Zenés színház

Kritikapályázat: Kiűzetés a betondzsungelbe

2015.03.01. 18:13
Ajánlom
A modern operák bemutatásában hosszú éveken át nem jeleskedő Magyar Állami Operaház Az árnyék nélküli asszony és a Lukrécia meggyalázása után az idei évadban ismét egy modern klasszikus repertoárba való beemelésére tett kísérletet. Pontosabban Stravinsky The Rake’s Progress esetében inkább visszaemelésről beszélhetünk, hiszen a darabot közel 35 évvel ezelőtt már bemutatták az Operában.

A The Rake's Progress (amit ezúttal A kéjenc útja címmel tűzött műsorára a Magyar Állami Operaház) a neoklasszicista operaművészet remekműve, azonban a darab klasszicizáló hangvétele elnagyolt és nyomott hagytak rajta Stravinsky sajátos zenei megoldásai is, melyek éles ritmusokat, darabosságot és groteszkséget kölcsönöznek a műnek. Ez és az opera gazdag zenei utalásrendszere (Monteverditől Donizettiig számos komponista stílusa idéződik meg a partitúrában) igazi zenei csemegét ígér az operarajongóknak. A cselekmény pedig többek között megidézi Goethe Faustját, a középkori moralitások világát, valamint Vénusz és Adonisz történetét is.   

Anger Ferenc rendezése a mű tanmese jellegét hangsúlyozza ki. Tom útja egy idillikus, virágokkal tarkított mezőről vezet a színpad másik oldalát elfoglaló panelház betondzsungelébe. A ketté osztott játéktér ily módon egyszerre látatja az Anne Trulove kínálta boldogságot és Nick Shadow világát, amelybe belépve a főhős megindul a züllés útján. A két színtér között kőkerítést húzódik, rajta postaláda, amely egyfajta közvetítő szerepet tölt be a két világ között. Tom drámája a hétköznapjaikat élő panellakók előtt játszódik le, akiknek feszült családi élete elevenedik meg a háttérben, a panelház ablakainak árnyjátékában. Anger ezzel lerántja a leplet a városlakók boldognak gondolt családi életéről, megteremtve a látszat-valóság közti ellentétet, amely végig kíséri az előadást. A díszlet felemelkedését követően a mögötte meghúzódó osztott terű fémszerkezet több funkciót is betölt: itt kap helyet a bordélyház,  majd a hullaház világa, de ezen fel-le szaladgálva keresi kedvesét Anne is. Az énekkar is itt énekeli a nagy kórus jeleneteket, ezzel mindegy eleget téve a rendező azon elképzelésének, miszerint Tom utazása önmaga megismerése a világ nagy katalógusain keresztül. A jól funkcionáló díszlet egyes elemeit a rendező több funkcióval ruházta fel (a csúszda a kenyérkészítő géppel is azonosul, a panelház helyét pedig az első rész végén Török Baba katalógusszekrénye foglalja el). A jelmezek tovább erősítik az előadás túlságosan is didaktikus jellegét. Anne tisztaságának megfelelően végig fehér ruhát visel, de Tom hétköznapi elegáns viselete vagy Nick Shadow fekete öltönye is egyértelmű utalások, akárcsak Liba mama vagy az árverás vezető harsány öltözéke.

Az egyes megoldásaiban túlságosan is didaktikus, ám zökkenőmentesen működő rendezés hatásosságán sokat rontott a főhős túlságosan is egysíkú színpadi jelenléte. Balczó Péter nehézségek nélkül, egyenletes tenor hangon, ám kifejezéstelenül énekelte el Tom szólamát. Színészileg csak az utolsó jelenetben volt hiteles: az őrültet sokkal jobban jelenítette meg a kéjencnél. Az Anne-t alakító Eleanor Lyons jelentős szoprán hang birtokosa. Fölényesen uralta szólamát, de nem mindig tudta dinamikailag megfelelő mértékben árnyalni énekhangját. Viszont meggyőzően alakította a szerelmét féltő, majd a tőle búcsúzó fiatal lány figuráját. Kálmán Péter magas színvonalon interpretálta Nick Shadow alakját.  Erőteljes színpadi jelenség volt, aki kimért úriembernek mutatta az ördögöt. Az est fénypontja minden kétséget kizáróan Meláth Andrea Török Babája volt. Meláth remekül komédiázott, és bár éneklése olykor darabosnak, hangja élesnek tűnt, ezek a megoldások jól illetek a figura hisztérikus kitöréseihez. A kisebb szerepeket éneklő művészek (Palerdi András, Kovács Annamária, Szigetvári Dávid) és az énekkar kifogástalanul teljesítették feladatukat. Erik Nielsen kezei alatt a zenekar is üzembiztosan, kiegyenlített hangzással szólt. Viszont semmi pluszt nem tett hozzá Stravinsky muzsikájához.

Jól sikerült előadásnak lehettek tehát szem- és fültanúi akik ellátogattak A kéjenc útja januári előadásainak egyikére. Aki pedig lemaradt róla májusban még pótolhatja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hamarosan eldől, hogy ki vezetheti tovább a Pécsi Nemzeti Színházat – íme a pályázatok!

Rázga Miklós igazgatói megbízatása jövő év elején lejár, a meghirdetett igazgatói pozícióra pedig a szeptember 28-i határidőig két egyéni és két páros tervezet érkezett. A szakmai bizottság ezekről a pályázatokról október 21-én döntött, de a pécsi közgyűlés határozata még hátravan. Bemutatjuk a pályázókat.
Vizuál

Hatvan éve eltűnt festményt ismert fel szomszédai nappalijában a Met egyik látogatója

Jacob Lawrence sorozatából öt kép hiányzott, ebből kettőnek, köztük a most előkerült darabnak, csupán a címe volt ismert.
Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Vizuál

Vidnyánszky az eszefésekért tüntet drMáriás festményén

Újabb drMáriással gazdagodott a magyar festészet tárháza. A festőművész, aki általában a napilapokban keresi témáit, most Vidnyánszky és a színművészetisek ügyét találta meg.
Jazz/World

Megjelent a Nagy Emma Quintet új lemeze

A folyamatos változásról szól a Nagy Emma Quintet új, második lemeze. A Bartók Konzervatórium növendékeiből alakult formáció október 27-én mutatja be a Low Frequency Oscillator című anyagot a fővárosi Opus Jazz Clubban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Zenés színház hír

A képzelt beteg – Vajda János operájának ősbemutatójára készül az Opera

Az előadás a CAFe Budapest részeként, de annak időtartamán kívül, október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban, Szabó Máté rendezésében.
Zenés színház hír

Eladta alapítója portréját a londoni Királyi Operaház, hogy túlélje a járványt

A képet David Hockney, az egyik legkeresetebb élő művész készítette még a hetvenes években. Értékét az is növeli, hogy Hockney alig fest felkérésre. A portrét követően harminc évig nem vállalt hasonló megbízást.
Zenés színház interjú

Dobri Dániel: „Szavak nélkül mesélek el egy történetet”

Dobri Dániel szemtelenül fiatal és jóképű zeneszerző, zenei vezető. A József Attila Színházban most bemutatott Amadeus zenei világa is az ő „gyermeke”. Ennek kapcsán beszélgettünk színházról, muzsikáról, egy előadás létrejöttéről.
Zenés színház kult50

Szerepek csöndjében – Horváth Margit a Kult50-ben

Mindenki csak Huginak becézi. Anyaszínházának tartja a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, de saját bőrén tapasztalta meg, hogy senki nem lehet próféta a saját hazájában.