Zenés színház

Kritikapályázat: "Bűvös vadász hatszor?"

2015.02.25. 16:54
Ajánlom
Majdnem kétszáz év telt el Weber operájának 1821-es bemutatója óta, de az Erkel színházban általam megnézett hat előadás közönségének jelentős része mintha nem szeretne erről tudomást venni. Sokan romantikus operát vártak, szép zenével és korhű jelmezekkel. Semmi többet. KRITIKAPÁLYÁZAT

A történet egyszerű, tanulsága egy mondatban összefoglalható: nem célszerű szövetkezni az ördöggel. Zsótér Sándor ennél többet akar mondani, és így illusztrálás helyett nekünk tesz fel kérdéseket - humoros-ironikus eszközökkel. Akiket ez a gesztus felkészületlenül ér - ráadásul a fülünk mellet az agyunkat is használni kell az előadás megfejtéséhez -, azok számára féloldalas élmény volt ez az operalátogatás. Mégis tele van a színház és kevesen mennek haza a szünetben.

Az előadásról elmondható, hogy két pártra szakította a közönséget, indulatokat kavart. A magyar színházi életben szokatlan jelenség tanúi lehettünk: voltak, akik hangosan fejezték ki nemtetszésüket. Jellemzően a magyar néző udvarias, ha nem szereti az előadást, egy ideig akkor is tapsol. „Búúzás"-ra a Kovalik-féle Fidelio premierjén volt legutóbb példa. Nem értette a közönség a rendező koncepcióját, és tehetetlenségüknek és tiltakozásuknak így adtak hangot. Most épp így megtörtént, sőt egy alkalommal egy néző még be is kiabált a koszorúslányok táncánál, hogy hagyják abba.

A bűvös vadász tipikus „Zsótér-előadás" volt. Minden mozzanatában ki volt dolgozva, minden kelléknek, díszletnek és jelmeznek, színészi gesztusnak oka volt. Az előadás megértése most is aktivitást kívánt a nézőtől, agytornát. Csak egy a baj: van annyira komplex a rendezés, hogy sok részlet csak a második nézésre világosodott meg. Harmadszor még jobban tetszett, amikor már otthonosan kezdtem érezni magamat a mű világában, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a többség nem megy el háromszor egy előadásra, hogy megfejtse a részleteket. De még a hatodik alkalommal is találtam benne új gondolatokat.

Aki sosem látott még Zsótér-előadást és előkészületek nélkül ült be a színházba, annak sok esélye nem volt, hogy elsőre minden titkot megfejtsen és közben még spontán élvezze is. Emiatt kellett volna másodszor is beülni. Akármekkora luxusnak is látszik, de ez a hasonló előadások esetén a legjobb megoldás. Kifizetődik.

Milyen más előnyökkel bírt az előadás többszöri újranézése?

Miután két szereposztásban készült, feltétlenül izgalmas volt ugyanazt a rendezői elképzelést látni más-más művészekkel. Állandó szereplő csak Max (Kovácsházi István), Samiel (Ladányi Andrea) és persze a kiemelt jelentőségű kórus volt. A szereplőcsere néha csak árnyalatnyi különbségeket eredményezett (pl. Anci: Wierdl Eszter-Rácz Rita, Kuno: Gábor Géza-Rácz István, Kilián: Beöthy Kiss László - Kiss Péter), máskor a karakter alapvetően is megváltozott általa.

Az előadás erőviszonyait erősen befolyásolta, hogy épp melyik Kaspar volt a partnere Kovácsházi Istvánnak. Palerdi András az intrikus szerepben kevésbé küzdött, az ördöggel folytatott párbeszédének tónusán is érezhető volt a lemondás. Cser Krisztián dinamikusabb volt, maga is démoni jelenség. Élvezte az ördöggel kötött szövetséget, az utolsó percig bízott a diadalában. Vele kapcsolatban elhittük a főerdésznek, hogy mindenre elszánt gazember.

Max magasabb erők kereszttüzébe került, az ő lelkéért folyik a küzdelem, ez már a mű elején világos, amikor Kaspar és Kuno társaságában a föld fölé emelkedik a „hajóban". A „jó oldal" képviselői között Ágota a legfontosabb. Szabóki Tünde igazán ártatlan, a környezetétől elütő egyéniség. Fodor Beatrix ugyanebben a szerepben viszont egy olyan lányt ábrázol, akinek minden törekvése az, hogy idomuljon a körülötte lévőkhöz, hogy ne lógjon ki a sorból. Ráadásul neki még humora is van.

