Zenés színház

Kritikapályázat: Épülésünkre és mulatságunkra

2015.04.18. 13:11
Megosztom
Egy gonoszkodó kobold és egy elkényeztetett kerálkisasszony izgalmas kalandok közti egymásra- és önmagára találásáról szól Tallér Zsófia zeneszerző vadonatúj meseoperája a Leánder és Lenszirom. A legfiatalabb nézők számára készül operaházi produkció ősbemutatójára április 11-én az Erkel Színházban került sor, Zsótér Sándor rendezésében. KRITIKAPÁLYÁZAT

A darab története nem biztos, hogy sokak számára ismerős, pedig több előadása is volt Szilágyi Andor librettóul szolgáló mesejátékának, sőt, esti meseként a rádióban is bele lehet futni alkalmanként. A szituációk viszont minden bizonnyal több emléket felidéznek. Van benne a Csongor és Tündéből, egy csipetnyi a Varázsfuvolából meg a Szépség és a Szörnyetegből, s a sort még lehetne folytatni. Mégis van benne egy sajátos íz is, ami megkülönbözteti mindezektől. A sztori nagy erénye, hogy nem ül le egyetlen percre sem, mindig történik valami új, ami továbblendíti a cselekményt. És bár a dramaturgiai feszesség érdekében vannak kisebb ugrások, mégis következetesen, gyerekfejjel is könnyen érthetően bonyolódik a történet.

A rendezés is a könnyen érthetőség szolgálatába állt, szem előtt tartva a célközönséget. Zsótér nem komplikálja túl a dolgokat, inkább csak illusztrálja a mesét és a zenét. Nagy szerepet játszanak ebben Ambrus Mária díszletei melyek akár egy megelevenedő pop-up mesekönyv teszik mozgalmassá a teret. Színről-színre is változik a tér dinamikája, mert míg az első jelenetben az erdei indák közt megjelenő hatalmas szitakötő arányaiban összerántja a tér dimenzióit, addig a palotajelenetben az Erkel tágas nézőtéri büféjére ismerhetünk. Benedek Mari színpompás jelmezei is illusztratívak. Egy pár hónappal korábbi bemutató esetén az iskolai vagy óvodai farsangi bálokon biztosan összefuthattunk volna a szereplőkkel.

Az előadás fénypontja a rendezés és a látvány minden invenciója ellenére Tallér Zsófia csodálatos zenéje, mely elénk, sőt körénk varázsolja a mesebeli tündérvilágot, amibe gondtalanul belefeledkezhetünk, alámerülhetünk. Pedig az opera zenei szövete rendkívül komplex. A sok utalás és a Mozarttól Pucciniig tartó idézetek sora az erdei színpadképhez hasonlóan hálózza be a nézőteret. És bár a fiatal közönségnek ezek az intertextusok az Egyszer egy királyfi-n kívül még valószínűleg ismeretlenek, de később ezekre az emlékekre alapozva sokkal könnyebben lehet majd bevezetni őket a klasszikus zene világába. Mert Tallér szándékosan nem „butítja le" a zenét. Olyan esztétikai élményt kínál a gyerekeknek, melyet csak a legnagyobbak tudnak adni. És műfaji jelző ide vagy oda Tallér nagyoperát komponált annak minden kellékével: áriákkal, tablókkal, balettbetétekkel.

Ennek megfelelően van feladva a lecke a Bogányi Tibor által vezényelt zenekarnak is, akik derekasan helytállnak. A gyorsabb tempójú részeknél sem vesznek el a mű kisebb nüanszai, sem pedig a mesevilágot megjelenítő dallamosság. A zenekar virtuózan követi a Tallér által szabadon egymás mellé állított műfajokat, az operából operettbe, abból pedig balettbe fonódó dallamíveket.

Bakonyi Marcell basszbaritonja fokozatosan kinyílik és feloldódik az előadás során, mindeközben Leánder erdei kívülállóból a darab igazi hősévé formálódik. A Lenszirmot alakító Molnár Ágnes is hasonló utat jár be, kezdeti éles magasságai fokozatosan lágyulnak a második felvonás selymesen szerelmes áriájáig. Molnár hűen adja vissza az akaratos, elkényeztetett királylány megkomolyodását. A Bogyót játszó Gradsach Zoltán és a Mar-Szúr herceget alakító Boncsér Gergely buffó karakterek, utóbbi operettes manírokkal felruházva, előbbi meg Papageno szakasztott másaként (mellesleg pont ezt a szerepet játssza az Operaház másik gyerekprodukciójában a Parázsfuvolácskában). Az előadás felfedezettje a Vaknadály szerepében fellépő fiatal kontratenor Daragó Zoltán. Játszi könnyedséggel és magabiztossággal énekelt magasságai pedig ezen a fachon is túlmutatnak. Meg kell említeni, hogy Vaknadály kiemelt szereplője az előadásnak, mert áriája egy korábbi Tallér-Zsótér együttműködésből, a Katona Kamrában 2004-ben bemutatott Csongor és Tündéből való egyenes átvétel.

