán jártunk.
Zenés színház gyász

Elhunyt Kirsten Dehlholm, az Operaház Pelléas és Mélisande című előadásának rendezője

A nemzetközileg elismert színházi rendezőt és képzőművészt július 10-én, 79 éves korában érte a halál – adta hírül a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház ajánló

Fáradók, féldrágakövek és egy aranyelefánt – Verdi Aidája a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Az idén 25. alkalommal nyitja meg július 10-én a szabadtéri operaelőadások kedvelői előtt kapuit az osztrák-magyar határtól pár percre található Szentmargitbányai Kőfejtő. Giuseppe Verdi remekművét, az Aidát tűzik műsorra.
Zenés színház hír

Művészeit díjazta az évadzárás alkalmából a Magyar Állami Operaház

A Magyar Állami Operaház Csillagóra gáláján pénteken díjátadóval búcsúztatta az évadot, ami azonban a nyári Verdi-sorozatokkal egészen augusztus közepéig tart.