Zenés színház

Kritikapályázat: Esettanulmány a szerelemről

2015.03.01. 15:06
Ajánlom
Tavaly indult LateNight elnevezésű sorozatát folytatva idén a franciákat vette célkeresztbe az Operaház. Az est két produkciója közül Camille Saint-Saëns operája A sárga herceg/nő (La princesse jaune) magyarországi ősbemutatóként látható. A másik egyfelvonásos épp csak egy hajszállal lehet ismerősebb, mivel tv felvétel is létezik belőle Mikó András rendezésében. Ez Georges Bizet műve a Dzsamile, avagy A szerelmes rabSzolgalány [Djamileh].

Az est két produkcióját nem csak francia mivoltuk köti egymáshoz. Mindkét mű egzotikus világba kalauzolja a nézőket, s mindkét mű egy reménytelennek induló, de végül sikeresen megoldódó szerelmi történet. Bizet operája Egyiptomban játszódik, Harun, aki a pillanatnyi örömöknek él, és hamar ráun aktuális partnereire, épp túl akar adni, a belé reménytelenül szerelmes Dzsamilén. Azonban a lány nem hajlandó annyiban hagyni a dolgot, mivel úgy gondolja, hogy Harun a felszín alatt viszonozza érzelmeit. Ezért cselt eszel ki, és álruhában újra ura elé járul. Harun végül felismeri a lányt, és rádöbben iránta érzett vonzalmára is. Saint-Saëns operáját pedig a távoli Japán ihlette. A főszereplő Kornélis egy számára ópiummámorban megjelenő álomlénybe, a Sárga Hercegnőbe, szerelmes, közben pedig látszólag észre sem veszi a valóságban érte epekedő Lénát. Végül azonban felismeri, hogy a Sárga Hercegnőben is Lénát szerette valójában. Az est külön érdekessége, hogy a rendezésre két Színművészetis hallgató kapott lehetőséget, és a szerepeket is fiatal, feltörekvő tehetségek kapták meg.

Mindenek előtt meg kell említeni a zenekart, akik Köteles Géza vezényletével, egészen kiváló teljesítményt nyújtva hozzák le a két, zeneileg merőben különböző darabot. Bizet művében meghatározó a kromatikusság, amivel létrehozza a keleties hangulatot. Saint-Saëns pedig pentaton hangzással idézi meg a távoli Japánt. A Dzsamile melankolikusabb, és sokkal drámaibb, mint a több virtuozitást igénylő, pezsgőbb Saint-Saëns mű. Továbbá az előbbi inkább hajaz egy kicsinyített nagyoperára férfi és női karral, duókkal, triókkal, sőt még balett betéttel is, míg az utóbbi tényleg kamaraopera.

Az estet a Dzsamile nyitja Viktor Balázs rendezésében. Viktor színész szakon végzett, de tavaly már rendezőként is bemutatkozott a Philoktétész színpadra állításával. Látványtervezőjével, Nagy Szilviával erősen stilizált orientalista miliőt hoztak létre. Arabos-móros ornamentika köszön vissza a színpad közepére vezető lépcsők oldalán, s ugyanez a díszítésre, giccsre hajló arabos ízlés hagy nyomot a férfiak egyszerű zakóin. Közben a női jelmezek inkább görög khitónokra emlékeztetnek, kivételt csak a hastáncos rabnő jelmeze jelent. Ezen kívül egyébként - a zenét leszámítva - semmilyen fogódzót nem nyújt a rendezés arra vonatkozóan, hogy mikor vagy hol játszódik a történet. Az összhatás mégis inkább bájos, mintsem zavaró.

Viktor Balázs rendezésében a zenei motívumokhoz tartozó érzelmek élveznek elsőbbséget. Dzsamile jeleneteiből süt a keserédes vágyakozás, azonban ha Harun uralja a jelenetet, akkor ennek helyét átveszi az élvhajhász, hedonista életélvezet. Az epekedő szerelmet Dzsamile tiszta érzelmeiből vezeti le.

A második produkciót Székely Kriszta rendezte, akinek ez már nem lehetett annyira szokatlan feladat, hiszen Ascher Tamás mellett rendezőként részt vett Fischer Iván A vörös tehén című operájának bemutatójában is. Székely a jelenbe helyezte a cselekményt. Kornélis és Léna street art művészek, akik a hátteret képező tűzfalat készülnek éppen lefesteni. Kornélis pedig ópium helyett heroint használ arra, hogy révületbe essen.

Székely Kriszta rendezésében az epekedő szerelem inkább a vágyak kielégítésére irányul, e miatt is szorosan összekapcsolódik az erotikával. A Herceg/nő Kornélis mámorából kilépve testet ölt a színpadon egy androgün táncos alakjában, bár nem sárga, hanem kék. Kornélis először ezen az alakon keresztül próbálja kiélni vágyait, mígnem eljut a felismerésig, hogy nem kell a képzelet világába menekülnie, hiszen ott van neki a valóságban Léna.

