Zenés színház

Kritikapályázat: "Bűvös vadász hatszor?"

2015.02.25. 16:54
Ajánlom
Majdnem kétszáz év telt el Weber operájának 1821-es bemutatója óta, de az Erkel színházban általam megnézett hat előadás közönségének jelentős része mintha nem szeretne erről tudomást venni. Sokan romantikus operát vártak, szép zenével és korhű jelmezekkel. Semmi többet. KRITIKAPÁLYÁZAT

A történet egyszerű, tanulsága egy mondatban összefoglalható: nem célszerű szövetkezni az ördöggel. Zsótér Sándor ennél többet akar mondani, és így illusztrálás helyett nekünk tesz fel kérdéseket - humoros-ironikus eszközökkel. Akiket ez a gesztus felkészületlenül ér - ráadásul a fülünk mellet az agyunkat is használni kell az előadás megfejtéséhez -, azok számára féloldalas élmény volt ez az operalátogatás. Mégis tele van a színház és kevesen mennek haza a szünetben.

Az előadásról elmondható, hogy két pártra szakította a közönséget, indulatokat kavart. A magyar színházi életben szokatlan jelenség tanúi lehettünk: voltak, akik hangosan fejezték ki nemtetszésüket. Jellemzően a magyar néző udvarias, ha nem szereti az előadást, egy ideig akkor is tapsol. „Búúzás"-ra a Kovalik-féle Fidelio premierjén volt legutóbb példa. Nem értette a közönség a rendező koncepcióját, és tehetetlenségüknek és tiltakozásuknak így adtak hangot. Most épp így megtörtént, sőt egy alkalommal egy néző még be is kiabált a koszorúslányok táncánál, hogy hagyják abba.

A bűvös vadász tipikus „Zsótér-előadás" volt. Minden mozzanatában ki volt dolgozva, minden kelléknek, díszletnek és jelmeznek, színészi gesztusnak oka volt. Az előadás megértése most is aktivitást kívánt a nézőtől, agytornát. Csak egy a baj: van annyira komplex a rendezés, hogy sok részlet csak a második nézésre világosodott meg. Harmadszor még jobban tetszett, amikor már otthonosan kezdtem érezni magamat a mű világában, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a többség nem megy el háromszor egy előadásra, hogy megfejtse a részleteket. De még a hatodik alkalommal is találtam benne új gondolatokat.

Aki sosem látott még Zsótér-előadást és előkészületek nélkül ült be a színházba, annak sok esélye nem volt, hogy elsőre minden titkot megfejtsen és közben még spontán élvezze is. Emiatt kellett volna másodszor is beülni. Akármekkora luxusnak is látszik, de ez a hasonló előadások esetén a legjobb megoldás. Kifizetődik.

Milyen más előnyökkel bírt az előadás többszöri újranézése?

Miután két szereposztásban készült, feltétlenül izgalmas volt ugyanazt a rendezői elképzelést látni más-más művészekkel. Állandó szereplő csak Max (Kovácsházi István), Samiel (Ladányi Andrea) és persze a kiemelt jelentőségű kórus volt. A szereplőcsere néha csak árnyalatnyi különbségeket eredményezett (pl. Anci: Wierdl Eszter-Rácz Rita, Kuno: Gábor Géza-Rácz István, Kilián: Beöthy Kiss László - Kiss Péter), máskor a karakter alapvetően is megváltozott általa.

Az előadás erőviszonyait erősen befolyásolta, hogy épp melyik Kaspar volt a partnere Kovácsházi Istvánnak. Palerdi András az intrikus szerepben kevésbé küzdött, az ördöggel folytatott párbeszédének tónusán is érezhető volt a lemondás. Cser Krisztián dinamikusabb volt, maga is démoni jelenség. Élvezte az ördöggel kötött szövetséget, az utolsó percig bízott a diadalában. Vele kapcsolatban elhittük a főerdésznek, hogy mindenre elszánt gazember.

Max magasabb erők kereszttüzébe került, az ő lelkéért folyik a küzdelem, ez már a mű elején világos, amikor Kaspar és Kuno társaságában a föld fölé emelkedik a „hajóban". A „jó oldal" képviselői között Ágota a legfontosabb. Szabóki Tünde igazán ártatlan, a környezetétől elütő egyéniség. Fodor Beatrix ugyanebben a szerepben viszont egy olyan lányt ábrázol, akinek minden törekvése az, hogy idomuljon a körülötte lévőkhöz, hogy ne lógjon ki a sorból. Ráadásul neki még humora is van.

Kovácsházi István ugyan az első premierre már rögzítette a „született vesztes" Max szerethető alakját, aki bizonytalan és gyáva. Hangsúlyossága mégis erősen függött attól, hogy milyen volt a többi szereplő által létrehozott klíma, éppen melyik csapatba került. Ezért is volt érdemes mindkét leosztásban megnézni az előadást.

Májusban még kétszer látható. Akkor éppen egy új Maxxal (Nyári Zoltán), és ezáltal néhány hangsúly bizonyosan máshova kerül. Én várom.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Zenés színház

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.
Klasszikus

Rohmann Ditta: Úgy teszünk, mintha normális életet élnénk

A Művészi szabadság című sorozatban Rohmann Ditta csellóművészt is megkérdeztük, mivel tölti az időt a járványhelyzet alatt. Természetesen ő sem unatkozik, sőt, hangfelvételt is küldött nekünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház gyász

Elhunyt Kovács Zsuzsa

A művészt hosszas betegség után pénteken érte a halál, temetéséről később intézkednek.
Zenés színház EstiDalPosta

„Maradj otthon, hallgass zenét” – Dalposta Kolonits Klárától és Dinyés Dánieltől

Az operavilág meghatározó művészházaspárja, Kolonits Klára énekesnő és Dinyés Dániel karmester dalpostát indított a közösségi médiában, mert a zene nem némulhat el világjárvány idején sem. A mai epizódot nálunk, a Fidelio olvasói is meghallgathatják.
Zenés színház magazin

„Mert kell egy hely” – Rekordot döntött a pécsi Padlás

A mai napon tartották volna A padlás 150. előadását a Pécsi Nemzeti Színházban. Noha a függöny a vírushelyzet miatt nem gördülhetett fel, Böhm György rendezése így is magyar színháztörténeti rekorder, hiszen ilyen szériát még nem ért meg egyetlen vidéki színház előadása sem.
Zenés színház videó

Nessun dorma, más szöveggel – László Boldizsár szellemes operaáriával buzdít, hogy maradj otthon

Vírusirtás, vírusirtás – énekli az operaénekes, aki a Nessun dorma különös szövegátiratával csak annyit kér: ha lehet, ne menj el otthonról, moss kezet sűrűn, és tartsd be az előírásokat.
Zenés színház hír

Plácido Domingónak pozitív lett a koronavírus tesztje

A világhírű spanyol operaénekes saját Facebook-oldalán tette közzé a hírt.