A gyereksereg mint száraz szivacs szívta magába az előadás minden egyes pillanatát, de legalább ugyanannyi örömöt kínál a felnőtt nézőknek is. Feszülten figyeltek, és kitörő ovációval fogadták, hogy komolyan veszik őket. A Leánder és Lenszirom tökéletesen eleget tesz annak a kodályi követelménynek, miszerint „remekműveken keresztül vezessük a gyermekeket a remekművekhez". Tallér Zsófia és Zsótér Sándor most bizonyította, hogy mindez lehetséges, és mindenekfelett azt, hogy érdemes.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Belső vizsgálat indul a debreceni színházban, átmeneti vezetés jön november 15-től

Papp László, Debrecen polgármestere bejelentette, hogy Vadász Dániel november 15-ével, azonnali hatályú felmondással távozik a Csokonai Nemzeti Színház éléről. Az intézmény irányítását átmenetileg Ferenczy Csaba produkciós vezető veszi át.
Klasszikus

Balázs János: „Mi, művészek, nem tökéletesek akarunk lenni, hanem érzelmileg hatásosak”

Tizenegyedik éve tisztelegnek a Cziffra György Fesztivállal a neves zongoraművész emléke előtt a zenei világ sokoldalú egyéniségeivel és a legújabb generáció tehetségeivel. Ennek kapcsán Balázs Jánossal, a fesztivál művészeti vezetőjével beszélgettünk.
Klasszikus

Parkot neveztek el Kocsis Zoltánról

Halálának tizedik évfordulója alkalmából Kocsis Zoltán nevét vette fel a IX. kerületi Csarnok tér melletti park. November 11-én, a BMC által szervezett emléknap keretében a Kocsis Zoltán Archívumot is megnyitották.
Könyv

Új könyves kihívás indult diákoknak, a cél egyszerű: elolvasni egymillió oldalt

Elindult az 1 millió oldal elnevezésű országos olvasásnépszerűsítő kezdeményezés, amely több száz iskola diákjait ösztönzi közös olvasásra. A kihívás január 31-ig tart.
Zenés színház

Kései remeklés – Jonas Kaufmann Otellója Bécsben

Sztárszereposztásban láthatta a közönség a Bécsi Állami Opera színpadán Giuseppe Verdi Shakespeare nyomán írt, időskori operáját, az Otellót. Vágyhat-e még másra a zenerajongó szíve? – tehettük fel a kérdést a november 2-i előadáson.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház kritika

Kései remeklés – Jonas Kaufmann Otellója Bécsben

Sztárszereposztásban láthatta a közönség a Bécsi Állami Opera színpadán Giuseppe Verdi Shakespeare nyomán írt, időskori operáját, az Otellót. Vágyhat-e még másra a zenerajongó szíve? – tehettük fel a kérdést a november 2-i előadáson.
Zenés színház ajánló

Sose halunk meg – egy történet, amelyben ott van az élet minden szépsége

Történet barátságról, szabadságról, nagy álmokról és az élet szeretetéről, amely egyszerre nevettet meg, és érinti meg a szívünket. A Pannon Várszínház zenés előadása december 6-án látható a MOM Sportban.
Zenés színház hír

Segítség helyett problémák – a SzíDoSz a minisztériumhoz fordult az Opera Mentőöv Program ügyében

Az Opera Mentőöv Program eredetileg a Covid miatt nehéz helyzetbe került művészek támogatására indult el, ám több kárvallottja lett, a szakszervezet várja az érintettek jelentkezését, valamint a minisztériumhoz fordult az ügyben.
Zenés színház hír

Takács Tamara, Sáfár Orsolya és Brickner Szabolcs is elismerést kapott a magyar opera napján

A Magyar Állami Operaház művészeinek és háttérmunkatársainak szokásos díjátadóját november 7-én tartották. Az elismeréseket Ivacs Balázs megbízott főigazgató adta át az Opera vezetőinek társaságában.
Zenés színház kritika

Miért akar valaki végezni a nevelt fiával? – a Siegfried Münchenben

Folytatódott a Bajor Állami Opera nagyszabású vállalása, harmadik részéhez érkezett Richard Wagner A nibelung gyűrűjének új produkciója. Tobias Kratzer rendezőnek ezúttal egy merőben más hangulatú darabbal kellett megbirkóznia.