Zenés színház

Kritikapályázat: Határsáv

2015.02.26. 18:49
Ajánlom
A Fidelio.hu kritikapályázatának keretében ezúttal Péter Zoltán írását olvashatják el a Magyar Állami Operaház Bolygó hollandijáról.

A bolygó hollandival Wagner először lépett ki a romantikus opera konvencionális keretei közül, de még nem hagyta teljesen maga mögött azokat. A darabban az emlékeztető motívumok még betoldásszerűek és bár az énekszólamokat a mester deklamatorikusan kezeli, azok még zártszámok szerinti tagolódnak. A Hollandi (akárcsak a Tannhäuser és a Lohengrin) a zenedráma és a romantikus opera közti keskeny határsávban foglal helyett. Ahogy a balladaszerű kísértethistória is két világ, a valóság és transzcendens lét határmezsgyéjén játszódik. Wagner művének ősváltozatából stilizált eszközrendszerével Szikora János operaházi rendezése is ezt igyekszik kifejezni számunkra.

Hollandi és legénysége piros, míg Donald és matrózai, valamint azok kedvesei kék színben lépnek színpadra. Senta kék köpenye piros színű jelmezt takar jelezve, hogy ő a két világ - a hétköznapok realitása és a transzcendens létezés - határmezsgyéjén áll. Hollandival közös jeleneteiben leveti köpenyét, míg ha ő nincs jelen a színen kék köpenyében áll előttünk. A díszletek szintén a Hollandi transzcendens, illetve a hősnő életében fontos szerepet játszó másik férfi, Georg (Erik) materiális világát jelképezik. Senta először a vesszőfonadékok stilizált látványát idéző falak között lép elénk (a hétköznapi realitások - Georg világa). A díszletelemek akkor kezdenek kifordulni és fokozatosan ismét a nyitó jelenetben látott fehér hullámok (vitorlák) képet felölteni (a Hollandi transzcendens világa), amikor a hősnőben megszületik a döntés: követni fogja eszményképét és elhagyja Georgot. Az üres színpad hatásosan fejezi ki Hollandi sivár magányosságát, akinek hajója csak virtuálisan jelenik meg a vetítővásznon. Minden, ami vele kapcsolatos csak illúzió, nem megfogható a maga anyagszerűségében. Ellentétben Georggal, aki valóságos fácánokat rak Senta lába elé vadászzsákmányként, ezzel felkínálva választottja számára az anyagi biztonságot. Ám minden próbálkozása ellenére nem képes kiragadni Sentát a misztikus hajós bűvköréből.

Kár, hogy a beállításokat, az ügyesen kezelt világítást vagy a kifejező jelmezek hatásosságát Szikora elcsépelt ötletekkel gyengítette. Ilyen például, hogy a férfiak asszonyaik, a nők férjük arcképét viselik pólójukon, I love you felirattal. A rendező ezzel kiemelte Senta társtalanságát, ugyanakkor túlságosan közhelyes és didaktikus megoldást eredményezett. Hollandi legénysége pedig maszkos élőhalottként, zombi mozgásokat imitálva ijesztgette Donald matrózait, ami elég komikus jelenetet eredményezett, az egyébként komor előadásban.

Senta a történet végén végleg megszabadul kék köpenyétől, hogy kövesse Hollandit az örökkévaló bolyongásba. Nincs megváltás: a hősnő dönt és átlép egyik világból a másikba, hogy együtt szenvedjen szerelmével. Szikora ezzel a megoldással teljesen romantikátlanította a történetet és modern mítosz kreált belőle, megfosztva azt minden illúziótól.

30309CAD-999D-4D81-AE18-F56B99D33904

A bolygó hollandi

A rendezés gördülékenysége mellett az este folyamán színpadra lépő énekesek is színvonalas, hanem is minden tekintetben kiemelkedő előadást ígértek. A címszerepet megformáló Kálmándi Mihály baritonja egyenletesen járja be a Hollandi tágas szólamát. Hangszínének szépségét kikezdték az utóbbi évek nehéz szerepei, hangja pedig nem elég komor a figurához. Színpadi jelenlétével azonban képes súlyt adni Hollandi alakjának, színészi játékával pedig elhitetni velünk magányos gyötrődéseit. Vele szemben Sümegi Eszter minden tekintetben ideális Senta volt: biztos magasságokkal, kifogástalan technikával rendelkező szopránja valósággal szárnyalt az előadás alatt. Vibrátója átütőerejű és egyszer sem okozott gondot számára a vastag zenekari hangzás áténeklése. Színészileg pedig nagyon hitelesen formálta meg a megszállott, földöntúli erők hatalmába került fiatal lány alakját. Horváth István árnyalt lírai tenor hangon énekelte a Kormányos szerepét. Fekete Attila viszont erőltetett, forszírozott énektechnikával formálta meg Georgot. Színészi játékával igyekezett kiemelni figurája gyengéd vonásait, de éneklése ebben nem volt segítségére. Palerdi András tisztességesen elénekelte Donald szerepét, viszont a szólam vastagabb zenekari hangzású részeiben alul maradt a hangszeres kísérettel szemben. Christian Badea kezei alatt a zenekar szép, letisztult hangzást produkált, az énekkar pedig ismét kiváló teljesítményt nyújtott.

A két világ határán egyensúlyozó Senta története 2013-ban a korábbi operaházi Wagner rendezésektől eltérő megvalósításban tért vissza a színpadra. Bízzunk benne, hogy még sokáig műsoron is marad, hiszen kisebb hibái ellenére színvonalas repertoár előadás lett belőle.  

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Zenés színház hír

A képzelt beteg – Vajda János operájának ősbemutatójára készül az Opera

Az előadás a CAFe Budapest részeként, de annak időtartamán kívül, október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban, Szabó Máté rendezésében.
Zenés színház hír

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.