Kovácsházi István ugyan az első premierre már rögzítette a „született vesztes" Max szerethető alakját, aki bizonytalan és gyáva. Hangsúlyossága mégis erősen függött attól, hogy milyen volt a többi szereplő által létrehozott klíma, éppen melyik csapatba került. Ezért is volt érdemes mindkét leosztásban megnézni az előadást.

Májusban még kétszer látható. Akkor éppen egy új Maxxal (Nyári Zoltán), és ezáltal néhány hangsúly bizonyosan máshova kerül. Én várom.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Klasszikus

„Így kell dolgozni, így kell élni” – Tallér Zsófiára emlékezünk

A Fidelio felkérésére Tallér Zsófia három egykori tanítványa – ahogy ő fogalmazott, Petrovics unokák – emlékezik a fiatalon elhunyt Erkel-, Bartók–Pásztory-, Fonogram-, valamint Artisjus-díjas zeneszerzőre.
Vizuál

Catherine Deneuve és Gérard Depardieu új filmjeivel jön a Frankofón Filmnapok

Online rendezik meg a 11. Frankofón Filmnapokat április 22. és május 2. között. A tíz napon át látható válogatásban nyolc olyan játékfilm kapott helyet, amellyel a magyar közönség először találkozhat.
Vizuál

Hartung Dávid és Réder György is a legjobb operatőrök között

Hat kategóriában adták át Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny díjait szombat este a Pesti Vigadóban. A közönség a Facebookon nézhette élőben a rendezvényt.
Színház

A színházvezető, aki jegesember lett – Szentiványi Béla

Szentiványi Béla színész, rendező és felesége, Zimonyi Márta primadonna a két világháború közötti hazai színjátszás sztárjai voltak. A férj megalapította az Országos Művész Színházat: stagione-típusú vándortársulatával járták a vidéket. A Trianon utáni Magyarországon a magyar színművészet életben tartása volt a cél. Ám Szentiványi anyagilag belebukott vállalkozásába. Aztán 1944-ben félreállította a szélsőjobboldali vezetésű Színészkamara. 1945-ben az új politikai rendszer is eltiltotta a pályától. Feleségével együtt segédmunkákból éltek. Színházi múltjukról soha többé nem beszéltek. Még lányuknak, Mártának sem, aki nemrég átadta szülei színházi albumát – fotókkal, dokumentumokkal – az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. Szentiványi Mártát felkereste a Fidelio.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Orfeum a háború árnyékában – interjú Laki Péterrel

Laki Péter 2012 óta számos szerepben bizonyított már a Budapesti Operettszínházban, legutóbb a Marica grófnő Zsupánjaként láthatta őt a közönség. Ezúttal az operettirodalom egyik legismertebb darabja, a Csárdáskirálynő Bónijaként áll a nézők elé – online. Az elmúlt időszakról, a zene iránti szeretetéről és az előadás történelmi hátteréről beszélgettünk.
Zenés színház gyász

89 évesen elhunyt Szabó Rózsa operaénekes

Lukács Ervin Kossuth-díjas karmester özvegye, Szabó Rózsa magánénekes halálhírét a Magyar Állami Operaház közölte.
Zenés színház gyász

Elhunyt Szalay Miklós, az Operaház egykori karigazgatója

Szalay Miklóst néhány nappal 86. születésnapja előtt érte a halál – tudatta az Operaház.
Zenés színház hír

Pályakezdő operaénekeseknek hirdet bel canto mesterkurzust és énekversenyt a Coopera

Molnár Levente Liszt-díjas bariton ötlete nyomán Musicum Laude címmel bel canto mesterkurzust hirdet a Coopera. A nyári képzést egy énekversennyel egybekötött gála zárja majd szeptemberben.
Zenés színház ajánló

Ajándék előadásokkal kedveskedik nézőinek a Madách Színház

Ismét műsorra tűzi népszerű online előadásait a Madách Színház, a zenés beszélgetéseket bárki ingyenesen megtekintheti. A SzínpadON produkciói szerda esténként láthatóak, az alkotók így szeretnének egy kis színházat visszacsempészni az emberek életébe.