Zenés színház

Kritikapályázat: Félig-meddig

2015.03.25. 13:03
Ajánlom
2015-ben is folytatta a Late Night sorozatát a Magyar Állami Operaház, a célpontban ezúttal a franciákkal. KRITIKAPÁLYÁZAT

Az előző évi MozartLateNight előadások kétségeket ébresztettek az Operaház programjának létjogosultsága felől: bár a szándék értékelendő, szükség van a rendhagyó helyszínű és időpontú produkciókra, ráadásul az erotika színpadi megjelenítése és ezzel együtt bizonyos tabuk ledöntése az úgynevezett „magas művészetben" fontos törekvések, a múlt évi előadások alacsony színvonala mégis inkább elvette a kedvet attól, hogy hasonló programok tanúi legyünk. Az intézmény azonban nem adta fel, így idén már francia szerzők műveit láthattuk a Zeneakadémia Solti Termében, és örömmel konstatálhattuk, hogy ezúttal legalább részleges siker igazolta a törekvéseket.

Műsorpolitikai szempontból nem a legszerencsésebb módon az első előadás, Bizet Dzsamiléja volt a problematikusabb, aminek következtében a közönség egy része már a szünetben távozott. Ez a produkció mind színpadi, mind zenei szempontból sok kívánnivalót hagyott maga után. Pedig Bizet operája érdekes mű, a három főszereplő viszonya kellően bonyolult, számos pszichológiai vagy társadalmi kérdést vethet fel. A fogvatartójába beleszerető nő a Stockholm-szindróma tüneteit mutatja, míg az úr és rabnője közti szerelem kapcsán a nők helyzetéről és a nem egyenrangú kapcsolatokról is közölhetne valamit Viktor Balázs rendező. Ám nem így történt, a színre állítás nélkülözött mindenfajta értelmezői attitűdöt. Természetesen az is elfogadható lett volna, ha a rendezés nem a komolyabb mondanivaló, hanem a vígoperai szórakoztatás igényét vállalja magára, ehhez azonban túl szegényesek voltak a humoros és szórakoztató elemek, az erotika pedig kimerült annyiban, hogy néhány táncosnőnek láthattuk a lábát, ez, úgy hiszem, a kamaszkor elmúltával, már a férfiaknak sem kellőképpen érdekes.

Sajnálatos módon a színpadi megvalósítás hiányosságait a zenei produkció sem ellensúlyozta, mindkét férfi főszereplő, Boncsér Gergely és Bátki Fazekas Zoltán hangja sokszor szólt kellemetlenül élesen, valamint intonációs bizonytalanságok is mutatkoztak mindkettejük részéről. A legtöbb örömet a címszerepet éneklő Kálnay Zsófia okozta, aki szép színű hangja mellett szuggesztív színpadi személyiségével is a mérleg pozitív oldalát erősítette, de elismerés illeti a női kart a kis létszám ellenére is teljes és egységes hangadása miatt.

Saint-Saëns A sárga hercegnő című operájából minden szempontból sikeresebb előadás készült. A drogfüggő fiú látomása valódi szürreális vízióvá lett, amelyhez még a Solti Terem sokszor túlságosan civilnek ható atmoszféráját is sikerült hozzáigazítani. Ebben nagy szerepe van a Kornélis képzeletében megjelenő eszményi nőalakot, sőt, Léna vágyait, és ezen keresztül magát a vágyottat, az eszményt megtestesítő Apáti Bencének, aki nem csupán valóság és álom határvonalait mosta el, de magára a térérzékelésünkre is jelentős hatással volt. Az előadás azonban nem a közönség teljes elbódítását tűzte ki célul. Nagy szerep jutott az ironikus elemeknek, részben a kábulattal ellentétben sokáig a realitást képviselő Léna alakjában, részben a zárójelenet értelmezésében: a lány is csak a drogok világában találhatja meg a boldogságot - ahelyett, hogy ő mutatna valós boldogságot Kornélis-nak - s józansága végül áldozatul esik a fiú iránti vágyainak.

Az előadás egyik legfőbb értékét Balczó Péter produkciója jelentette, a tenorista nem csupán igényesen kimunkált szólamformálásával és hangja sokoldalú kifejezőeszközeivel, de bonyolult lélekelemzésre is kiválóan alkalmas színészi játékával is emlékezetest alkotott. Mellette Szemere Zita elsősorban komikai képességeit és könnyed, szép hangját csillogtatta meg. Köteles Géza karmesteri pálcája alatt a Magyar Állami Operaház Zenekara is ebben a darabban nyújtott különösen élvezetes produkciót, színgazdag és érzéki játékuk mellett összeszedettségük is kitűnt.

