Zenés színház

Kritikapályázat: Királydráma Babilonban

2015.02.27. 16:39
Ajánlom
A Kesselyák Gergely által rendezett Nabucco két év után találta meg útját az Operaház repertoárjába. Az aktuális előadás 2013-ban debütált Miskolcon, majd Debrecenbe költözött. Onnan került végül az Erkel színpadára, leváltva Mikó András több évtizedes rendezését.

Kesselyák nem először vitte színre a darabot. 2004-ben Szegeden rendezett belőle előadást. Ahhoz a produkcióhoz nem volt szerencsém, így összehasonlítani sem fogom a két változatot. Mindenesetre a műsorfüzet és az előadásfotók tanúsága szerint Kesselyák megtartotta Papp Janó 2004-es jelmezeit a most költöző rendezésében. Ami azért érdekes, mert díszletből másikat terveztetett a 2013-as előadáshoz. Ez érthető is, hiszen a szabadtéri előadás gigantikus díszlete egyéb színpadra nem is férne be.

Zeke Edit teljesen stilizált teret álmodott helyszínül, melynek állandó eleme egy a díszlet hátuljába vágott kerek nyílás. Akár egy távcső képét is közvetíthetné, mivel csillagképekre emlékeztető alakzatokat látni benne. Ezt az allúziót húzza alá a fináléban éjszakai égboltként felvillanó díszlet. A látvány másik meghatározó eleme Baál isten bálványa, melyet egy négy akrobata/táncos által mozgatott gömbváz és egy póznavégre tűzött bikafej alkot.

Az elvont díszletet így, a már említett, klasszikusabb felfogásban készített, historizálásra törekvő jelmezek ellenpontozzák. Kesselyáknak valószínűleg fontos volt, hogy az időtlen térbe helyezett cselekmény nagystílű látvánnyal bírjon, mivel rendezésével egy királydrámává próbálja faragni a Nabuccót. E miatt a mű bizonyos részei felett nagyvonalúan átsiklik, összekötő kapocsnak használva azokat az őt érdeklő jelenetek között.

Hogy mennyire fontos a grandiózus látvány Kesselyák számára azt az is bizonyítja, hogy kockára teszi miatta még a zenét is. Példának okáért az első felvonásban a kar a zsöllye két oldalán lép be, a nézőtérre is kiterjesztve a színpadi kompozíciót. Ilyenformán viszont a szélen ülőket majd megsüketíti a felharsanó kórus, míg a páholyban vagy az emeleten helyet foglaló nézők alig hallhatnak valamit. Hasonlóképpen az első felvonásban Nabucco az erkélyen jelenik meg, a színpadra csak hatalmas árnyéka vetül. Még szerencse, hogy Alexandru Agache hangja le tudja gyűrni ezt a hátrányt is. Egy csöppet kisebb kvalitású énekes már elveszett volna a magasban.

Alexandru Agachéval pedig el is értünk az előadás csúcspontjához. Már csak az ő alakítása miatt is megéri beülni a nézőtérre. A 60 éves bariton még mindig ereje teljében van. Bosszúszomjas uralkodóként hangja dübörgő, félelmetes. Megvan benne az a drámaiság, amitől megjelenése isteni büntetéssé válik a zsidók számára. Megtört, zavarodott öregemberként pedig szánni való. Negyedik felvonásbeli imájában lírai, megbánása átélt és igazi. Megjelenését az első két felvonásban erős vörös megvilágítás kíséri. Mintha az egész világot vérbe akarná borítani fékezhetetlen hatalomvágyában. Ez a világítás változik fejedelmi aranyszínűvé, miután bocsánatot nyer. (Meglehetősen hatásvadász Kesselyák részéről, hogy Nabucco bűnbánatát, cuki báránnyal és kisgyerekkel felturbózza, arról nem is beszélve, hogy mindkét szimbólum végtelenül egyszerű.)

Mivel a rendező a darabban rejtőzködő királydrámát helyezi előtérbe, az előadás másik főszereplője Abigél lett. Szerencsére Rálik Szilvia az előadás másik biztos pontja. Bár nem mondhatni, hogy mindig szépen énekli Abigél szólamait, de szerepének ez meghatározó eleme. Pontossága bravúros, miközben a düh, a csalódottság és az érzelmek csak úgy sütnek megszólalásaiból.

