Zenés színház

Kritikapályázat: Esettanulmány a szerelemről

2015.03.01. 15:06
Ajánlom
Tavaly indult LateNight elnevezésű sorozatát folytatva idén a franciákat vette célkeresztbe az Operaház. Az est két produkciója közül Camille Saint-Saëns operája A sárga herceg/nő (La princesse jaune) magyarországi ősbemutatóként látható. A másik egyfelvonásos épp csak egy hajszállal lehet ismerősebb, mivel tv felvétel is létezik belőle Mikó András rendezésében. Ez Georges Bizet műve a Dzsamile, avagy A szerelmes rabSzolgalány [Djamileh].

Az est két produkcióját nem csak francia mivoltuk köti egymáshoz. Mindkét mű egzotikus világba kalauzolja a nézőket, s mindkét mű egy reménytelennek induló, de végül sikeresen megoldódó szerelmi történet. Bizet operája Egyiptomban játszódik, Harun, aki a pillanatnyi örömöknek él, és hamar ráun aktuális partnereire, épp túl akar adni, a belé reménytelenül szerelmes Dzsamilén. Azonban a lány nem hajlandó annyiban hagyni a dolgot, mivel úgy gondolja, hogy Harun a felszín alatt viszonozza érzelmeit. Ezért cselt eszel ki, és álruhában újra ura elé járul. Harun végül felismeri a lányt, és rádöbben iránta érzett vonzalmára is. Saint-Saëns operáját pedig a távoli Japán ihlette. A főszereplő Kornélis egy számára ópiummámorban megjelenő álomlénybe, a Sárga Hercegnőbe, szerelmes, közben pedig látszólag észre sem veszi a valóságban érte epekedő Lénát. Végül azonban felismeri, hogy a Sárga Hercegnőben is Lénát szerette valójában. Az est külön érdekessége, hogy a rendezésre két Színművészetis hallgató kapott lehetőséget, és a szerepeket is fiatal, feltörekvő tehetségek kapták meg.

Mindenek előtt meg kell említeni a zenekart, akik Köteles Géza vezényletével, egészen kiváló teljesítményt nyújtva hozzák le a két, zeneileg merőben különböző darabot. Bizet művében meghatározó a kromatikusság, amivel létrehozza a keleties hangulatot. Saint-Saëns pedig pentaton hangzással idézi meg a távoli Japánt. A Dzsamile melankolikusabb, és sokkal drámaibb, mint a több virtuozitást igénylő, pezsgőbb Saint-Saëns mű. Továbbá az előbbi inkább hajaz egy kicsinyített nagyoperára férfi és női karral, duókkal, triókkal, sőt még balett betéttel is, míg az utóbbi tényleg kamaraopera.

Az estet a Dzsamile nyitja Viktor Balázs rendezésében. Viktor színész szakon végzett, de tavaly már rendezőként is bemutatkozott a Philoktétész színpadra állításával. Látványtervezőjével, Nagy Szilviával erősen stilizált orientalista miliőt hoztak létre. Arabos-móros ornamentika köszön vissza a színpad közepére vezető lépcsők oldalán, s ugyanez a díszítésre, giccsre hajló arabos ízlés hagy nyomot a férfiak egyszerű zakóin. Közben a női jelmezek inkább görög khitónokra emlékeztetnek, kivételt csak a hastáncos rabnő jelmeze jelent. Ezen kívül egyébként - a zenét leszámítva - semmilyen fogódzót nem nyújt a rendezés arra vonatkozóan, hogy mikor vagy hol játszódik a történet. Az összhatás mégis inkább bájos, mintsem zavaró.

Viktor Balázs rendezésében a zenei motívumokhoz tartozó érzelmek élveznek elsőbbséget. Dzsamile jeleneteiből süt a keserédes vágyakozás, azonban ha Harun uralja a jelenetet, akkor ennek helyét átveszi az élvhajhász, hedonista életélvezet. Az epekedő szerelmet Dzsamile tiszta érzelmeiből vezeti le.

A második produkciót Székely Kriszta rendezte, akinek ez már nem lehetett annyira szokatlan feladat, hiszen Ascher Tamás mellett rendezőként részt vett Fischer Iván A vörös tehén című operájának bemutatójában is. Székely a jelenbe helyezte a cselekményt. Kornélis és Léna street art művészek, akik a hátteret képező tűzfalat készülnek éppen lefesteni. Kornélis pedig ópium helyett heroint használ arra, hogy révületbe essen.

Székely Kriszta rendezésében az epekedő szerelem inkább a vágyak kielégítésére irányul, e miatt is szorosan összekapcsolódik az erotikával. A Herceg/nő Kornélis mámorából kilépve testet ölt a színpadon egy androgün táncos alakjában, bár nem sárga, hanem kék. Kornélis először ezen az alakon keresztül próbálja kiélni vágyait, mígnem eljut a felismerésig, hogy nem kell a képzelet világába menekülnie, hiszen ott van neki a valóságban Léna.