Ha az a kérdés, jobbak voltak-e az idei LateNight-előadások, mint a tavalyiak, a válasz határozott igen. Ha viszont azt kellene megmondani, összességükben az idei produkciók megfelelnek-e a Magyar Állami Operaházzal szemben támasztott elvárásainknak, már nehezebb igent felelni. Ám ha a javuló tendencia folytatódik, a jövő évre tervezett GreekLateNighton talán már teljesen elégedettek lehetünk majd.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Ismét nagy színészek tolmácsolásában hallgathatunk verseket a kisföldalattin

Július 15. és július 21. között ismét klasszikus és kortárs versek szólalnak meg a Millenniumi Földalatti Vasút állomásain a Vers a peronon programsorozatban.
Könyv

Aki az irodalommal csalta meg az orvostudományt – 120 éve hunyt el Anton Pavlovics Csehov

1904. július 15-én hunyt el az egyik legnagyobb orosz író, Anton Pavlovics Csehov, aki drámáival és más prózai szövegeivel egyaránt megújította a modern irodalmat. A művész életéről tíz pontban emlékezünk meg.
Színház

Kálid Artúr kapta idén a Kőszegi Várszínház Hollósi Frigyes-díját

A színművész a Hyppolit, a lakáj címszerepében nyújtott teljesítményéért érdemelte ki az elismerést, amelyről a közönség szavazatai döntöttek. Az előadás ősztől a dunaújvárosi Bartók Színház műsorán lesz látható.
Színház

Egyeztetést sürget a Színházi Dolgozók Szakszervezete a kiözelmúltbeli balesetek miatt

A szakszervezet közleményt bocsátott ki, amelyben leírták, csak azokban az esetekben tudnak aktívan fellépni, ha szakszervezeti tag az érintett, ugyanakkor kezdeményezik, hogy más színházi szervezetekkel közösen dolgozzanak ki protokollt a hasonló esetekre.
Vizuál

Bűvészinasok – kiállítás mutatja be az Astra Bábegyüttes és a Maszk Bábszínház elmúlt évtizedeit

Szeptember 22-ig láthatja a közönség a Pesti Vigadóban a Bűvészinasok elnevezésű tárlatot, amelyen a hazai bábművészet két megkerülhetetlen társulatát ismerhetjük meg közelebbről. A kiállításhoz kapcsolódóan izgalmas kísérőrendezvények közül is válogathatunk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Színházi előadás készült egy Kurtág-műből

Július elején mutatta be az Aix-en-Provence-i Fesztivál a Dalok és töredékek című produkciót, amely Kurtág György Kafka-Fragmente Peter Maxwell Davies Eight Songs for a Mad King című művére épül.
Zenés színház kritika

Regény, film, opera? – Krasznahorkai-feldolgozást mutattak be Berlinben

Nemrég mutatták be a Berlini Állami Opera legújabb kortárs operaprojektjét, Marc-André Dalbavie Az ellenállás melankóliája című műve Krasznahorkai László azonos című regényéből készült. Július 4-én, a sorozat második előadásán jártunk.
Zenés színház gyász

Elhunyt Kirsten Dehlholm, az Operaház Pelléas és Mélisande című előadásának rendezője

A nemzetközileg elismert színházi rendezőt és képzőművészt július 10-én, 79 éves korában érte a halál – adta hírül a Magyar Állami Operaház.
Zenés színház ajánló

Fáradók, féldrágakövek és egy aranyelefánt – Verdi Aidája a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Az idén 25. alkalommal nyitja meg július 10-én a szabadtéri operaelőadások kedvelői előtt kapuit az osztrák-magyar határtól pár percre található Szentmargitbányai Kőfejtő. Giuseppe Verdi remekművét, az Aidát tűzik műsorra.
Zenés színház hír

Művészeit díjazta az évadzárás alkalmából a Magyar Állami Operaház

A Magyar Állami Operaház Csillagóra gáláján pénteken díjátadóval búcsúztatta az évadot, ami azonban a nyári Verdi-sorozatokkal egészen augusztus közepéig tart.