Zenés színház

Kritikapályázat: Csak játék

2015.02.13. 15:07
Ajánlom
A Faust-évad alkalmából újabb adósságot törleszt a Magyar Állami Operaház. Ezúttal Sztravinszkij legtöbbet játszott operáját mutatták be, A kéjenc útja címmel. INTERJÚ

A mű Magyarországon kevéssé ismert, érthető tehát Anger Ferenc rendező azon törekvése, hogy a darabot jelentősebb átértelmezés nélkül, inkább az elsődleges jelentésrétegeket felfejtve vigye színre. Ezt a vállalást ugyanakkor magas színvonalon teljesíti: következetesen végigvitt szimbólumhasználata gondolatgazdagság és élvezhetőség tekintetében is kiemeli a produkciót az utóbbi évek bemutatói közül.

A kéjenc útja egyik központi motívuma az Édenkert, a Paradicsomból való kiűzetés. Maga a szöveg is sokszor utal erre, például a második felvonásban: Tom a csodagépével újra el akarja hozni ezt a korszakot az emberiség számára. A színpadon pedig ezt jelzi Anne-nek a szürke lakótelepbe ékelődő májusi kertje, melynek kapuját sosem lehet bezárni, és amelynek falán kedvese előszeretettel egyensúlyozik.

Talán ennél is fontosabb szimbólum a játék, nem csupán az ominózus kártyajelenetben, az ördöggel a lélekért, életért való játszma értelmében, hanem az egész előadást átszövő, szerteágazó motívumként. A szereplők játékszerként jelennek meg, dobozba csomagolva. Végig a színen van egy játszótér, ahol Tom, mikor kenyeret akar gyártani, valójában homokból készít pogácsákat. Legegyszerűbben úgy értelmezhetjük mindezt, hogy a szereplők az ördög játékszerei, miközben magának az emberéletnek a játékként, sőt, színjátékként való értelmezése sem új keletű gondolat. És természetesen játék az egész előadás, tanmese, a valóság utánzata; erre hívja fel a figyelmet az elidegenítő hatású zárójelenet is. Mindannyian végigjátsszuk az élet mérkőzését, a kísértő pedig csupán annyit változik, amennyiben - egy nyakkendőcserével - aktuális kiszemeltjéhez igazítja a fizimiskáját.

Balczó Péter eddigi operaházi pályafutásának egyik legnagyobb kihívásával szembesül Tom Rakewell szerepében, mind a zenei megformálás, mind a karakter összetettsége tekintetében. Ám a fiatal tenorista, ha nem is fölényesen, de magas színvonalon megfelel a feladatnak: a hangi produkció kisebb megingásoktól eltekintve élményt adó, nem csak az igényes szólamformálás, de az ének által festett figurateremtő képesség tekintetében is.

Az előadás igazi nagy dobását azonban a női szereplők jelentik, közülük is elsősorban a fiatal ausztrál szoprán, Eleanor Lyons. Az énekesnő csodaszép hanganyaggal rendelkezik, és biztos magasságai mellett figyelemre méltó a mélyebb regisztere is. Produkciója Anne első felvonásbeli áriáját mindkét általam hallott alkalommal az est legragyogóbb zenei pillanatainak egyikévé tette. Mellette Meláth Andrea alakítását kell még kiemelni, aki Török Babát az előadás egyik legizgalmasabb karakterévé léptette elő, a hisztérikustól az erotikuson át számtalan hangszínen megszólalva, míg utolsó jelenetében képes volt megmutatni a tartását megaláztatásában is megőrző nőt.

Sajnos kevesebb jót lehet mondani a Nick Shadowt éneklő Kálmán Péterről. Bár az énekes szerepformálása igényes és érdekes, hangja kellemetlenül durván és mereven szól, és az egyik előadáson időnként még a tiszta intonáció is gondot okozott neki. A mellékszereplők közül ki kell emelni Szigetvári Dávidot Sellem jól eltalált karakterszerepében, illetve Palerdi András korrekt és megbízható produkcióját Trulove-ként.

Erik Nielsen pálcája alatt a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara nem nyújtotta a tőlük megszokott és elvárható színvonalat. A karmester már az előadás előtt hangsúlyozta, hogy számára a mű klasszikus gyökerei a fontosak, amely megközelítésnek van létjogosultsága, ha az eredmény igazolja. Ebben az esetben azonban nem így történt, az együttesek nem kellően összeszedetten muzsikáltak, sok volt a pontatlanság, a tempóval való küzdelem néha a szólamformálás kárára vált, és különösen a fúvósok hibáztak gyakran.

Bár a zenei megvalósítás hagyott némi kívánni valót maga után, A kéjenc útja előadása az Operaház szakmai sikerei közé sorolható, és reméljük, előre jelzi a sokszínű repertoárbővítés és az átgondolt színrevitel tendenciaszerű megvalósulását.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Elhunyt Kurtág Márta

Kurtág György felesége és ihletőtársa, Kurtág Márta zongoraművész 92 éves volt. A hírt az Editio Musica Budapest és a Slipped Disc tette közzé, továbbá a Budapest Music Center Információs Központjának oldalán is megjelent az elhalálozás dátuma.
Színház

Kovalik Balázs Térey-darabot rendez az Örkényben

Megkezdődtek a Lót – Szodomában kövérebb a fű próbái az Örkény Színházban. A bemutatót december 20-án tartják a nagyszínpadon.
Klasszikus

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 
Klasszikus

Újra Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban

Öt koncerttel várják az érdeklődőket október 18-án, 19-én és 21-én a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a névadó születésének 208. évfordulója alkalmából rendezett eseményen.
Klasszikus

Onczay Csaba kapta a japán Felkelő Nap Érdemrendet

A csellóművész az országban végzett oktatói munkájával érdemelte ki az elismerést. Huszonöt éve tesz azért, hogy Japán klasszikus zenei rangja emelkedjen.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház videó

Gyerekek adják elő az István, a királyt

Elindult az „István, a király iskolába megy” program. A legendás rockopera emblematikus főszereplői – Varga Miklós, Vikidál Gyula, Feke Pál, Vadkerti Imre – kisfilmben biztatnak jelentkezésre.
Zenés színház interjú

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Zenés színház ajánló

A János vitéz az Operettszínházban – negyven év után

Kacsóh Pongrác daljátéka, a János vitéz novemberben tér vissza a Budapesti Operettszínház színpadára. Szeptember 30-án sajtónyilvános olvasópróbával vette kezdetét a munka, ahol számos érdekesség kiderült az előadásról és az alkotógárdáról.
Zenés színház hír

José Carreras lesz a miskolci operafesztivál díszvendége

José Carreras hangversenyével nyílik 2020-ban a 20. Bartók Plusz Operafesztivál Miskolcon, a rendhagyó koncert helyszíne a város jégcsarnoka lesz.
Zenés színház interjú

Egy pálya emlékezete – Ferruccio Furlanetto az Erkel Színházban

A világhírű basszus, Ferruccio Furlanetto tavasszal ünnepelte hetvenedik születésnapját. Szó sincs azonban lezárásról, helyette a jövőbe tekint, és eközben az Erkel Színházban felidézi pályája fő állomásait.