Mindkét előadást a kiváló alakítások teszik teljessé. Boncsér Gergely Harunként remekül formázza meg az elkényeztetett sármőrt. Hangja magabiztos, kellően karakterizálja a figurát. Balczó Péter Kornélisként talán még meggyőzőbb, mint Tom Rakewellként. Könnyedén követi a virtuozitást igénylő szólamot, és a magasabb és mélyebb regiszterekben is egyaránt befogja a teret. Bátki Fazekas Zoltán Splendiano áriájában tud kiteljesedni, többnyire azonban visszafogja a karaktert, s emiatt kicsit partnerei árnyékában marad.

Kálnay Zsófia Dzsamile érzékenységét emeli ki a címszerepben. Pontosan követi le a szerep érzelmi hullámzását. Éneke könnyed, tiszta, a szöveg végig érthetően hangzik el. Közben pedig a játékkal sem marad adós. Dzsamiléje mint egy megszeppent őzike veszi tudomásul azt, hogy lejárt az egy hónap, de utána céltudatosan végrehajtja tervét, miközben süt belőle a Harun iránt érzett szerelem. Szemere Zita Léna szerepében ismét megcsillogtathatja hangterjedelmét, amiben nem is a magasság a legfigyelemreméltóbb, hanem az a játszi könnyedség, amivel ezekbe a magasságokba lendül. Egyértelműen ők ketten az előadások legjobbjai, de közülük már nehezebb lenne választani. Szerencsére nem is kell.

Csupán egyetlen hibát tudok felróni a FrenchLateNightnak. Mégpedig azt, hogy mindössze négyszer látható az évadban. Pedig igazán elférne a repertoáron. Mindenesetre eddig az idei évad egyik legjobb előadása. Kíváncsian várom, hogy jövőre mivel rukkol elő az Opera a késő esti sorozatban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A pápa szeretőjét, a rettegett feministát ábrázolja Velázquez elveszettnek hitt festménye

Majdnem 300 évig azt hitték, elveszett vagy megsemmisült az a portré, ami a történelem egyik legbefolyásosabb nőjét, Donna Olimpiát ábrázolja a világ egyik legnagyobb hatású festőjének ecsetvonásain keresztül.
Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.
Színház

Bejelentették a Katona József Színház jövőre tervezett bemutatóit

Az évadzáró társulati ülésen átadták a színház díjait és bejelentették a jövő évadra tervezett nyolc bemutatót, amelyek közt Elfriede Jelinek, Michael Haneke, Katona József, Molière, Ryszard Kapuściński, Racine, Térey János és Csokonai Vitéz Mihály műve is helyet kap.
Könyv

Hallgass egyperceseket Örkény István előadásában!

Színdarabok és interjúk felvételei mellett felolvasások hanganyaga és fotók is elérhetőek az OSZK honlapján, amelyet a ma negyven éve elhunyt író, dramaturg emlékének szenteltek.
Klasszikus

Egy hét a kamarazene izzó bűvöletében

Több mint tíz országból érkeznek világsztárok az idei Fesztivál Akadémiára. A Budapest legszebb helyszínein július 20. és 28. között zajló kamarazenei fesztiválon hét esti nagykoncert, mesterkurzusok, ingyenes előadások, nemzetközi hegedűverseny és számtalan kísérőprogram várja az érdeklődőket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház interjú

Bonviván és táncos-komikus: Laki Péter

Laki Péter a közelmúltban énekversenyt nyert, a margitszigeti Csárdáskirálynőben Bónit alakítja, de fellép a szentendrei Operagálán és a Budavári Palotakoncerteken is. A fiatal művész szerint érdemes úgy énekelnie, hogy leszakadjon a csillár, de a humorát sem hagyhatja a színpad mögött.
Zenés színház gyász

Elhunyt Erőd Iván zeneszerző

A magyar származású osztrák zeneszerző 83 éves volt, halálhírét a bécsi Staatsoper közölte.
Zenés színház hír

Átadták a Honthy-díjakat a Budapesti Operettszínházban

Kilenc kategóriában jutalmazta az évad legjobbjait a Budapesti Operettszínház, ahol hivatalosan is lezárult a 2018/19-es évad.
Zenés színház hír

Aj Vej-vej Turandotot rendez Rómában

A hazájában játszódó Puccini-operának a kínai képzőművész nemcsak a rendezője lesz, hanem ő tervezi a jelmezeket is.
Zenés színház hír

Kijött az első fotó az új West Side Story-filmhez

„Something’s comin’, somethin’ good…” Steven Spielberg rendezi az 1961-es West Side Story remake-jét, összeszedtük, mit tudunk róla.