Mindkét előadást a kiváló alakítások teszik teljessé. Boncsér Gergely Harunként remekül formázza meg az elkényeztetett sármőrt. Hangja magabiztos, kellően karakterizálja a figurát. Balczó Péter Kornélisként talán még meggyőzőbb, mint Tom Rakewellként. Könnyedén követi a virtuozitást igénylő szólamot, és a magasabb és mélyebb regiszterekben is egyaránt befogja a teret. Bátki Fazekas Zoltán Splendiano áriájában tud kiteljesedni, többnyire azonban visszafogja a karaktert, s emiatt kicsit partnerei árnyékában marad.

Kálnay Zsófia Dzsamile érzékenységét emeli ki a címszerepben. Pontosan követi le a szerep érzelmi hullámzását. Éneke könnyed, tiszta, a szöveg végig érthetően hangzik el. Közben pedig a játékkal sem marad adós. Dzsamiléje mint egy megszeppent őzike veszi tudomásul azt, hogy lejárt az egy hónap, de utána céltudatosan végrehajtja tervét, miközben süt belőle a Harun iránt érzett szerelem. Szemere Zita Léna szerepében ismét megcsillogtathatja hangterjedelmét, amiben nem is a magasság a legfigyelemreméltóbb, hanem az a játszi könnyedség, amivel ezekbe a magasságokba lendül. Egyértelműen ők ketten az előadások legjobbjai, de közülük már nehezebb lenne választani. Szerencsére nem is kell.

Csupán egyetlen hibát tudok felróni a FrenchLateNightnak. Mégpedig azt, hogy mindössze négyszer látható az évadban. Pedig igazán elférne a repertoáron. Mindenesetre eddig az idei évad egyik legjobb előadása. Kíváncsian várom, hogy jövőre mivel rukkol elő az Opera a késő esti sorozatban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Fidelio Tours

Tudod, hol áll Petőfi, Erkel és Anne Frank fája?

Naponta sétálunk el óriási törzsű, sokat megélt fák mellett, ám szinte sosem gondolunk bele, hogy mennyi történetet, mennyi legendát hordozhatnak magukban. Ha a fák mesélni tudnának, talán többet mondanának, mint a legtöbbet megélt nagyszülők. Most összegyűjtöttünk 8 híres fát, amelyeknek érdemes megismerni a történetét.
Plusz

Fáy Miklós: Férfias erények

Fáy Miklós kritikus ezúttal a Robert Capa Központ új kiállításával, a Zeneakadémia szeptemberi Bartók-hangversenyével, Az öreg halász és a tenger új kiadásával, valamint egy Maria João Pires összkiadással foglalkozik.
Klasszikus

A koronavírus ellen harcol, most koncertet ad a Medikus Zenekar

A koronavírus-járvány kezdete óta először lép színpadra teljes létszámmal a Medikus Zenekar augusztus 18-án a Pesti Vármegyeháza Díszudvarában.
Zenés színház

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház képek

Mutatjuk az első képeket a Puskás musicalből!

Puskás, a musical címmel nagyszabású zenés színházi produkció készült Szente Vajk rendezésében. A legismertebb magyar életéről szóló darab előzetes bemutatója augusztus 20-án lesz az Erkel Színházban.
Zenés színház interjú

„Most vagyok abban az időszakban, amikor már van jogom megformálni ezt a szerepet”

A Bánk bán című opera minden magyar szívében különleges helyet foglal el. Az egyik legjelentősebb operánk ezúttal a Coopera szervezésében, a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon kel életre, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező kezei nyomán. Az előadás egyik főszereplőjét, Gertrudot a Magyar Állami Operaház népszerű mezzoszopránja, Mester Viktória alakítja majd, akivel a készülő produkció kapcsán beszélgettünk.
Zenés színház ajánló

Csábító francia dallamok a Benczúr Kertben

Három fiatal, de a startvonalon már túl járó művész, madarak kórusától kísért estjét élvezhetik augusztus 16-án a lombok alatt. Offenbachtól Delibes-ig, a zenés színházi irodalom legjavából válogatva tíz népszerű operaária, illetve duett szólal meg Horti Lilla és Lusine Sahakyan előadásában.
Zenés színház interjú

„Újra élünk” – Budapesten a két olasz sztárénekes

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.
Zenés színház interjú

Fontos, hogy a magyar lelkünk is benne legyen ezekben az előadásokban

A Budavári Palotakoncert meghívott vendégeként augusztus 8-án két erdélyi művész, Hary Judit és Fülöp Márton is szívhez szóló, emlékezetes élményt nyújtó produkciókkal készül megajándékozni az Oroszlános Udvarba érkező közönséget. A Kolozsvári Magyar Opera művészeivel a közelgő gála kapcsán arról is beszélgettünk, hogy határon túli magyarokként miért kiemelkedő fontosságú számukra ez a találkozás és maga az operett műfaj.