Palerdi András az utóbbi időben rengeteg szerepet vállal, így nem csoda, hogy Zakariásként szürkébb a megszokottnál. Gál Erika Fenénája korrekt, bár teljesen háttérbe szorul. Szintúgy Horváth István, aki meglehetősen sótlan Izmael szerepében, egyszerűen eltűnik a színpadon és a szólamokban is. Helyettük inkább a kar dominál, és hát végeredményben úgyis a Va, pensierón áll vagy bukik a mindenkori Nabuccók sikere.

A zenekar irányítását Kesselyák átengedte Kovács Jánosnak, akinek vezényletével rendkívül plasztikusan szólal meg a mű. A dallamok magukkal ragadóan zendülnek fel az árokból, s hátukra veszik, továbblendítik az olykor leülni látszó rendezést. És bár semmi kifogás nem érheti Kovács teljesítményét, mégis érdekes lenne hallani a rendezés mellett Kesselyák zenei interpretációját is.

Egyáltalán nem rossz ez a Nabucco, sőt vannak kifejezetten jó és ötletes részei, csak kicsit egysíkú. Mindenesetre, nem csak és kizárólag a Va, pensiero miatt áll meg az előadás.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Hozzátok térek vissza, mert ide tartozom – beszélgetés Hámori Gabriellával

Hámori Gabriella rengeteget forgatott a színház mellett, kipróbálta, milyen kergetni az amerikai álmot, és színpadi játékában is keresi a filmes jelenlétet. Az Örkény Színház Jászai-díjas színművészével készítettünk interjút.
Vizuál

Átadták a 20. Verzió Filmfesztivál díjait

A jubileumi szemlén idén öt kategóriában versenyeztek a filmek. A Nemzetközi versenyben két díjat is osztottak. A fesztivál a nyertes filmekkel a mozikban november 29-ig, online pedig december 10-ig folytatódik.
Vizuál

Hayao Miyazaki új filmjével kezdődik a 21. Anilogue Animációs Filmfesztivál

A hatnapos budapesti szemlén a közönség a legújabb szórakoztató, illetve művészi animációs alkotások legjavát láthatja. A szervezők emellett kisiskolásoknak és kiskamaszoknak szóló versenyprogrammal is várják a családokat.
Vizuál

Rangos németországi fesztiválon díjazták az Elfogy a levegő című magyar filmet 

Moldovai Katalin első mozifilm rendezése, az Elfogy a levegő kapta az ifjúsági zsűri díját a 72. alkalommal megrendezett Mannheim-Heidelberg Nemzetközi Filmfesztiválon.
Vizuál

Ismét hazánkban láthatóak a holokausztot túlélő Bokor Miklós festményei

November 30-án, a Nemes Galériában nyílik meg a Reflexiók című tárlat, ahol hosszú évtizedek után láthatjuk ismét Magyarországon a 2019-ben elhunyt művész munkáit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Zenés színház ajánló

Eötvös Péter-ősbemutatóra készül az Opera

A zeneszerző Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényéből írt Valuska címmel operát, amelyet december 2-án mutat be a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyháza.
Zenés színház kritika

A nevetés védelme – Ligeti-bemutató Bécsben

A Ligeti-évforduló alkalmából újabb darabbal gyarapodott a magyar művek (egyébként nem túl nagy) száma a nemzetközi operarepertoáron. A Le Grand Macabre november 17-i előadásán jártunk.
Zenés színház interjú

„A művészet mindig arra késztet, hogy változtassunk a nézőpontunkon” – interjú Stefan Herheim operarendezővel

Stefan Herheim, napjaink egyik legelismertebb rendezője, az elmúlt évad óta Bécs „második operaházának” a MusikTheater an der Wiennek az igazgatója. Händel Theodorájából kiindulva vallásról, intézményesülésről és az operai önreflexióról beszélgettünk vele.
Zenés színház kritika

Megváltástörténet a kávézóban – Händel Theodorája a MusikTheater an der Wienben

Öt ember egy kávéházban – öt történet arról, mi történhet, ha az embert megérinti a természetfeletti. Händel Theodorája nem is játszódhatott volna térben és időben közelebb a közönségéhez, mint ahogyan a bécsi MusikTheater an der Wienben színre kerül.
Zenés színház hír

A Magyar Rádió Énekkara a bergamói Donizetti Operafesztiválon lép fel

Az együttes a zeneszerző Alfredo il Grande című operájában működik közre, november 19-én és 24-én. A meghívást Riccardo Frizzától, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek vezető karmesterétől kapták, aki egyben a fesztivál zeneigazgatója is.