Zenés színház

Kritikapályázat: Félig-meddig

2015.03.25. 13:03
Ajánlom
2015-ben is folytatta a Late Night sorozatát a Magyar Állami Operaház, a célpontban ezúttal a franciákkal. KRITIKAPÁLYÁZAT

Az előző évi MozartLateNight előadások kétségeket ébresztettek az Operaház programjának létjogosultsága felől: bár a szándék értékelendő, szükség van a rendhagyó helyszínű és időpontú produkciókra, ráadásul az erotika színpadi megjelenítése és ezzel együtt bizonyos tabuk ledöntése az úgynevezett „magas művészetben" fontos törekvések, a múlt évi előadások alacsony színvonala mégis inkább elvette a kedvet attól, hogy hasonló programok tanúi legyünk. Az intézmény azonban nem adta fel, így idén már francia szerzők műveit láthattuk a Zeneakadémia Solti Termében, és örömmel konstatálhattuk, hogy ezúttal legalább részleges siker igazolta a törekvéseket.

Műsorpolitikai szempontból nem a legszerencsésebb módon az első előadás, Bizet Dzsamiléja volt a problematikusabb, aminek következtében a közönség egy része már a szünetben távozott. Ez a produkció mind színpadi, mind zenei szempontból sok kívánnivalót hagyott maga után. Pedig Bizet operája érdekes mű, a három főszereplő viszonya kellően bonyolult, számos pszichológiai vagy társadalmi kérdést vethet fel. A fogvatartójába beleszerető nő a Stockholm-szindróma tüneteit mutatja, míg az úr és rabnője közti szerelem kapcsán a nők helyzetéről és a nem egyenrangú kapcsolatokról is közölhetne valamit Viktor Balázs rendező. Ám nem így történt, a színre állítás nélkülözött mindenfajta értelmezői attitűdöt. Természetesen az is elfogadható lett volna, ha a rendezés nem a komolyabb mondanivaló, hanem a vígoperai szórakoztatás igényét vállalja magára, ehhez azonban túl szegényesek voltak a humoros és szórakoztató elemek, az erotika pedig kimerült annyiban, hogy néhány táncosnőnek láthattuk a lábát, ez, úgy hiszem, a kamaszkor elmúltával, már a férfiaknak sem kellőképpen érdekes.

Sajnálatos módon a színpadi megvalósítás hiányosságait a zenei produkció sem ellensúlyozta, mindkét férfi főszereplő, Boncsér Gergely és Bátki Fazekas Zoltán hangja sokszor szólt kellemetlenül élesen, valamint intonációs bizonytalanságok is mutatkoztak mindkettejük részéről. A legtöbb örömet a címszerepet éneklő Kálnay Zsófia okozta, aki szép színű hangja mellett szuggesztív színpadi személyiségével is a mérleg pozitív oldalát erősítette, de elismerés illeti a női kart a kis létszám ellenére is teljes és egységes hangadása miatt.

Saint-Saëns A sárga hercegnő című operájából minden szempontból sikeresebb előadás készült. A drogfüggő fiú látomása valódi szürreális vízióvá lett, amelyhez még a Solti Terem sokszor túlságosan civilnek ható atmoszféráját is sikerült hozzáigazítani. Ebben nagy szerepe van a Kornélis képzeletében megjelenő eszményi nőalakot, sőt, Léna vágyait, és ezen keresztül magát a vágyottat, az eszményt megtestesítő Apáti Bencének, aki nem csupán valóság és álom határvonalait mosta el, de magára a térérzékelésünkre is jelentős hatással volt. Az előadás azonban nem a közönség teljes elbódítását tűzte ki célul. Nagy szerep jutott az ironikus elemeknek, részben a kábulattal ellentétben sokáig a realitást képviselő Léna alakjában, részben a zárójelenet értelmezésében: a lány is csak a drogok világában találhatja meg a boldogságot - ahelyett, hogy ő mutatna valós boldogságot Kornélis-nak - s józansága végül áldozatul esik a fiú iránti vágyainak.

Az előadás egyik legfőbb értékét Balczó Péter produkciója jelentette, a tenorista nem csupán igényesen kimunkált szólamformálásával és hangja sokoldalú kifejezőeszközeivel, de bonyolult lélekelemzésre is kiválóan alkalmas színészi játékával is emlékezetest alkotott. Mellette Szemere Zita elsősorban komikai képességeit és könnyed, szép hangját csillogtatta meg. Köteles Géza karmesteri pálcája alatt a Magyar Állami Operaház Zenekara is ebben a darabban nyújtott különösen élvezetes produkciót, színgazdag és érzéki játékuk mellett összeszedettségük is kitűnt.

Ha az a kérdés, jobbak voltak-e az idei LateNight-előadások, mint a tavalyiak, a válasz határozott igen. Ha viszont azt kellene megmondani, összességükben az idei produkciók megfelelnek-e a Magyar Állami Operaházzal szemben támasztott elvárásainknak, már nehezebb igent felelni. Ám ha a javuló tendencia folytatódik, a jövő évre tervezett GreekLateNighton talán már teljesen elégedettek lehetünk majd.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Zenés színház

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.
Könyv

A férfi, aki tipográfiailag is vicces – Kőhalmi Zoltán a Kult50-ben

A férfi, aki megölte a férfit, aki megölt egy férfit – avagy 101 hulla Dramfjordban frappáns című kötetével tette meg első lépését Kőhalmi Zoltán az irodalmi életben. A humorát eddig elsősorban a színpadon és a címlapon bizonyító stand-upos formabontó könyvet hozott létre.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A New York-i Metropolitan Operaház lemondta az egész szezont

Közel 140 éves történelmében először lemondta egész szezonját a New York-i Metropolitan Operaház (Met), amely csak jövő szeptemberben nyitja meg ismét kapuit a közönség előtt.
Zenés színház interjú

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Zenés színház interjú

„Szeretem az életem úgy, ahogy van”

Mozgalmasan kezdődik az évad Jónás Andrea számára. Próbál a Furcsa pár női változatásban és mindemellett önálló esttel készül. Október 3-án várja a közönséget Élek! címmel a Gaál Erzsébet Stúdióban.
Zenés színház hír

Tapssal tüntettek a nem biztonságos körülmények ellen a madridi operaházban

A Teatro Real közönsége úgy vélte, túl közel ültették őket egymáshoz, tapssal jelezték elégedetlenségüket. Addig-addig, hogy az előadást el sem lehetett kezdeni.
Zenés színház ajánló

Színháztörténetet írt a József Attila Színház

Vállaltan szubjektív beszámoló a „Színház” tollából. Sokszor leírtuk mi magunk is, ahogy mesélik is rólunk: nem csupán egy színház vagyunk, hanem A JASZ-Család. Nem túlzó a jelző, hisz szeretjük egymást, de néha őrületbe kergetjük a másikat.