Zenés színház

Kritikapályázat: Kiűzetés a betondzsungelbe

2015.03.01. 18:13
Ajánlom
A modern operák bemutatásában hosszú éveken át nem jeleskedő Magyar Állami Operaház Az árnyék nélküli asszony és a Lukrécia meggyalázása után az idei évadban ismét egy modern klasszikus repertoárba való beemelésére tett kísérletet. Pontosabban Stravinsky The Rake’s Progress esetében inkább visszaemelésről beszélhetünk, hiszen a darabot közel 35 évvel ezelőtt már bemutatták az Operában.

A The Rake's Progress (amit ezúttal A kéjenc útja címmel tűzött műsorára a Magyar Állami Operaház) a neoklasszicista operaművészet remekműve, azonban a darab klasszicizáló hangvétele elnagyolt és nyomott hagytak rajta Stravinsky sajátos zenei megoldásai is, melyek éles ritmusokat, darabosságot és groteszkséget kölcsönöznek a műnek. Ez és az opera gazdag zenei utalásrendszere (Monteverditől Donizettiig számos komponista stílusa idéződik meg a partitúrában) igazi zenei csemegét ígér az operarajongóknak. A cselekmény pedig többek között megidézi Goethe Faustját, a középkori moralitások világát, valamint Vénusz és Adonisz történetét is.   

Anger Ferenc rendezése a mű tanmese jellegét hangsúlyozza ki. Tom útja egy idillikus, virágokkal tarkított mezőről vezet a színpad másik oldalát elfoglaló panelház betondzsungelébe. A ketté osztott játéktér ily módon egyszerre látatja az Anne Trulove kínálta boldogságot és Nick Shadow világát, amelybe belépve a főhős megindul a züllés útján. A két színtér között kőkerítést húzódik, rajta postaláda, amely egyfajta közvetítő szerepet tölt be a két világ között. Tom drámája a hétköznapjaikat élő panellakók előtt játszódik le, akiknek feszült családi élete elevenedik meg a háttérben, a panelház ablakainak árnyjátékában. Anger ezzel lerántja a leplet a városlakók boldognak gondolt családi életéről, megteremtve a látszat-valóság közti ellentétet, amely végig kíséri az előadást. A díszlet felemelkedését követően a mögötte meghúzódó osztott terű fémszerkezet több funkciót is betölt: itt kap helyet a bordélyház,  majd a hullaház világa, de ezen fel-le szaladgálva keresi kedvesét Anne is. Az énekkar is itt énekeli a nagy kórus jeleneteket, ezzel mindegy eleget téve a rendező azon elképzelésének, miszerint Tom utazása önmaga megismerése a világ nagy katalógusain keresztül. A jól funkcionáló díszlet egyes elemeit a rendező több funkcióval ruházta fel (a csúszda a kenyérkészítő géppel is azonosul, a panelház helyét pedig az első rész végén Török Baba katalógusszekrénye foglalja el). A jelmezek tovább erősítik az előadás túlságosan is didaktikus jellegét. Anne tisztaságának megfelelően végig fehér ruhát visel, de Tom hétköznapi elegáns viselete vagy Nick Shadow fekete öltönye is egyértelmű utalások, akárcsak Liba mama vagy az árverás vezető harsány öltözéke.

Az egyes megoldásaiban túlságosan is didaktikus, ám zökkenőmentesen működő rendezés hatásosságán sokat rontott a főhős túlságosan is egysíkú színpadi jelenléte. Balczó Péter nehézségek nélkül, egyenletes tenor hangon, ám kifejezéstelenül énekelte el Tom szólamát. Színészileg csak az utolsó jelenetben volt hiteles: az őrültet sokkal jobban jelenítette meg a kéjencnél. Az Anne-t alakító Eleanor Lyons jelentős szoprán hang birtokosa. Fölényesen uralta szólamát, de nem mindig tudta dinamikailag megfelelő mértékben árnyalni énekhangját. Viszont meggyőzően alakította a szerelmét féltő, majd a tőle búcsúzó fiatal lány figuráját. Kálmán Péter magas színvonalon interpretálta Nick Shadow alakját.  Erőteljes színpadi jelenség volt, aki kimért úriembernek mutatta az ördögöt. Az est fénypontja minden kétséget kizáróan Meláth Andrea Török Babája volt. Meláth remekül komédiázott, és bár éneklése olykor darabosnak, hangja élesnek tűnt, ezek a megoldások jól illetek a figura hisztérikus kitöréseihez. A kisebb szerepeket éneklő művészek (Palerdi András, Kovács Annamária, Szigetvári Dávid) és az énekkar kifogástalanul teljesítették feladatukat. Erik Nielsen kezei alatt a zenekar is üzembiztosan, kiegyenlített hangzással szólt. Viszont semmi pluszt nem tett hozzá Stravinsky muzsikájához.

Jól sikerült előadásnak lehettek tehát szem- és fültanúi akik ellátogattak A kéjenc útja januári előadásainak egyikére. Aki pedig lemaradt róla májusban még pótolhatja.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Zenés színház hír

Posztumusz Igaz Ember díjat kapott Kálmán Imre

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján a zeneszerző lánya, Kálmán Yvonne vette át a díjat az Operettszínházban.
Zenés színház opera

4 operaelőadás 26 órán belül? Kelemen Zoltánnak belefért

Három Bajazzókat és egy Bánk bán előadást vészelt át a szegedi Kelemen Zoltán operaénekes 26 órán belül. Nem is akárhogyan!
Zenés színház interjú

„Molnár Ferenc világraszóló zseni volt”

Április 26-án mutatja be az Operettszínház Béres Attila rendezésében a Liliomot. Az előadás két prózai szereplőjével, Nagy-Kálózy Eszterrel és Jordán Tamással arról is beszélgettünk, mi az a „molnárferenciség”, amihez a musicalben is ragaszkodni kell.
Zenés színház gyász

Elhunyt László Margit operaénekes

A Liszt-díjas lírai szopránénekesnőt, Érdemes művészt nyolcvannyolc éves korában érte a halál.
Zenés színház magazin

Gúnyt űz az Operaház a feketékből, vagy a kultúrájukat népszerűsíti?

A Porgy és Bess előadását kezdettől fogva botrány kísérte, pedig csak egy közepesen előadott kiváló operáról van szó, ami soha nem lesz olyan, mint fekete hangokkal.