Zenés színház

Kritikapályázat: Gyerekszemmel

2015.04.30. 17:24
Ajánlom
Kritikapályázatunk utolsó fordulójábn négy fiata kritikust kértünk fel arra, hogy írjanak az Erkel Színház legfrissebb meseoperájáról, a Leánder és Lensziromról. Ezúttal Kondor Kata pályamunkáját olvashatják. KRITIKAPÁLYÁZAT

Gyermekelőadásra a kritikus mindig speciális elvárásokkal érkezik. Nem mintha a fiataloknak készült produkcióknak nem kellene teljes értékű művészeti alkotásnak lennie, vagy megfelelnie minőségi követelményeknek, ám ezen programok esetében a hangsúlyok szükségképpen máshova tevődnek. Fontos lesz az élményszerűség, a szórakoztatás, és a mű jelentésrétegeinek összetettsége sem válhat a célközönség megértésének kárára.

Tallér Zsófia Leánder és Lenszirom című operája újonnan íródott alkotás, így maga a mű is számot tarthat az érdeklődésre. A klasszikus meseelemekkel (próbatétel, szerelem, átváltozás) teletűzdelt történet kellően fordulatos, hogy fenntartsa a gyerekek figyelmét, ám bonyolultsága miatt jobban való az Operaház által a műsorleírás szerint eredetileg is megcélzott nyolcévesnél idősebb korosztálynak, mintsem a kisebbeknek, akik szép számmal fordultak elő a nézőtéren, és rendszeresen igényelték a szülői magyarázatot a látottakhoz. A cselekmény több, akár egy egész mű lehetőségét is magában rejlő történetszálat  tartalmaz, ezek némelyike (például Leánder szüleinek balsorsa vagy Töndér Negéd és a Vaknadály kapcsolata) csak említés szintjén jelenik meg, teret adva a fantáziának, ám egyszersmind egy kevés hiányérzetet is hagyva maga után.

Az összességében mégis pozitív benyomásban igen nagy szerep jutott a sokszínű, és a gyerekek számára is élményszerű zenének. Az opera muzsikája közvetlen érzelmi hatásokra épít, zenei nyelvezete akár a filmekből, rajzfilmekből is ismerős lehet a kisebbeknek. Néha játékosságával remekül kiegészíti a szöveg sziporkáit (habár a nem minden énekes esetében kielégítő szövegmondás és a túl sok egyidejű történés miatt egyes sziporkák sajnos nem tudtak érvényesülni), máskor azonban ellenpontozza azt, és a szövegben szinte súlytalanul megjelenő problémák a zenében nyerik el tragikumukat (ahogyan az Lenszirom önfeláldozása esetében is történik).

Zsótér Sándor neve a színlapon talán sokak számára meglepetést okozott, a rendező elsősorban nem a gyermekek számára készült munkáiról híres, ám tökéletesen gyermekbarát, de a felnőttek számára is élvezhető produkciót hozott létre. Az előadás nem túlzsúfolt, ám kellően mozgalmas, az apró, visszatérő motivikus utalások anélkül teszik követhetővé az eseményeket, hogy az előadás szájbarágóssá válna. Ehhez Ambrus Mária színes, de ízléses, igazi elvarázsolt világot idéző díszletei, Benedek Mari jelmezei és Ladányi Mária koreográfiája is hozzájárult, utóbbinak jelentőségét mutatja, hogy a darázsseregek támadása sokak számára az egész produkció legemlékezetesebb jelenetévé vált.

A férfi főszerepet éneklő Bakonyi Marcell az általam látott operaelőadásai közül a legmeggyőzőbb teljesítményt ebben a műben nyújtotta, habár hangterjedelmi korlátai néha ezúttal is gondot okoztak neki. A többi férfi szereplő is tisztességgel helyt állt, nem kiemelkedő, ám az egész produkcióba jól illeszkedő színészi és vokális alakítást nyújtottak. Kiemelkedett Daragó Zoltán, akiről korábban jóformán alig lehetett hallani, mégis érett művészként állt elő, és szép, kiművelt hangot szólaltatott meg. A női szereplők közül a Lenszirmot éneklő Molnár Ágnes nem csupán biztos magasságaival és szép színű szopránjával, hanem valóban királylányi fellépésével is emlékezeteset alkotott. Wierdl Eszter és Meláth Andrea a tőlük megszokott kidolgozott és magas színvonalú produkciójukkal járultak hozzá az előadáshoz, Cserna Ildikó pedig parodisztikus készségeivel igazi mesei főgonosz lett. A Magyar Állami Operaház Zenekara Bogányi Tibor vezényletével színgazdagon és kifejezően muzsikált, ezen a néhány kisebb szépséghiba se tudott érdemben rontani.

Leánder és Lenszirom története nem csupán az operában ért boldog véget: az új mű és a konkrét előadás is egyértelmű sikert aratott. Igazán boldogok azonban akkor lehetnénk, ha mindez azt is feltételezné, hogy a jövő közönsége nem csupán lelkes operajáró lesz, de egy kortárs szerző vagy egy egyéni látásmódú rendező neve sem riasztja majd el őket.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Tóth Péter operát írt a Tótékból

Kenessey Jenő Az arany meg az asszony és Örkény István-Tóth Péter Tóték című egyfelvonásos operáit Káel Csaba rendezésében és Jankó Zsolt vezényletével mutatja be április 26-án a Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyházban.
Zenés színház ajánló

Kortársak és klasszikusok a Bartók Plusz Operafesztiválon

Közzétette programját a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál. A klasszikus és modern zenés színházi élményt, opera-animációt és báboperát is kínáló fesztivál szenzációjának Eötvös Péter Az Aranysárkány című művének hazai ősbemutatója ígérkezik. A jegyárusítás megkezdődött, egyes előadásokra 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak belépőjegyet május 5-ig.
Zenés színház interjú

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.