Zenés színház

Kritikapályázat: Határsáv

2015.02.26. 18:49
Ajánlom
A Fidelio.hu kritikapályázatának keretében ezúttal Péter Zoltán írását olvashatják el a Magyar Állami Operaház Bolygó hollandijáról.

A bolygó hollandival Wagner először lépett ki a romantikus opera konvencionális keretei közül, de még nem hagyta teljesen maga mögött azokat. A darabban az emlékeztető motívumok még betoldásszerűek és bár az énekszólamokat a mester deklamatorikusan kezeli, azok még zártszámok szerinti tagolódnak. A Hollandi (akárcsak a Tannhäuser és a Lohengrin) a zenedráma és a romantikus opera közti keskeny határsávban foglal helyett. Ahogy a balladaszerű kísértethistória is két világ, a valóság és transzcendens lét határmezsgyéjén játszódik. Wagner művének ősváltozatából stilizált eszközrendszerével Szikora János operaházi rendezése is ezt igyekszik kifejezni számunkra.

Hollandi és legénysége piros, míg Donald és matrózai, valamint azok kedvesei kék színben lépnek színpadra. Senta kék köpenye piros színű jelmezt takar jelezve, hogy ő a két világ - a hétköznapok realitása és a transzcendens létezés - határmezsgyéjén áll. Hollandival közös jeleneteiben leveti köpenyét, míg ha ő nincs jelen a színen kék köpenyében áll előttünk. A díszletek szintén a Hollandi transzcendens, illetve a hősnő életében fontos szerepet játszó másik férfi, Georg (Erik) materiális világát jelképezik. Senta először a vesszőfonadékok stilizált látványát idéző falak között lép elénk (a hétköznapi realitások - Georg világa). A díszletelemek akkor kezdenek kifordulni és fokozatosan ismét a nyitó jelenetben látott fehér hullámok (vitorlák) képet felölteni (a Hollandi transzcendens világa), amikor a hősnőben megszületik a döntés: követni fogja eszményképét és elhagyja Georgot. Az üres színpad hatásosan fejezi ki Hollandi sivár magányosságát, akinek hajója csak virtuálisan jelenik meg a vetítővásznon. Minden, ami vele kapcsolatos csak illúzió, nem megfogható a maga anyagszerűségében. Ellentétben Georggal, aki valóságos fácánokat rak Senta lába elé vadászzsákmányként, ezzel felkínálva választottja számára az anyagi biztonságot. Ám minden próbálkozása ellenére nem képes kiragadni Sentát a misztikus hajós bűvköréből.

Kár, hogy a beállításokat, az ügyesen kezelt világítást vagy a kifejező jelmezek hatásosságát Szikora elcsépelt ötletekkel gyengítette. Ilyen például, hogy a férfiak asszonyaik, a nők férjük arcképét viselik pólójukon, I love you felirattal. A rendező ezzel kiemelte Senta társtalanságát, ugyanakkor túlságosan közhelyes és didaktikus megoldást eredményezett. Hollandi legénysége pedig maszkos élőhalottként, zombi mozgásokat imitálva ijesztgette Donald matrózait, ami elég komikus jelenetet eredményezett, az egyébként komor előadásban.

Senta a történet végén végleg megszabadul kék köpenyétől, hogy kövesse Hollandit az örökkévaló bolyongásba. Nincs megváltás: a hősnő dönt és átlép egyik világból a másikba, hogy együtt szenvedjen szerelmével. Szikora ezzel a megoldással teljesen romantikátlanította a történetet és modern mítosz kreált belőle, megfosztva azt minden illúziótól.

30309CAD-999D-4D81-AE18-F56B99D33904

A bolygó hollandi

A rendezés gördülékenysége mellett az este folyamán színpadra lépő énekesek is színvonalas, hanem is minden tekintetben kiemelkedő előadást ígértek. A címszerepet megformáló Kálmándi Mihály baritonja egyenletesen járja be a Hollandi tágas szólamát. Hangszínének szépségét kikezdték az utóbbi évek nehéz szerepei, hangja pedig nem elég komor a figurához. Színpadi jelenlétével azonban képes súlyt adni Hollandi alakjának, színészi játékával pedig elhitetni velünk magányos gyötrődéseit. Vele szemben Sümegi Eszter minden tekintetben ideális Senta volt: biztos magasságokkal, kifogástalan technikával rendelkező szopránja valósággal szárnyalt az előadás alatt. Vibrátója átütőerejű és egyszer sem okozott gondot számára a vastag zenekari hangzás áténeklése. Színészileg pedig nagyon hitelesen formálta meg a megszállott, földöntúli erők hatalmába került fiatal lány alakját. Horváth István árnyalt lírai tenor hangon énekelte a Kormányos szerepét. Fekete Attila viszont erőltetett, forszírozott énektechnikával formálta meg Georgot. Színészi játékával igyekezett kiemelni figurája gyengéd vonásait, de éneklése ebben nem volt segítségére. Palerdi András tisztességesen elénekelte Donald szerepét, viszont a szólam vastagabb zenekari hangzású részeiben alul maradt a hangszeres kísérettel szemben. Christian Badea kezei alatt a zenekar szép, letisztult hangzást produkált, az énekkar pedig ismét kiváló teljesítményt nyújtott.

A két világ határán egyensúlyozó Senta története 2013-ban a korábbi operaházi Wagner rendezésektől eltérő megvalósításban tért vissza a színpadra. Bízzunk benne, hogy még sokáig műsoron is marad, hiszen kisebb hibái ellenére színvonalas repertoár előadás lett belőle.  

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Jazz/World

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Tóth Péter operát írt a Tótékból

Kenessey Jenő Az arany meg az asszony és Örkény István-Tóth Péter Tóték című egyfelvonásos operáit Káel Csaba rendezésében és Jankó Zsolt vezényletével mutatja be április 26-án a Magyar Állami Operaház az Eiffel Műhelyházban.
Zenés színház ajánló

Kortársak és klasszikusok a Bartók Plusz Operafesztiválon

Közzétette programját a miskolci Bartók Plusz Operafesztivál. A klasszikus és modern zenés színházi élményt, opera-animációt és báboperát is kínáló fesztivál szenzációjának Eötvös Péter Az Aranysárkány című művének hazai ősbemutatója ígérkezik. A jegyárusítás megkezdődött, egyes előadásokra 30 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak belépőjegyet május 5-ig.
Zenés színház interjú

Népdalt énekelve sétál át a macska a hivatalon

Halas Dóra és Nagy Fruzsina már a második közös előadásukat készítették el a Soharóza kórussal. Catwalk-koncertnek nevezik az általuk alkotott műfajt, amelyben elegyednek a kóruskoncert, a színház és a divatbemutató jellegzetességei. Az Ügyben népdalokat dolgoztak fel, bár mint mondták, Kodály és Bartók óta valami nagyon félrecsúszott a népzene társadalmi megítélésében.
Zenés színház interjú

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.