Zenés színház

Kritikapályázat: Csak játék

2015.02.13. 15:07
Ajánlom
A Faust-évad alkalmából újabb adósságot törleszt a Magyar Állami Operaház. Ezúttal Sztravinszkij legtöbbet játszott operáját mutatták be, A kéjenc útja címmel. INTERJÚ

A mű Magyarországon kevéssé ismert, érthető tehát Anger Ferenc rendező azon törekvése, hogy a darabot jelentősebb átértelmezés nélkül, inkább az elsődleges jelentésrétegeket felfejtve vigye színre. Ezt a vállalást ugyanakkor magas színvonalon teljesíti: következetesen végigvitt szimbólumhasználata gondolatgazdagság és élvezhetőség tekintetében is kiemeli a produkciót az utóbbi évek bemutatói közül.

A kéjenc útja egyik központi motívuma az Édenkert, a Paradicsomból való kiűzetés. Maga a szöveg is sokszor utal erre, például a második felvonásban: Tom a csodagépével újra el akarja hozni ezt a korszakot az emberiség számára. A színpadon pedig ezt jelzi Anne-nek a szürke lakótelepbe ékelődő májusi kertje, melynek kapuját sosem lehet bezárni, és amelynek falán kedvese előszeretettel egyensúlyozik.

Talán ennél is fontosabb szimbólum a játék, nem csupán az ominózus kártyajelenetben, az ördöggel a lélekért, életért való játszma értelmében, hanem az egész előadást átszövő, szerteágazó motívumként. A szereplők játékszerként jelennek meg, dobozba csomagolva. Végig a színen van egy játszótér, ahol Tom, mikor kenyeret akar gyártani, valójában homokból készít pogácsákat. Legegyszerűbben úgy értelmezhetjük mindezt, hogy a szereplők az ördög játékszerei, miközben magának az emberéletnek a játékként, sőt, színjátékként való értelmezése sem új keletű gondolat. És természetesen játék az egész előadás, tanmese, a valóság utánzata; erre hívja fel a figyelmet az elidegenítő hatású zárójelenet is. Mindannyian végigjátsszuk az élet mérkőzését, a kísértő pedig csupán annyit változik, amennyiben - egy nyakkendőcserével - aktuális kiszemeltjéhez igazítja a fizimiskáját.

Balczó Péter eddigi operaházi pályafutásának egyik legnagyobb kihívásával szembesül Tom Rakewell szerepében, mind a zenei megformálás, mind a karakter összetettsége tekintetében. Ám a fiatal tenorista, ha nem is fölényesen, de magas színvonalon megfelel a feladatnak: a hangi produkció kisebb megingásoktól eltekintve élményt adó, nem csak az igényes szólamformálás, de az ének által festett figurateremtő képesség tekintetében is.

Az előadás igazi nagy dobását azonban a női szereplők jelentik, közülük is elsősorban a fiatal ausztrál szoprán, Eleanor Lyons. Az énekesnő csodaszép hanganyaggal rendelkezik, és biztos magasságai mellett figyelemre méltó a mélyebb regisztere is. Produkciója Anne első felvonásbeli áriáját mindkét általam hallott alkalommal az est legragyogóbb zenei pillanatainak egyikévé tette. Mellette Meláth Andrea alakítását kell még kiemelni, aki Török Babát az előadás egyik legizgalmasabb karakterévé léptette elő, a hisztérikustól az erotikuson át számtalan hangszínen megszólalva, míg utolsó jelenetében képes volt megmutatni a tartását megaláztatásában is megőrző nőt.

Sajnos kevesebb jót lehet mondani a Nick Shadowt éneklő Kálmán Péterről. Bár az énekes szerepformálása igényes és érdekes, hangja kellemetlenül durván és mereven szól, és az egyik előadáson időnként még a tiszta intonáció is gondot okozott neki. A mellékszereplők közül ki kell emelni Szigetvári Dávidot Sellem jól eltalált karakterszerepében, illetve Palerdi András korrekt és megbízható produkcióját Trulove-ként.

Erik Nielsen pálcája alatt a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara nem nyújtotta a tőlük megszokott és elvárható színvonalat. A karmester már az előadás előtt hangsúlyozta, hogy számára a mű klasszikus gyökerei a fontosak, amely megközelítésnek van létjogosultsága, ha az eredmény igazolja. Ebben az esetben azonban nem így történt, az együttesek nem kellően összeszedetten muzsikáltak, sok volt a pontatlanság, a tempóval való küzdelem néha a szólamformálás kárára vált, és különösen a fúvósok hibáztak gyakran.

Bár a zenei megvalósítás hagyott némi kívánni valót maga után, A kéjenc útja előadása az Operaház szakmai sikerei közé sorolható, és reméljük, előre jelzi a sokszínű repertoárbővítés és az átgondolt színrevitel tendenciaszerű megvalósulását.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Klasszikus

A Kodály-módszer hírnöke: Szőnyi Erzsébet 95 éves

A kilencvenöt éves Szőnyi Erzsébet rengeteget tett a Kodály-módszer megőrzéséért, de saját jogán is kiváló zeneszerző. Születésnapján köszöntjük.
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Tóth Péter operát írt a Tótékból

Kenessey Jenő Az arany meg az asszony és Örkény István-Tóth Péter Tóték című egyfelvonásos operáit Káel Csaba rendezésében és Jankó Zsolt vezényletével mutatja be április 26-án a Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyházban.
Zenés színház ajánló

Kortársak és klasszikusok a Bartók Plusz Operafesztiválon

Közzétette programját a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál. A klasszikus és modern zenés színházi élményt, opera-animációt és báboperát is kínáló fesztivál szenzációjának Eötvös Péter Az Aranysárkány című művének hazai ősbemutatója ígérkezik. A jegyárusítás megkezdődött, egyes előadásokra 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak belépőjegyet május 5-ig.
Zenés színház interjú

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.