Zenés színház

Kritikapályázat: Épülésünkre és mulatságunkra

2015.04.18. 13:11
Ajánlom
Egy gonoszkodó kobold és egy elkényeztetett kerálkisasszony izgalmas kalandok közti egymásra- és önmagára találásáról szól Tallér Zsófia zeneszerző vadonatúj meseoperája a Leánder és Lenszirom. A legfiatalabb nézők számára készül operaházi produkció ősbemutatójára április 11-én az Erkel Színházban került sor, Zsótér Sándor rendezésében. KRITIKAPÁLYÁZAT

A darab története nem biztos, hogy sokak számára ismerős, pedig több előadása is volt Szilágyi Andor librettóul szolgáló mesejátékának, sőt, esti meseként a rádióban is bele lehet futni alkalmanként. A szituációk viszont minden bizonnyal több emléket felidéznek. Van benne a Csongor és Tündéből, egy csipetnyi a Varázsfuvolából meg a Szépség és a Szörnyetegből, s a sort még lehetne folytatni. Mégis van benne egy sajátos íz is, ami megkülönbözteti mindezektől. A sztori nagy erénye, hogy nem ül le egyetlen percre sem, mindig történik valami új, ami továbblendíti a cselekményt. És bár a dramaturgiai feszesség érdekében vannak kisebb ugrások, mégis következetesen, gyerekfejjel is könnyen érthetően bonyolódik a történet.

A rendezés is a könnyen érthetőség szolgálatába állt, szem előtt tartva a célközönséget. Zsótér nem komplikálja túl a dolgokat, inkább csak illusztrálja a mesét és a zenét. Nagy szerepet játszanak ebben Ambrus Mária díszletei melyek akár egy megelevenedő pop-up mesekönyv teszik mozgalmassá a teret. Színről-színre is változik a tér dinamikája, mert míg az első jelenetben az erdei indák közt megjelenő hatalmas szitakötő arányaiban összerántja a tér dimenzióit, addig a palotajelenetben az Erkel tágas nézőtéri büféjére ismerhetünk. Benedek Mari színpompás jelmezei is illusztratívak. Egy pár hónappal korábbi bemutató esetén az iskolai vagy óvodai farsangi bálokon biztosan összefuthattunk volna a szereplőkkel.

Az előadás fénypontja a rendezés és a látvány minden invenciója ellenére Tallér Zsófia csodálatos zenéje, mely elénk, sőt körénk varázsolja a mesebeli tündérvilágot, amibe gondtalanul belefeledkezhetünk, alámerülhetünk. Pedig az opera zenei szövete rendkívül komplex. A sok utalás és a Mozarttól Pucciniig tartó idézetek sora az erdei színpadképhez hasonlóan hálózza be a nézőteret. És bár a fiatal közönségnek ezek az intertextusok az Egyszer egy királyfi-n kívül még valószínűleg ismeretlenek, de később ezekre az emlékekre alapozva sokkal könnyebben lehet majd bevezetni őket a klasszikus zene világába. Mert Tallér szándékosan nem „butítja le" a zenét. Olyan esztétikai élményt kínál a gyerekeknek, melyet csak a legnagyobbak tudnak adni. És műfaji jelző ide vagy oda Tallér nagyoperát komponált annak minden kellékével: áriákkal, tablókkal, balettbetétekkel.

Ennek megfelelően van feladva a lecke a Bogányi Tibor által vezényelt zenekarnak is, akik derekasan helytállnak. A gyorsabb tempójú részeknél sem vesznek el a mű kisebb nüanszai, sem pedig a mesevilágot megjelenítő dallamosság. A zenekar virtuózan követi a Tallér által szabadon egymás mellé állított műfajokat, az operából operettbe, abból pedig balettbe fonódó dallamíveket.

Bakonyi Marcell basszbaritonja fokozatosan kinyílik és feloldódik az előadás során, mindeközben Leánder erdei kívülállóból a darab igazi hősévé formálódik. A Lenszirmot alakító Molnár Ágnes is hasonló utat jár be, kezdeti éles magasságai fokozatosan lágyulnak a második felvonás selymesen szerelmes áriájáig. Molnár hűen adja vissza az akaratos, elkényeztetett királylány megkomolyodását. A Bogyót játszó Gradsach Zoltán és a Mar-Szúr herceget alakító Boncsér Gergely buffó karakterek, utóbbi operettes manírokkal felruházva, előbbi meg Papageno szakasztott másaként (mellesleg pont ezt a szerepet játssza az Operaház másik gyerekprodukciójában a Parázsfuvolácskában). Az előadás felfedezettje a Vaknadály szerepében fellépő fiatal kontratenor Daragó Zoltán. Játszi könnyedséggel és magabiztossággal énekelt magasságai pedig ezen a fachon is túlmutatnak. Meg kell említeni, hogy Vaknadály kiemelt szereplője az előadásnak, mert áriája egy korábbi Tallér-Zsótér együttműködésből, a Katona Kamrában 2004-ben bemutatott Csongor és Tündéből való egyenes átvétel.

A gyereksereg mint száraz szivacs szívta magába az előadás minden egyes pillanatát, de legalább ugyanannyi örömöt kínál a felnőtt nézőknek is. Feszülten figyeltek, és kitörő ovációval fogadták, hogy komolyan veszik őket. A Leánder és Lenszirom tökéletesen eleget tesz annak a kodályi követelménynek, miszerint „remekműveken keresztül vezessük a gyermekeket a remekművekhez". Tallér Zsófia és Zsótér Sándor most bizonyította, hogy mindez lehetséges, és mindenekfelett azt, hogy érdemes.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.